A szex fogságában - avagy egy Budai Szalon titkai 9639684228 [PDF]

Zitiervorschau

Julie Mine

A szex fogságában „AVAGY EGY BUDAI SZALON TITKAI”

2

Borítófotó: Budapesterotika.hu

© Julie Mine

Könyv megjelenését támogatták: Budapesterotika.hu Erotikashow.hu Kft. Tuttifrutti.hu Webcreativ.hu Articsóka, Blikk

Minden jog fenntartva. A kiadó engedélye nélkül tilos a könyv bármilyen módon történő másolása, terjesztése, beleértve a fénymásolást és az elektronikus adathordozó eszközöket is.

ISBN 963 968 422 8 Duna Könyvkiadó Kft. 1106 Budapest, Keresztúri út 8/A. Telefon: 261-2520, fax: 264-4551 e-mail: [email protected] Tipográfia és nyomdai előkészítés: Triline Felelős kiadó: Baráz Miklós igazgató A borítót tervezte: Baráz Klára A kötetet gondozták: Marton Éva és Oláhné Nagy Erzsébet

Készült a Debreceni Kinizsi Nyomdában Felelős vezető: Bördős János igazgató

3

Köszönetnyilvánítás Mindent köszönök annak a kivételes embernek, akinek őszintén elmesélhettem életem történetét, és aki arra motivált, hogy meg merjem írni ezt a különleges könyvet. Nélküle, segítsége és folyamatos bátorítása nélkül soha nem ment volna. Minden tiszteletem az övé, és ezért hálás leszek neki egész életemben. Köszönöm F.

Julie Mine

4

5

Szüzességem búcsúja Tulajdonképpen egy nagyon egyszerű vidéki lány voltam, aki igen szigorú kollégiumi neveltetésben részesült. Az általános iskolában még nagy terveim voltak, ugyanis, mint annyi más süldőlány, én is színésznőnek készültem. Sokáig hittem is benne, hogy sikerül, de ennek az álmomnak furcsa módon vetett véget egy igazi gyerekkori szerelem. Még csak 15 éves voltam, amikor elveszítettem a szüzességem és nem is akármilyen módon. A fiú, akit akkor megszerettem, már jócskán benne volt a „nagybetűs” életben és ez nekem nagyon imponált. Jóvágású, rém vagány srác volt, hatalmas életkedvvel és már tele szexuális élménnyel. Az első szeretkezésünk éppen a szülinapomon történt, nála. Nagyon vártam az estét, azt gondoltam, most majd megtörténik maga a csoda! Tulajdonképpen az is lett volna, ha nem pont úgy alakul, ahogy végül megtörtént… Maga az első meztelen érintkezés gyönyörű volt, egymáshoz simultunk, végigcsókolta a testemet, szinte minden porcikám belebizsergett, ahogyan csinálta. Nekem ő volt az első testi kapcsolatom, ő volt az, akihez igazán közel kerültem, és aki végül is igen brutális módon ugyan, de átszakította a szűzhártyámat. A vele való szeretkezés persze akkoriban még csupán abból állt, hogy ő jól megkefélt, és én azt hittem, hogy miután kicsit benedvesedett a puncim, ez azt jelenti, hogy nekem orgazmusom is volt. Miután a dologról sosem beszéltünk, ezért végül is évekig éltem abban a tudatban, hogy az orgazmus annyiból áll, hogy benedvesedik a hüvelyem. Három évig tartott a kapcsolatunk, és az efféle, kissé hiányos szexuális élmény.

6

Ezek után lassan kezdtem belátni, hogy talán hiba volt a suli helyett őt választanom, de már késő volt és végül a kedvem is elment a színészkedéstől. Így azután esti iskolában sikerült végül leérettségiznem. Az iskola mellett azért dolgoznom is kellett, mert otthon sosem álltunk úgy anyagilag, hogy csak úgy henyéljek szanaszét, és kétszer egy héten, lazán belibbenjek az iskolába. Akkoriban 16 évesen, még szülői engedéllyel lehetett csak munkába állni, illetve a mamával kellett megjelenni, hogy áldását adja az én választott munkahelyemre. Már akkor is sűrűn kezdtem váltogatni a munkahelyeimet, de végül legszívesebben a vendéglátóiparban dolgoztam, mert ott mindig volt pörgés, forgalom, rengeteg új arc és a sok munkáért tulajdonképpen jó pénzt kaptam. Az efféle vándorlásaimmal teltek az évek, jöttek-mentek a pasik, hosszabb-rövidebb időre általában lehorgonyoztam valaki mellett, de még mindig nem tudtam, mi is az orgazmus.

7

8

Az első orgazmusom Egy szép napon belépett az életembe Márton, és biztos ami biztos, neki már az első alkalommal elmondtam, hogy én nem tudom mi az, hogy igazán elélvezni. Így aztán ő volt az első, aki képes volt órákon át nyalni a csiklómat, csak azért, hogy végre eljussak a csúcsra. Közben ugyanis rájöttem, hogy hüvelyi módon ez nekem nem megy. Ez az élmény ezután már teljesen meghatározta a szexuális beállítottságomat, és ez azóta is így van, mindössze annyiban változott a dolog, hogy gyakorlottabb lettem, megismertem a testem szükségleteit, és már nem kell hozzá több óra… Menet közben szép lassan felfedeztem a maszturbálás örömeit is, és ezt mind gyakrabban alkalmaztam, legfőképp tükör előtt, mert mint kiderült, nagyon fel tudott izgatni, ha láttam magam és a gyönyörű, húsos muffomat. A következő, igen hosszú kapcsolatom a majdnem tökéletes testű Bélával folytatódott, akivel a szex nagyon változatosan és roppant izgalmasan alakult, talán azért mert nálam valamivel fiatalabb, kissé gyakorlatlan volt és nagyon bejött nála az én, addigra már igencsak kialakult szexuális tapasztalatom. Már az első alkalommal elvarázsoltam a rámenősségemmel és még frissiben bedobtam nála a számomra oly kedvező és izgalmas lovagló pozitúrát. Ettől azonnal megőrült… Imádtam vele csókolózni is, ez engem már az elején mindig nagyon felizgatott, teljesen begerjedtem, és ez természetesen őt sem hagyta hidegen. Mivel nem sokáig kérette magát, ezért ilyenkor nagyon gyorsan a magamévá tettem… A teste, mint már leírtam gyönyörű volt, de a farka maga volt a tökéletesség, mérete a legjobb, formája szinte egyedi és az íze volt igazán a csúcs! Imádtam orálisan felizgatni, és utána forró hüvelyembe belecsúsztatni felágaskodó hímvesszejét, amin eleinte még csak néhány percig tartózkodhattam, mert ő a gyönyörtől nem sokáig tudta visszatartani magát, és rövid idő alatt belémspriccelt. Nagy valószínűséggel, ezzel láncoltam magamhoz oly hosszú időre, mert a szexuális életünk onnantól kezdve minden alkalommal maga volt a földi paradicsom! 9

Hozzáteszem azért, hogy legalább fél évig Bélának fogalma nem volt, hogy nekem nincs orgazmusom, annyira jól adtam elő magam. Látta, hogy mennyire jó nekem, szinte visítottam a gyönyörtől, ami valahol azért igaz is volt, viszont a csúcsra sosem jutottam el. Végül bevallottam neki az igazat, hogy én bizony csiklóérzékeny vagyok, csakis úgy megyek el, ha a nyelvével hosszasan szétnyalja a pinámat. Attól kezdve minden alkalommal azzal kezdtük a szexet, hogy a nyelve hegyével nagyon finoman és lágyan csiklózott, és ezt addig fokozta, amíg már nem bírtam visszafogni magam és hatalmas üvöltések közepette szétélveztem magam! Eközben ő villámgyorsan behelyezte méretes farkát a tüzes puncimba, és ahogy érezte, hogy lüktetek, úgy együtt szépen összehangoltan, ütemesen szeretkeztünk kifulladásig, pontosabban addig, amíg eljött a pillanat, hogy ő is eljusson az annyira várt orgazmusáig. Annyira vágytunk ezekre az együttlétekre, hogy minden este órákig szeretkeztünk! Úgy éreztem, hogy talán ez már beteges részemről, mert egyszerűen nem bírtam megállni, hogy ne szopjam szét minden alkalommal erőtől duzzadó farkát, ami engem annyira felizgatott, hogy gyakran azzal már nem is törődtem, hogy nekem is jó legyen. Adni akartam csak, de azt nagyon és mindenből a legtökéletesebbet, és tulajdonképpen ezért is találtam ki azt a furcsa és váratlan meglepetést, amit neki szántam névnapjára.

10

Az első gruppenszex Lehet, hogy nem egy szokványos meglepetést fundáltam ki, viszont akkor ezt igencsak izgalmasnak gondoltam. Ugyanis egy plusz nőt szereztem magam mellé neki, vagyis egy igazi szexcsatát képzeltem hármasban! A srác persze nem tudott semmiről, én mindent szépen leszerveztem, elhívtam egy profi barátnőmet, aki szintén odavolt a szexért és szívesen mondott igent a felkérésemnek. Nagyon-nagyon izgatottan vártam az estét. Kaja, pia, sőt egy vibrátor is már készenlétben állt, mikor megérkezett Bélám, sőt már kicsit kezdtem is lelazulni némi rövidital fogyasztásától, de ettől legalább levetkőztem a gátlásaimat, mi több, később pedig már a gúnyámat is… A fiú csak egy kicsit lepődött meg azon, hogy két nő várja lenge ruhában, de én, hogy oldjam a gátlásait, nem sokat teketóriáztam, indulásképpen azonnal makkon ragadtam, majd miközben végigharapdáltam a nyakát és belenyaltam a fülébe, eközben megsúgtam, hogy ez a névnapi meglepi, és lehet máris vetkőzni. Már szinte ruha nélkül fogyasztottuk el a néhány további pohárka gátlásoldót, és pár szelet pizzát, mikor határozottan a tettek mezejére léptem. A drágámat kicsomagoltam az alig rajtamaradt ruhadarabjaiból, a lányt pedig elküldtem egy rövid tusolásra. Mire elkészült, én már bőszen és élvezettel nyaltam végig a kedvesem igencsak merev falloszát, és, hogy még izgalmasabb legyen, a két kezembe fogtam és lágyan, élvezettel nyálaztam végig a makkjától a herékig. Forró leheletem az álló farkát teljesen felajzotta, és onnantól kezdve éreztem, hogy bátran csinálhatjuk tovább hármasban, immár az ágyamban. A barátnőm szexi, fekete lány, szép cicikkel, igen jó popóval és dinamikus mozgásával hamar lázba hozta a partneremet, aki, miután már általam igencsak fel volt izgatva, határozott mozdulattal behatolt a lány nedves hüvelyébe, miközben én a vibrátorral cirógattam a csaj gyönyörű csiklóját és csókoltam szanaszét két gyönyörű, ágaskodó mellbimbóját. Itt az izgalom a tetőfokára hágott, már alig bírtunk magunkkal és egymással, ők összegabalyodva élvezték egymás társaságát, én pedig eközben vibrátorral izgattam a csiklómat, miközben váratlanul elérkeztem a csúcsra! 11

Ők még mindig keféltek, én csak pihegtem mellettük egy darabig, de a látványuk újra annyira felizgatott, hogy ismét akcióba lendültem. Rövid csókolózás a kedvesemmel, majd olyan váratlan pozitúrába kerültünk, amin még én is meglepődtem. A párom mögöttem, az én hüvelyemben, a barátnőm alattam, szétrakott lábakkal, és már csak arra eszméltem, hogy nyalom-szétnyalom, kéjtől duzzadó gyönyörű, rózsaszínű punciját, amitől azután mindannyian rettenetesen felizgultunk, majd mindkettőjük szinte egyszerre belém élvezett! Totál őrület volt! Csodálatos volt maga az örömszerzés és a kielégülés ilyen formája, bár utána már többé így nem került rá sor, viszont én attól a pillanattól kezdve elkezdtem mind többször erotikus filmeket nézni, és egyre többet ábrándozni különböző szexuális jelenetekről, amikben természetesen én is benne vagyok. Gyakran annyira felizgattak ezek a gondolatok, hogy nem bírtam megállni, és akár naponta többször is maszturbáltam. A szexuális fantáziáimmal ellentétben, viszont a kapcsolatom a kedvesemmel – elsősorban az egyre elviselhetetlenebb féltékenységéből adódóan –, egyre kevésbé lett harmonikus, ezért azután lassan elkezdtem keresni mellette különböző más kalandokat. Ezek azután gyakran olyannyira jól sikerültek, hogy úgy gondoltam, ebből valamit profitálnom is kellene… Innen jött az első gondolatom, hogy ha a szexualitás ilyen szinten érdekel és izgat, talán meg kellene találnom azt az utat, amelyen elindulhatok arra, ahol kizárólag csak erről szól a történet, és ahol ezt esetleg még jól meg is fizetik. Hamar megtaláltam a módját annak, merre is van ez az út, amelyen tovább haladtam a vágyak tengere felé!

12

13

Az első szalon Amellett, hogy mindig izgattak a szexuális jelenetek, valamint a pénz is nagyon kellett, ezért határoztam úgy, hogy elmegyek egy „masszázsszalonba” dolgozni, ahol azért természetesen nem kimondottan csak masszírozni kellett… Budán találtam is egy nagyon kellemes és viszonylag forgalmas szalont, ahol velem együtt legalább tíz szebbnél-szebb lány dolgozott éjjel, nappal. Már az első napom nagyon izgalmasnak indult. Akkor még kevésbé volt ismert az internet használata, ahol ma már pontosan meg lehet nézni, melyik lány hogy néz ki. Akkoriban csak újságban lehetett hirdetni magunkat, vagyis az ügyfél úgy jött, hogy választania kellett közülünk, tehát nem volt konkrét, kihez, illetve milyen lányhoz is jön. Ez a szalon már régóta üzemelt, ami azt jelentette egyrészt, hogy nagyon pörgött, másrészt rengeteg törzsvendég járt oda, és mivel viszonylag sűrűn cserélődtek a lányok, ezért a friss árut mindig szívesen megnézték. Akkoriban pont én voltam az egyik ilyen friss falat, ezért már az első választásnál engem vitt szobára egy vendég, aminek roppantul örültem, de egyben izgatott is voltam, vajon mit tudok majd kezdeni egy ilyen helyzetben egy számomra vadidegen pasival, aki csak egy óra örömért jön hozzám, majd ridegen fizet és távozik… Lehet, hogy soha nem látom viszont. Miután mind a ketten letusoltunk, már annyira zavarban voltam, hogy mikor kezdenem kellett volna a dolgomat, teljesen leblokkoltam, de annyira, hogy azt sem tudtam hová nyúljak, hogyan kezdjek hozzá a pasi felizgatásához, pedig hát nem akkor láttam először meztelen férfit, de még faszt sem. Hogy leplezzem zavarom, azzal mentegetőztem, hogy ez az első napon és kicsit zavarban vagyok. Az emberem nagyon megértő volt, ezért aztán ő kezdeményezett, kellemesen végigmasszírozta törékeny testemet, azután a puncimhoz érve kicsit elidőzött, finoman végigcirógatta a csiklómat, amitől minden addigi zavarom elszállt és máris én vettem át az irányítást. Hasra fektettem, lágyan végigmasszíroztam enyhén kigyúrt testét, majd a körmeimmel kezdtem cirógatni egészen a talpáig, onnantól már éreztem, sőt 14

láttam, hogy már nem igazán tud hason maradni ágaskodó szerszáma miatt. Ekkor szépen megfordult és elkezdtem játszadozni, nem túl nagy farkával. Hamar megtaláltam a módját, hogy innentől mi az, amit igazán szeretne, ezért nagyon gyengéden, kicsit eljátszott érzelemmel lenyomtam nála egy óvszer nélküli spanglit (szopás), ami nagyon jól sikerült és viszonylag hamar el is élvezett. Neki viszont még nem volt elég, szeretett volna szeretkezni is kicsit, ezért úgy tettem, mintha én is arra vágynék minden porcikámmal. Kértem tehát, nyaljon még egy kicsit, hogy nekem is jó legyen, mire ő ettől teljesen felizgulva szétnyalta finom, kezdő puncimat, majd látván erekcióját, besegítettem hüvelyembe erőtől duzzadó faszát. Néhány pillanat múlva már nagy elégedettséggel nyugtáztam, hogy az első vendégemnek nagyon nagy örömet szereztem, melynek hangot is adott, hiszen elmondta, szeretne állandó vendégem lenni, ha lehet minél többször, mert csodálatosan érezte magát! Azon a napon még öt vendégem volt estig, és meg kell mondjam, nem csalódtam, mert mindenki nagyon kedves volt, miután elmondtam, hogy ez az első napon a szakmában, nagyon finoman bántak velem, de ez természetesen kölcsönös volt, én is megtettem mindent azért, hogy mindenki elégedetten távozzon. Kivétel nélkül mindenki azt kérte, hogy óvszer nélkül elégítsem ki, amiben addigra már tudtam, hogy elég jó vagyok, ezért igyekeztem minél tovább eljátszadozni a farkakkal, hogy ne legyen túl gyorsan vége, mert az aktust amúgy szívesen kihagytam, persze csak ha nem volt ez probléma. Arra gondoltam ugyanis, hogy ha hatan-heten megdugnak már az első nap, akkor egyrészt lehet, hogy haza sem tudok menni, másrészt, hogyan jövök be másnap dolgozni? Szóval azért dolgos volt az első napon, de vidám is egyúttal, mert nagyon aranyosak voltak a kolleginák, és nem utolsósorban elég jól kerestem. Másnap fáradtan ugyan, de várt izgalommal mentem a munkába, mert kezdtem élvezni a „könnyen” jött pénzt. Már megérkezésem után azzal fogadtak, hogy Károly, az egyik törzsvendég, szeretne megismerkedni velem, merthogy új lány vagyok és ő mindig kíváncsi az új „termékre”. Károly roppant intelligens, jómodorú, középkorú úriember volt, akivel időnk nagy részét a szobában beszélgetéssel töltöttük és igazán kellemesen éreztük magunkat. Úgy éreztem, neki nagyon fontos, hogy megtalálja a megfelelő kommunikatív lányt, akivel szívesen beszél, akár a munkájáról vagy bármi másról. A szex számára másodlagos dolog volt és úgy emlékszem, az első alkalommal nem is került sor aktusra, viszont olyan jól összebarátkoztunk a röpke egy óra alatt, hogy azután heti rendszerességgel jött el hozzám. 15

16

Az első szexkiszállás Mivel a szalonban a dolog úgy működött, hogy nemcsak oda jöttek ügyfelek, hanem címre is kijártunk, aznap kaptunk másik két lánnyal egy meghívást a belvárosba, ahol három üzletember várt ránk. Egyikőjük irodájában tartották a bulit, és ehhez szükségük volt három kellemes hölgy társaságára (azok mi voltunk… ). Miután megérkeztünk és kényelmesen elhelyezkedtünk, László, Tibor és Géza, akik viszonylag szimpatikusak voltak, bár kicsit fura, perverz fejekkel voltak megáldva, nem beszélve Laciról, aki emellett 125 kg-t nyomott (nem fekve…). A fiúk elkezdték oldani a kicsit feszült hangulatot, bár ők már addigra annyira nem voltak szomjasak… Valamit már bedöntöttek, valószínűleg korábban. Sofőr lévén csak némi üdítőt nyomtam magamba, a többiek pedig kezdtek kibontakozni, majd miután megvolt a szokásos jópofa duma, a fiúk kitalálták, hogy üvegpörgetéssel döntsük el mikor, kiről kerül le először a legtöbb ruha, majd azt, hogy ki-kivel bújik ágyba. Hát, nekem nem volt szerencsém, merthogy először rólam kerültek le a ruhaneműk, majd a végén kiderült, hogy a kissé molett Lackóval kell hancúroznom, illetve kielégítenem a vágyait. Szerencsémre olyan szinten volt addigra totálkáros az alkoholtól, hogy mire bementünk a szobába, már ahhoz sem volt igazán ereje, hogy levegye rajtamaradt alsógatyáját. Azért én segítettem neki persze, és megpróbálkoztam a lehetetlennel. Igyekeztem megtalálni rém apró szerszámát, amire azért is nem akadtam rá először, mert még a hagyományos, régimódi dús fanszőrzetet hordta magán, és igencsak kotorásznom kellett, hogy találjak ott valamit… A végén persze előkerült a répa, de sajnos mire feleszméltem, már csak arra lettem figyelmes, hogy valaki orbitális módon horkol, és ez persze nem volt más, mint a kedves László, aki sajnos nem tőlem, hanem az italok hatására teljesen bebódult. Úgyhogy ezúttal jól jártam, merthogy végül is nem kellett csinálnom semmit, mégis megkaptam az érte járó fájdalomdíjat. Eközben a másik két lány még serényen dolgozott, én pedig, mint aki jól végezte dolgát, kiülve a nappaliba, hallgatózva vártam, mikor lesz vége az orgiának és mehetünk végre vissza a szalonba, hiszen már órák óta voltunk az uraknál és közben igencsak későre járt már az idő. 17

Már 10 óra is elmúlt, amikor megérkezett értünk a taxi és visszavitt minket a bázisra, ahol lesújtó hírekkel fogadott a madame! Ugyanis amíg mi a címen voltunk, berazziázták a kupit és néhány lányt bevittek a rendőrségre. Ezért azonnali döntést hozott a főnökség, másnap már költöznünk kellett egy új helyre, tehát a programunk az éjszakai gyors összepakolás volt. Az új iroda nagyon barátságos és roppant tágas volt, pont a célnak megfelelő, négy szoba, hatalmas nappali, óriási fürdőszoba és egy viszonylag nagy konyha, mindez roppant igényesen bebútorozva és felújítva. Összességében kellemes látványt nyújtott az odaérkező vendégek számára. A hír, hogy új helyre költöztünk, szerencsére hamar elterjedt, ezért már az első napon jelentkeztek a törzsvendégeink, azaz minden ment tovább a maga útján, mintha mi sem történt volna. Azért ez a tudat mindenkit megnyugvással töltött el. Közben a lányok, akiket bevittek, minden gond nélkül rövid időn belül visszaérkeztek a csapatba és folytatódott tovább a mindenki számára oly fontos feladat, a pénz keresése és megtalálása a szexuális búvóhelyen…

18

Az első szponzorom Előkerült Károlyom is, aki immár megmutatta, is mit tud az ágyban… Hát, ha nem is volt rám olyan nagy hatással „elképesztő” szexuális tudása, mégis azt mondhatom, nagyon kellemesen csalódtam benne, mert viszont sokat foglalkozott a testemmel. Főleg a melleimet szerette, mert bár kicsik, de pont elfértek a tenyerében és ez nagyon tetszett neki, olyannyira, hogy miközben ő a mellbimbóimat izgatta én finoman verten a farkát, addig, amíg végül rám nem élvezett. Ez így ment vele rendszeresen. Karcsival egyre közelebbi kapcsolatba kerültem, de ez alatt nem csupán a testi érintkezést értem, inkább amolyan lelki támaszai lettünk egymásnak. Ez azért is volt fontos mindkettőnknek, mert rengeteg komoly dolgot meg tudtunk beszélni, többek között azt is, vajon miért kellett nekem ezt a hivatást választanom. Ő volt az, aki később azután többször elvitt a Távol-Keletre, és nem csak azért, hogy megmutassa, mennyire gyönyörű arrafelé, és milyen egy másfajta kultúra, hanem azért is, hogy valamilyen más módon próbáljak pénzt keresni és dolgozni. Promóciós munkát végeztem különböző szupermarketekben, végül is nagyon jó fizetésért és mindemellett elhalmozott minden jóval, megmutatott mindent, ami számomra lenyűgöző volt abban a távoli országban. Cserébe természetesen, mivel egy szállodai apartmanban laktunk én is próbáltam elhalmozni őt a kedvességemmel, szeretetemmel de nem csupán a szexualitással, mert mint írtam nála ez tényleg nem volt annyira fontos. Azért néha összefonódtunk persze, és ha én nem is, de ő mindig eljutott a csúcsra.

19

Hazatérés és a második őrült gruppenszex Visszatérve az új szalonhoz, ahol bár eleinte nem volt túl sok vendégem, de jól éreztem magam, főként a társaság miatt, és azért mindig akadt egy-két beeső buli, ahová kivonultunk. Ilyen volt egyik alkalommal egy legénybúcsú, ahová öt lányt kértek 15 pasihoz, estétől hajnalig. A hír hallatán már vert a víz, mert rögtön tudtuk, hogy ez a buli nem lesz éppen egyszerű. Persze főleg nem nekünk lányoknak, tehát fel kellett szerelkeznünk a kellékekkel, úgymint óvszer, síkosító, papírzsepi és nem utolsósorban az elmaradhatatlan szájvíz. Megérkeztünk a tett helyszínére, már ajtónyitáskor az arcunkra kiültek a döbbenet jelei, hiszen egy tucat kanos, félig részeg pasi fogadott, szinte már álló farokkal és bizony hamarosan megkezdődött a végeláthatatlan farkalás. A lakás kicsit bizarrnak tűnt főleg, hogy nekem az első menetet a gyerekszobában kellett lezavarni úgy, hogy az egyik legkedvesebb barátnőmmel, Ginával vállalkoztunk arra, hogy mi ketten és a minket kiválasztó két pasival felmentünk az emeletes ágy felső szintjére, majd nagy nehézségek árán – már ami a kényelmet illeti –, helyezkedtünk olyan pózokba, hogy egymáshoz férjünk. Ezután megkezdődött a kölcsönös felizgatás. Ginával mi rögtön egymásnak estünk, persze csak nagyon finoman, viszont ezzel jól felizgatva a fiúkat, akiknek persze nagyon tetszett. Úgy csókolgattuk és simogattuk egymást, mintha ezt még élveznénk is, és ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Én puszilgattam a lány ágaskodó mellbimbóját, miközben finoman simogattam a szeméremdombját, majd a csiklóját, végül ujjaimmal behatoltam nedves hüvelyébe. A srácoknak sem kellett több a látványból, máris párokat cseréltünk és kicsit szűkösen, de megkezdtük az orgiát. Teljes érzékiséggel adtuk át magunkat és testünket a két ismeretlennek, összefonódva, egymást markolászva öleltük hol egymást, hol a másikat egészen addig, amíg bekövetkezett az óriási elélvezés, amelynek az eredménye a testünkön és az arcunkon csapódott le, majd hatalmas dübörgéssel az egyik fiú a padlón kötött ki és ott pihente ki az elmúlt egy óra fáradalmait. Mivel a buli persze nem arról szólt, hogy minden lány csak egy fiúval tölti az estét, ezért máris mentünk tovább vadászni. Nem sokkal később már a 20

fürdőszobában kötöttem ki, egy másik ismeretlen és igen ittas pasival, akinek nem volt más óhaja, csak hogy erőteljesen lespanglizzam. Ezzel nekem persze nem lett volna gondom, ha nem fogta volna végig a fejem, miközben szoptam ritka nagy farkát, és nem tuszkolja le állandóan a fegyverét a torkomig. Ettől aztán egyfolytában öklendeztem, miközben még arra is kért, hogy jól szorongassam a tojásait addig, amíg el nem jut a csúcsra. Végül a benne lévő anyagmennyiséget némi küzdelem árán nem a számba irányítottam, hanem szépen ráfröccsentettem a saját testére. A buli persze még javában tartott, a fiúk a topon voltak, a lányok meg alattuk. Én már igencsak kezdtem kifáradni, úgyhogy némi kajával és itallal pótoltam az elvesztett energiámat. Arra gondoltam, talán ezt az estét ennyivel megúsztam, de nem így történt. Némi keresgélés és pár pillanat múlva egy olyan a szobában találtam magam, ahol igencsak sokan tartózkodtak, különböző erotikus pozitúrákban. Az izgalom itt már a tetőfokára hágott, és újabb partneremmel mi is lazán csatlakoztunk az előttünk, illetve mögöttünk nyögőkhöz. Így újra nekiláttam a számomra akkor már annyira azért nem kívánatos aktushoz. Ez már nem „sült” el olyan jól, mert bármit is tettem, a pasi farkát már bottal sem lehetett volna felállítani, olyan szinten volt ittas. Nyalhattam, szophattam, rángathattam, nem reagált semmire, és bár ő is kitartóan küzdött, majd félórás gyötrelmes küzdelem után mindketten feladtuk. Ha lassan is, de véget ért az este a fiúk jól kielégülten, mi lányok pedig kimerülten, de a megérdemelt összeggel a zsebünkben távoztunk. A másnapi szabadnapomat pihenéssel és feltöltődéssel töltöttem, majd újra beálltam a mókuskerékbe hajtani.

21

22

Ukrán maffiózók, nem minden fenékig tejfel Amióta ezt a fajta munkát űztem, soha nem fordult meg a fejemben hogy bármiféle baj érhet, illetve valamiféle probléma történhet, mégis egy napon megtörtént az, amitől az ilyen helyen dolgozó lányok többsége retteg. A félelem oka, hogy betámadnak minket, megvernek vagy akár még ennél rosszabb is történhet. Nálunk azon a délutánon mindez megtörtént. Bejelentkezés után megérkezett két ukrán, a nevükre is emlékszem, Szergej és Iván volt. Mi hárman lányok tartózkodtunk összesen a lakásban, ahol az volt a szokás, ha bejött a vendég, a cipőjét még az előszobában le kellett vennie. Nos, ezzel kezdődtek a gondok, ugyanis Ivánunk sehogyan sem akarta betartani ezt a szokásunkat, míg Szergej, a másik jófiú már cipő nélkül invitált magához és kérte, legyek az övé röpke egy órára. Én, a szófogadó indultam, hogy eleget tegyek a kérésének, hiszen végül is ezért voltunk ott. Nem is volt semmi gond egészen addig, míg Szergej le nem tusolt, és meg nem jelent a szobában, kigyúrt, duzzadó izmokkal, tök meztelenül, s arra nem kért, hogy szeretkezzek vele hátulról, óvszer nélkül! Ezt azonnal visszautasítottam, mondván így nem vállalom még pénzért sem! Neki ez a válasz, úgy tűnt nem felelt meg, és hogy nyomatékosítsa, mit is kért az előbb, elővett egy méretes pisztolyt, a fejemhez szegezte, majd közölte, hogy jó, akkor most szépen kezdjünk bele. Eközben a konyhából óriási, eszeveszett üvöltésre lettünk figyelmesek. Mind a ketten kirohantunk, mi történhetett? A látvány elképesztő volt! Iván ütötte cefetül a kolléganőmet, merthogy ők még mindig a cipő lehúzásánál tartottak, óriási viták közepette. Ezért az ukrán olyan szinten verte fejen a lányt, hogy az a konyha közepén egyszerűen összeesett. Próbáltam csitítani, de egy szavunk nem lehetett a két bivalyerős ukránnal szemben. Némi rendrakás és béketeremtés után, mi Szergejjel ismét visszavonultunk a szobánkba, és megtörtént az, amitől mindig is annyira féltem: teljes erőből megdugott óvszer nélkül, miközben a hangsúly végett pisztolya végig ott hevert mellette az ágyon! De ez még mind nem volt elég! Aktus után közölte, jó voltam nagyom, és adjam meg neki a privát számomat, mert szeretne velem más körülmények között is találkozni, kicsit jobban megis23

merni… Hűűű… Ez meleg kérés volt, de hála Istennek, hogy a józan eszemre hallgattam a frankó számot adtam meg neki, mert ő rutinosan, azonnal tesztelésként kipróbálta és felhívott. Miután rájött, hogy nem vertem át, viszonylag hálásan megköszönte a közreműködésemet, és a feldúlt Ivánt kicipelve sietősen távozott. Nos, idegösszeomlást ugyan nem kaptam szerencsére, de ekkor jött el az a pillanat, amikor azt gondoltam, na itt a vége! Nem ér annyit az egész, hogy legközelebb talán még rosszabbul végezzem. Ott és akkor kiszálltam, úgy gondolva, hogy végleg befejezem ezt a jól jövedelmező, ugyanakkor nagyon veszélyes munkát.

24

25

Jéé, csiklóérzékeny vagyok! Bár az elhatározásom komolynak tűnt, mégsem tartott sokáig. Talán három hét telt el úgy, hogy nem dolgoztam és próbáltam valami normális munka után nézni, természetesen nem sok sikerrel. A magánéletemben még mindig nem történt változás, Béla még megvolt és éltük a megszokott minden estét átkefélő hétköznapjainkat, amivel nem is volt semmi probléma, hiszen vele a szex gyönyörű volt és megunhatatlan, főleg azért, mert annyi év után ő pontosan tudta, hogy mi a jó nekem. Már rájött, hogyan juttathat el a legkönnyebben az orgazmusig. Imádta a nyelve hegyével izgatni a csiklómat, majd az ujjaival körkörösen simogatni a hüvelyemet, de nem mászott be a nyílásomba, mert tudta azt annyira nem szeretem. Ezért megvárta, amíg beindulok, és csak utána hatolt be először finoman az ujjaival, majd egy ügyes mozdulattal betolta az addigra már teljesen felizgatott farkát, majd egymás ritmusát átvéve keféltünk órákon át, ami abban az időszakban kimondottan jól esett, hiszen akkor nem volt meg mellette az előtte megszokott napi két-három pasi. Aztán egyszer csak azt kezdtem észrevenni, hogy valami, valami hiányzik. Lassan rájöttem, hogy vissza kellene térnem a régi kerékvágásba és nem azért, mert a faszok hiányoztak, hanem mert egyszerűen kellett az őrült izgalom, a bulik, ezek nélkül lassan szürkének éreztem a mindennapokat. Így némi gondolkodás után, újra kezdtem a pályát, természetesen a vele járó hazugságokkal és lelkifurdalásokkal együtt.

26

Újabb szalon és újabb zakkant pasik Már másnap egy régi kolleginával megtaláltuk a nekünk való helyet szintén Budán, nagyon jó helyen és maga a szalon minden álmainkat felülmúlta. Annyira jól meg volt csinálva, hogy szinte élvezet volt ott dolgozni. A három szoba különböző színű bútorokkal berendezve, mindenhol tükör, ami ugye ideális egy ilyen helyen, mert baromi izgató tud lenni, ha az ember kefélés közben nézheti a partnerének átszellemült fej szerkezetét, mielőtt szétélvezi az agyát. Ismét megkezdődött a szexuális szolgáltatást nyújtó munka, ami abban a környezetben még élvezhető is volt, nyilván a hely hangulatából adódóan és nem utolsósorban a társaságnak, a helyes és barátságos csajoknak köszönhetően, akikkel rövid időn belül nagyon jó csapatot alkottunk. Karcsival, akiről korábban már írtam szinte napi kapcsolatban voltam, ebből adódóan már tudta, hol találhat meg újra, és üzletember lévén nagy baráti körrel rendelkezett, ami annyit jelentett, hogy az összes szexre éhes barátját előbb-utóbb elhozta hozzánk ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy jól menjen a biznisz. Még abban az időben sem volt túl elterjedt az internet használata, ezért még mindig napilapokban, illetve olyan erotikus újságban hirdettünk, ahol szexi képekkel jelentünk meg. Azért volt ez jó, mert így az ügyfél láthatta, kihez jön és nem volt olyan megalázó helyzet, hogy a nappaliban ülve kellett várnunk, vajon melyikünket fogja kiválasztani az éppen felálló farkú nagyon „baszhatnékom van” pali, aki ha volt pénze, rögtön két nőt akart magáévá tenni. Ez persze a legtöbb esetben nem jött neki össze és csak addig jutott el, hogy élvezze, amint két nő kényezteti. Hol az egyik, hol a másik szopja a kukacot, majd a végén nagy nehezen az egyiket meg is tudja dugni. Hát van ez így! – mondogattuk sokszor a lányokkal, de végül is nem volt ellenünkre, ha ilyen kéréssel jöttek, sőt volt, hogy még élveztük is, és rengeteget röhögtünk. Főleg olyan szituációkban, amikor egy bizonyos Pista nevű pasi nagyon vidéki lévén először járt kupiban, és rögtön ráizgult erre a kétlányos lehetőségre. Miután bevonultunk vele a szobába, arra kért bennünket, hogy meztelenül, négykézlábra állva pucsítsunk felé, hogy jól láthassa a 27

seggünket. Szét kellett húzni a puncit, hogy jól belásson a nyílásba, miközben ő szépen lassan húzgálta magának hetyke farkincáját és azt mondogatta: – Hű de jó vagyok, de jól verem a faszom stb… Mi meg jobbra-balra dőltünk a röhögéstől egészen addig, amíg minden vicc nélkül ránk nem verte a lompost, majd elégedetten megkérdezte: – Ugye milyen jó voltam, lyányok? Itt azért hozzáteszem, az emberünk azért nem volt egyszerű példány! Dús haj, még dúsabb bajusz, nem is beszélve a szemöldökéről, és mivel az első vicces ottléte után törzsvendég lett, lassan megszoktuk a perverzitását, hogy a rendszeres farokverés után odaállt a tükör elé, és miközben nézegette magát a tükörben, egyre csak azt kérdezgette: – Jaj lyányok, ugye milyen jól fésült a hajam, és ugye milyen jó farkam van, ja és a bajszom, az is jól áll? – Nos, ennyit Pistáról! Miközben mindennap dolgoztam valami általam kitalált helyen, egyre kezdett forrósodni a levegő körülöttem. Béla, a kedvesem gyanakodni kezdett, részben a sok pénz láttán, részben azért, mert hiába hazudtam neki, baromira kezdett lelkifurdalásom lenni, amiért ilyen mocskos módon átvertem és valószínű ez már kezdett az arcomon is tükröződni, hiába volt rajta többrétegű smink… Szóval egy darabig még bírtam, de eljött az idő, amikor úgy éreztem, már nem szopathatom tovább még akkor sem, ha végleg elveszítem. Ezért azután egyik este jól berúgtam, és mindent elmondtam neki! Fájdalmas volt bevallani az igazat és a szakítás sem volt túl felemelő érzés, nem beszélve arról, hogy attól a pillanattól kezdve csak undort és utálatot érzett irántam. Még csak hallani sem akart többet felőlem. … És ki gondolta volna: két héttel később kibékültünk! Mert a szex, ami a kapcsolatunkat addig is fenntartotta, mindkettőnknek nagyon hiányzott. Így, egy idő után eredendő bűnöm lassan megbocsátást nyert, és győzött az örök szex! A munkát tehát folytattam, részben a pénz miatt, mert egyszerűen nem volt más alkalmasabb pénzkereseti lehetőség, még a láthatáron sem. Tehát ment minden a megszokott kerékvágásban, a törzsvendégek szépen sokasodtak és ezzel egy időben megnőttek a házibulik, illetve a vidéki kiszállások meghívásai is. Jó néhányszor mentünk szállodába vacsorával egybekötött hancúrozásra, ami minden alkalommal kellemesen telt. Főleg a vacsora volt kedvező, és általában finom, és utána többnyire egy-egy szobában kötöttünk ki mind a négyen, plusz az elmaradhatatlan vibrátor, aminek mindig jó hasznát vettük, főleg ha a kedves partner szerette, ha kicsit kényeztetjük vele a popóját… Számomra először kicsit viccesnek tűnt, de nagy örömmel hajtottam végre efféle óhajokat, kíváncsiságból is persze, hiszen korábban nem láttam 28

még pasit, aki seggében a mozgó vibrátorral élvezett volna akkorát, amilyet talán normál körülmények közt még soha.

29

Grupi a jakuzziban és más nyalánkságok Megérkezett a kellemes tavasz és ezzel együtt a kerti partik ideje és mi, ha felkérés érkezett, vonultunk, hol négyen, hol az egész osztag. Az egyik legemlékezetesebb ilyen bulink Dunaegyházán volt, ahová öten mentünk, és egy bizonyos Rezső (aki korábban már járt a szalonban, hogy megnézze a felhozatalt) szervezte a partit. Már kora délután megkezdődött a buli, bár mi csak jóval később érkeztünk, de pont jókor. Addigra elkészült a kaja, a fiúk már résen voltak, a jakuzzi be volt idomítva, tehát minden készen állt ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. A kölcsönös bemutatkozás után mindenki lehajtotta az étvágygerjesztő piát, majd hozzáláttunk a kajáláshoz, amit egyértelműen némi alkohollal öblítettünk le. Ezután jött az ötlet a fiúktól: mi lenne, ha mi lányok tartanánk egy kis fürdőruhás divatbemutatót, merthogy a pasik addigra már csak egy szál törölközőben voltak, készülve a nagy megmérettetésre. A kérés senkinek nem volt ellenére, sőt mi már addigra nagyon elégedettek voltunk, hiszen már megérkezéskor megkaptuk a pénzünket, amiért persze azután több órán keresztül kőkeményen megdolgoztunk. A fürdőrucis bemutatót nagy ováció és füttykoncert követte, majd mi követtük a fiúkat egészen a pezsgőfürdőig. A kád legalább húsz személyes volt, így bátran bemerészkedtünk, hiszen csak 15-en voltunk, ezért aztán volt hely bőven mindenre, főleg a különböző szexuális vágyak kielégítésére, mert ugye a történet nem csupán lábáztatásról szólt… Közben a házigazda gondoskodott arról, hogy ott se legyünk szomjasak, ezért mindenki megkapta a maga kis koktélját, és ezzel kezdetét is vette az orgia, ami izgalmasan indult, miután már mindenki megvált kevéske ruhadarabjától és megmutathatta magát teljes Ádám-kosztümben. Mi kezdetben tátott szájjal bámultuk a különböző méretű és formájú farkakat… Azután némi habozás után rájuk is buktunk, de nem akárhogyan! Ugyanis a játék a következő volt: a fiúk felültek a medence peremére, nekünk pedig az volt a feladatunk, hogy miközben ők lassú ütemben tapsoltak, nekünk úgy kellett rácuppanunk az éppen előttünk álló merev pöcsre, majd körbekörbe végigszopni mindenki répáját egészen addig, amíg az első pasi el nem dördült. A győztes jutalma egy üveg pezsgő volt. 30

Na, ez jó poén lett volna, ha nem tart olyan sokáig. Mi hősiesen kitartva, végigcsináltuk persze, de ezután máris következett a második játék, aminek a lényege az volt, hogy melyik lány tudja a víz alatt kielégíteni az adott méretes répát. Természetesen egy levegővétellel, nagyon gyorsan, merthogy oxigénpalack az nem volt… Az egyik kollegina egészen fantasztikusan megcsinálta, bár mi azóta sem tudjuk, hogyan bírta. Talán előző életében gyöngyhalász lehetett. Miután lassan tengeri szivaccsá áztunk, beültünk kicsit a szaunába, ami már csak azért sem tett jót senkinek, mert jócskán tombolt bennünk a maligán, úgyhogy kissé megszédülve, de még mindig vidáman úgy döntöttünk, hogy megcélozzuk a felső szintet, és kicsit szárazabb helyen folytatjuk a hancúrt. Az emeleten volt néhány pazarul berendezett szoba, ezek közül azt választottuk, amelyikben a legtöbben elfértünk és mindenki a hozzá legközelebb eső partnerrel kezdte meg a szexet. Ez most viszont abból állt, hogy versenyszerűen kellett a srácoknak nyalniuk minket és az győzött, akinek a partnere legelsőként elért a csúcsra. Nekem ez a játék jött be a legjobban! Naná… főleg, mert végre engem is nyaltak, másrészt viszont mindig is imádtam nézni még a pornófilmekben, amikor nyalnak egy nőt, vagy ha két nő nyalja egymást. Számomra ez roppant izgató, sőt mámorító látvány. Akkor sem voltam mással elfoglalva, csak azzal, hogy néztem, amint a csajok egyre jobban élvezik, amint nyalogatják felhevült puncijukat. Azzal már nem is foglalkoztam, hogy közben engem is nyalogat valaki erőteljesen, talán azért, mert egyébként baromi rosszul csinálta. – Tehát én már biztos nem leszek első – gondoltam. Hát így is lett, miután Heni barátnőm elsőként őrjöngve és zihálva adta ki magából a nedűt, ezzel nyilván magáénak tudva a díjat. A nyalakodás eközben feltűnés nélkül lassan átment sima behatolásos aktusba és izgalmas párcserélésbe, nem beszélve arról, hogy miután a fiúk többen voltak, így volt rá példa, hogy valamelyikünk két fütyeszt is szopott egyszerre, vagy éppen az egyik a nyílásban, a másik a tátott szájban bűvészkedett. Egy idő után túl voltunk ezen a részen is, úgyhogy kicsit már megszomjazva nyomultunk egy emelettel lejjebb, hogy szörpöljünk némi nedűt. Rövid szusszanás után kitaláltunk egy újabb ökörséget, ami úgy nézett ki, hogy két lánynak, akik közül az egyik Heni volt, fel kellett másznia a biliárdasztalra, és a kiválasztott két pasinak megint csak nyalogatni kellett a még mindig izgalomban lévő muffot. Majd mikor a lány már érezte, hogy a kapuban van, erőteljesen el kellett dobnia a fehér golyót jelezvén, átlépett egy másik dimenzióba.

31

Itt szintén Henikém vitte a pálmát, de jól megérdemelte, hiszen ő volt az egyetlen közülünk, aki igazán élvezte, sőt elélvezett, és így megjátszás nélkül boldogan végigkefélte az egész estét. Tulajdonképpen igazán kellemes és izgalmas volt az egész ottlétünk, de azért már vártuk, mikor indulhatunk útnak, hazafelé. Szép lassan el is következett a búcsú, könnyes szemmel integettünk a lovagoknak, majd abban maradtunk, lesz még ilyen buli nem is egy! Valami lehetett, merthogy azóta is várjuk, hogy felhívjanak… Immár három éve…

32

János és Tamás, a lófarkú lovagok A budai kupiban továbbra is jól mentek a dolgok, jöttek-mentek a vendégek, voltak olyanok, akikkel már igazi barátságot kötöttünk. Ilyen volt többek közt Tamás, aki nem kis túlzással kibaszott jól nézett ki, és az egyik legjobb kolleganőmnek, Nikinek lett az állandó szexpartnere és nem csak a kupiban. Egyik alkalommal Tamásunk bulit szervezett hidegkúti házában, és megkérte Nikit, szervezze be valamelyik barátnőjét egy kis esti kefélésre, merthogy érkezik János barátja a zord hideg Szibériából, és úgy gondolta, meglepi itthon egy tüzes forróvérű puncival. Ez a tüzes punci végül is az enyém volt, merthogy kézenfekvően én voltam a megfelelő barátnő. Kellemes májusi este volt, langyos szellő fújdogált, amikor megérkeztünk a Duna-partra, ahol a fiúkkal találkoztunk, meg Tamásnak ott parkolt egy kisebb hajója, amivel néhány perc múlva már siklottunk is a vízen. Eközben én leesett állal bámultam erre a szibériai Jánosra, aki első látásra elvarázsolt a szemével, a dumájával és valamivel később már a jókora lófarkával is. Miután megvolt a vadvízi túra, beültünk Tamás terepjárójába és elindultunk Hidegkútra, hogy megnézzük, hogyan készül becserkészni két mindenre elszánt nőszemélyt Tamás és János. Megérkeztünk a kéglibe, ami kicsit sem volt szokványos. Az alsó szinten óriási nappali, étkező, amerikai konyha, a nappaliból csak két lépcsőfok vezetett a belső medencéhez. Az első és második szint tulajdonképpen egyforma volt, mindkettőben óriási fürdőszoba, két-két hálóval. A vacsora előre elkészített halsaláta volt pirítóssal, amire kicsi jégbort csúsztattunk le kiszáradt gigánkon, majd jött az igazi desszert, ami nem volt más, mint a két tüzes vadkan: Tomi és Jani. Kaja után játszottunk egy kis activitit, ezzel is közelebb kerültünk barátilag egymáshoz, majd Tamás kitalálta, hogy mártózzunk meg kicsit a medencében, persze ha lehet, ruha nélkül és fedezzük fel egymást meztelenül és gátlások nélkül. Úszni sosem tudtam, ezért már a derékig érő vízben is Jánosba kapaszkodtam, ha netán valami történne, ott legyen a kezem ügyében valami, lega33

lább az ágaskodó kapaszkodója, ami arra utalt, hogy talán már lehetne vele kezdeni is valamit. A rövid lubickolás után Niki és Tamás elvonultak egy emelettel feljebb, én pedig újdonsült kedvesemmel lent maradtam a nappaliban. Egy pompás bőrkanapén próbáltuk letörölgetni egymás testéről a vízcseppeket, miközben vad csókolózásba kezdtünk és szép lassan haladva, egyre lejjebb fedeztük fel egymás erogén zónáit. Jánosom persze nagyon élvezte, amint végignyaltam előbb a felsőtestét, ami teljesen szőrtelen volt és nekem roppantul tetszett, majd finoman a nyelvem hegyével körbe-körbe kezdtem nyalogatni a fegyverét. Ezután a zacsit vettem a számba és az ujjammal gyengéden benyúltam a hátsó nyílásába, amitől teljesen lázba jött, végül egy gerincre fektetéssel átvette tőlem az irányítást. Innentől kezdve ő kezdte el kényeztetni az én testemet, a kerek kis ciciktől lefelé a köldökömig majd rátalált arra a pontomra, amire a legérzékenyebb vagyok, és gyors nyelvcsapásokkal próbált eljuttatni az orgazmusig, ami persze nem jött össze, mert kapkodósan és igen rosszul csinálta. Mivel megbántani nem akartam, ezért nem szóltam, inkább felajánlottam a kedvenc lovagló pozitúrámat. Így hát sürgősen nyeregbe pattantam, miközben azért a szemem kicsit kiugrott a helyéről, hiszen a farka átmérője felért egy jókora vizespoháréval! Egyszóval a hüvelyem kinyílt, mint a tubarózsa ahhoz, hogy be tudjam fogadni, sőt még mozogni is tudjak rajta, ha már felajánlottam ezt a lehetőséget. Szerencsémre azért gyorsan és mozgalmasan ért véget a kaland, mert Jánosom fenn a csúcson, élvezés közben eszelősen rugdosni kezdett, felborított mindent, ami a közelében volt: lámpát, asztalt és végül felborultunk mi is a kanapéval együtt… Végül is nagyobb sérülések nélkül megúsztuk a történteket, majd miután mindent a helyére állítottunk, kitaláltuk, hogy felnézünk a felső szintre és meglessük, mit csinál a két szexorientált barátunk. Mivel az én Jánosom már kicsit spicces volt, ezért bátran lépett a szentélybe és azonnal hatalmas fényáradatot kapcsolt fel. Tamásék zavarba jöttek, merthogy éppen nagy kefélés zajlott az ágyon, és mert jelentősen megzavartuk a kialakult harmóniát. Szóval ott álltunk tök meztelenül a szobaajtóban, Jánosomnak még mindig úgy állt a farka, mint a cövek, szépen lassan odaandalogtunk a franciaágyhoz, és finoman beszálltunk mi is. Így lett végül egy párcserés vad szexcsata, aminek a végén már nem is tudtuk, ki kivel van és gyakran én sem tudtam, mikor, kinek a farkát szopom vadul, merthogy Tamásunk is meg volt áldva egy hatalmas furulyával, amin aztán lehetett játszani akár több szólamban is. 34

Mire végig játszottuk Nikivel a „füttykoncertet”, már igencsak kicserepesedett a szánk és rendesen kiszáradtunk, ezért felajánlottuk a fiúknak, hogy most viszont már kortyoljunk valami rendes italt is egy szinttel lejjebb, azután pedig szép lassan vettük a gúnyánkat és indulásra készen álltunk. A srácok megdöbbentek, hiszen ők azt hitték, majd az egész éjszakát ott töltjük és folytatunk mindent ott, ahol abbahagytuk. Nos, ez nem így alakult, de mielőtt még elmentünk, megnéztük a panorámát a hatalmas teraszról. A látvány mindegyikőnket lenyűgözött. Nyitott szájjal álltam vagy öt percig, és megfeledkeztem még arról is, hogy már indulni készültünk. Azért ez az este igazán felejthetetlen lett mind a négyünknek, és másnap Jánosom már hívott is, mikor láthat ismét? Kapva-kaptam az alkalmon, úgy gondoltam, amíg itthon van, addig szívesen találkozgatok vele. Jó néhány hétig tartott a kapcsolatunk, aztán egyik hétvégén elmentünk vidékre és megszálltunk egy kastélyban, amelynek csodálatos kertje volt, és vacsora után szerelmesen andalogtunk az illatos lugasok közt, közben bámultuk, milyen gyönyörű, csillagos az égbolt aznap. Minden rendben is volt egészen addig, amíg nem került sor éjszaka a szeretkezésre. Ezúttal megkértem a kedvest, hogy jól nyaljon ki, mert nekem az a csúcs és nagyon vágytam arra, hogy a forró nyelvével kényeztessen. Én mindig azzal kezdtem a szexet vele, hogy bő nyállal jól lespangliztam. Nos, itt kezdődtek a problémák, mert egyszerűen kerek-perec visszautasított, mondván ő annyira ezt nem szereti, ezért ha én nem bánom, lazán kihagyná ezt a puncinyalogatást és koncentráljunk inkább az ő méretes farkára és főként a kefélésre. Szófogadó kislány lévén, akkor elfogadtam az ajánlatot, de már pontosan tudtam, hogy ez ennyi, itt vége ennek a történetnek. Nekem nem is kellett többé a nagyfarkú, szibériai jeges János.

35

36

Razzia! Pár nappal később bent ültünk a szalonban, még éppen csak a szokásos délelőtti kávénkat kortyolgattuk, amikor telefonon bejelentkezett két vendég: Zoli, illetve Robi néven és mivel még csak ketten voltunk Henikével, úgy gondoltuk, bevállaljuk őket, mivel azt mondták, hogy tíz percen belül ott vannak. Még mindig utcai ruhában ücsörögtünk a nappaliban – ahol a vendégeket szoktuk fogadni –, amikor csengettek. Odalépve a kamerával ellátott telefonhoz, kiszóltam, hogy lehet bejönni, majd egy mozdulattal be is engedtem őket. A két viszonylag fiatal pasi belibbent, helyet foglalt, majd a szokásos italkínálás után megkérdezték a tarifákat. Nagy bőszen ellöktem a szokásos szöveget, „mi mennyi, mit és hogyan”, erre ők nagy bátran csak annyit mondtak: – Oké, most pedig kérjük az iratokat! – majd szépen elővették a rendőrigazolványukat… Egy perc múlva nagy robajjal kivágódott az ajtó, és legalább négyen, videokamerával felszerelkezve berontottak és máris kezdték feltúrni a lakást. Gondolom drogok után is kutattak. Végül is nem találtak semmit, minket viszont a telefonos csajjal együtt azonnal bevittek a Gyorskocsi utcába, ami nem is lett volna annyira ciki, ha nem látta volna az egész ház. Ugyanis addigra a szomszédok már persze kint topogtak, és kárörvendően nézték az eseményeket. Szóval bevittek minket, vizeletmintát vettek és kikérdeztek külön-külön, kinek és mennyiért dolgozunk, mi pedig természetesen nem mondtunk semmit, mert ugye ezt így kell csinálni. Nagy valószínűséggel már régóta figyelhették a bázisunkat, ezért nagyon rövid időn belül kiderült, ki vezeti a szalont. Miután visszaszállítottak bennünket a lakásba, két civil rendőr ott maradt és vártak egészen addig, amíg a főnökasszony meg nem érkezett. Erre bizony jó sokat vártunk, mert csak késő délután jött meg Andrea, a tulajdonos, akit azonnali hatállyal bevittek oda, ahonnan minket már visszahoztak. 37

Ezzel itt le is zárult ennek a budai szalonnak a pályafutása, ugyanis abban a pillanatban el kellett hagyni a terepet úgy, hogy már nem is mehettünk vissza többé. Soha nem tudtam meg, hogy mi lett a többi lánnyal, és mi lett végül Andreával és a lakással. Az esemény akkor annyira megviselt lelkileg, hogy elhatároztam, felhagyok ezzel a munkával és megpróbálok normális emberi módon élni és dolgozni.

38

39

Kiruccanás Horvátországba Közben már javában tombolt a nyár és néhány héttel később, mikor még mindig nem volt munkám, kaptam egy kedvező ajánlatot egy volt törzsvendégemtől. Az ajánlat arról szólt, hogy ki kellene mennem Horvátországba dolgozni egy szállodába, valamiféle, állítólag szexmentes munkára. A szlovák tudásom viszonylag jó, nyilván ezért esett rám a választás, mert a horvát, illetve a szlovák nyelv nagyon hasonló. A munkaköröm pedig az lett, hogy a primonsteini, 320 szobás szálloda összes szobáját fel kellett mérnem, de nem területileg, hanem állagilag. Ez annyit jelentett, hogy össze kellett írnom, melyik szobában mit kell majd felújítani vagy cserélni. Nos, hát ez nagyon bejött nekem, főleg azért, mert a hotel közvetlen a tengerparton feküdt, én pedig egy gyönyörű apartmanban lakhattam, kilátással a tengerre. Meg is oldottam a feladatot, röpke egy hónap alatt. Viszont eközben az emberem, már aki a munkát szerezte, kezdett egyértelműen arra spekulálni, hogy milyen jó volna, ha néha – mondjuk minden este –, kicsi eljátszadoznék a hervadozó péniszével… Nos, némi alkudozás után, elsősorban magammal, majd az emberemmel is, végül nem hazudtolva meg önmagam, bevállaltam, persze jó pénzért. Mikor azután, különösebb örömök híján, már kezdtem unni ezt a játékot is, feldobtam neki a labdát: „szép volt, jó volt, de elég volt”. Határozottan és gyorsan összepakoltam a cuccomat, majd jókora summával a zsebemben hazajöttem fatornyos kis falucskámba. A kint megkeresett pénzből itthon megnyitottam egy tök civil, önálló vállalkozást, és elkezdtem normális, emberi módon élni.

40

Károly, a vén gavallér Az életem innentől kezdve valamelyest rendeződött, de azért nem égettem fel minden hidat magam mögött… Ez azt jelentette, hogy Karcsikával, aki azért az évek múlásával kissé megroggyant, szinte napi kapcsolatban voltunk, nagyon sokat segített nekem minden téren, de legfőképp, ha anyagi gondjaim támadtak. Természetesen nem volt önzetlen a segítsége, mert hetente egy alakalommal azt kívánta, hogy találkozzunk egy panzióban és elégítsem ki vágyait. Nos ez természetesen akkora problémát nem okozott nekem, egyrészt akkorra már profi voltam, másrészt, mint már írtam, felette is elszállt az idő, és már nem volt annyira aktív a szexben. Ő persze mindig azt hitte, szuper az ágyban, hát mit mondjak… Nem volt az. Viszont szívesen könnyítettem rajta azért a szép összegért, amit arra az egy órára fizetett. A gondok akkor kezdődtek, amikor egyszer csak rászokott a két nő egy férfi verzióra. Na, onnantól kezdve minden héten hívott még egy, számomra idegen nőt a panzióba, és ragaszkodott hozzá, hogy ne csak őt, de egymást is kényeztessük. Ezzel még nem is volt probléma, főleg ha a csaj jól nézett ki és gusztusos, illetve kívánatos volt. Egy alkalommal arra érkeztem, hogy az öregem már ott vár, de mint kiderült, megint nincs egyedül, hanem Erikával, a titkárnőjével, aki nem volt, „csak” 90 kiló és 155 cm magas. Arányaiban nagyon nem illett hozzám, de az üzlet az üzlet alapon, és mert megígértem, hogy bevállalom egy héten egyszer, hát nem akartam bunkó lenni, megbántani a lányt, ezért nagyon szolidan elkezdtem kényeztetni. Először hatalmas melleivel bíbelődtem néhány percig, amit láthatóan nagyon élvezett, azután szép lassan végigsimiztem három úszógumiját és végre elérkeztem ahhoz a ponthoz, amit már remegve várt. Puncikája kicsit szőrös volt ugyan, de ez annyira nem zavart, úgyhogy némi csiklósimogatás után határozottan behatoltam hüvelyébe, ami már tocsogott a lucsokban. Nem is kellett sokat dolgoznom ahhoz, hogy a kis méretes titkárnő visítva elélvezzen, miközben őrült tempóban rángatta magára Kareszt. A pasi már a látványtól begerjedt, de nagy nehézségek árán tudta csak betámogatni kicsinyke farkát, ami megítélésem szerint az évek múlásával tovább zsugorodott. 41

Végül is nagy volt az öröm, mind a ketten hatalmasat élveztek, én meg jót röhögtem magamon, hogy mikre nem vagyok képes, ha egy kis pénzről van szó. Azért valahol jólesett, hogy örömet szereztem ennek a két embernek. Mikor szépen elköszöntünk egymástól, Erika odasúgta, hogy máskor is szívesen részt venne ilyen mókában, mert számára ez roppant kellemes és izgalmas volt, beismerte azt is, hogy azért egy kicsit vonzódik a saját neméhez. Nekem persze több sem kellett, a beismerő vallomás után rögtön szóltam Károlyomnak, hogy kicsit pihentessük most ezeket a találkozókat, úgyhogy jó pár hónapig valóban nem is találkoztunk egyrészt, mert nekem beindult az üzletem, másrészt pedig belépett az életembe egy új férfi. Teltek az évek, és az üzlet úgy, ahogy működött, de nem volt kielégítő számomra. Valahogy elzárva éreztem magam a világtól, nem jártam sehova, csak az üzlet volt fontos, ezért egy idő után belefáradtam, meguntam. Azután nagyot csalódtam abban a férfiban, akiről azt gondoltam, a szerelme irántam őszinte és tiszta, de sajnos rá kellett jönnöm: nem így volt. Egy napon azután besokalltam, bezártam az üzletemet, majd miután a sráccal is szakítottunk, megint rám talált a másik énem. … És amit már egyszer végleg lezártam az életemben, amiről azt hittem, soha többé, akkor egyszer csak újra nyitottnak éreztem magam a „szakma” felé. Hívott, vonzott a korábbi zajos, erotikus életem, hiányzott a napi szex, úgyhogy azt éreztem, semmi nem akadályoz meg abban, hogy sürgősen visszatérjek az örömszerzői pályára.

42

Újra a szakmában … És egy héttel később már ott dolgoztam Óbudán, egy nagyon kis aranyos helyen, ami gyönyörűen volt berendezve ehhez a munkához. Úgyhogy nem hazudtolva meg önmagam, belevetettem magam az örömszerzés gyönyöreibe. Nagyon hamar beilleszkedtem, megszerettem a lányokat, akik nálam ugyan jóval fiatalabbak, de nagyon helyesek voltak, ráadásul sokat adtak a véleményemre, miután megtudták, hogy már régi motoros vagyok a szakmában. A lakás, amiben váltott műszakban dolgoztunk, végül is kicsi volt, de elegáns, két szobával, erkélyekkel. A fürdő viszonylag nagy és kimondottan szép, valamint még egy kis konyhácska tartozott hozzá, ami tényleg kicsi volt, egy apró kis előtérrel. Szóval ebből állt a „szalon”, ahol újrakezdtem a pályafutásomat. Nagyjából minden úgy működött, mint pár évvel előtte a régi helyeken, az árak nem változtak. Maradt a fél óra nyolcezerért és az egy óra tízért, plusz az egyéb extra szolgáltatások, mint az óvszer nélküli francia, a csók, a vibrátoros játék, illetve a maszturbálás. Ezekért mindenki általában egységes árat kért, általában háromezer forintot. Ami viszont már előrehaladás volt, az internetes hirdetési lehetőség. Ez nem volt olcsó, de hamar visszahozta az árát, és legalább láthatta a vendég, ki mit kínál magából. Mivel ott új lány voltam, hamar felfedeztek a vendégek, és persze nagyon vittek, mert úgynevezett friss húsnak számítottam az új helyen. Az első időszakban sokat dolgoztam, napi négy-öt vendégem volt. Soksok embert ismertem, főleg ruha nélkül persze, de érdekes módon, nagy általánosságban inkább az idősebb pasik jöttek hozzám. Talán, mert jókat tudtam dumálni velük bármilyen témáról volt is szó, és nagyon jókat tudtam hallgatni is persze, ha valaki éppen ki akarta önteni a lelkét. Ez nagyon fontos ebben a szakmában! Közvetlennek kell lenni, empatikusnak, ne érezze a vendég, hogy az ember mindent muszájból csinál, még akkor sem, ha ez tényleg így van. Azért akadtak olyanok is, szép számmal persze, akik nem szívesen beszélgettek, hanem a pancsi után rögtön elővették a répát, majd rövid cumiz43

gatás után máris lukra futottak. Ezeknek általában nem volt sok fantáziájuk, többnyire hagyományos pózban keféltek és gyorsan el is mentek, majd rövid „köszi” után már ott sem voltak. Számomra ez kicsit rideg megközelítése volt a dolognak. Voltak persze olyanok, akik ahhoz képest, hogy jó állásban és pozícióban dolgoztak, olyan extra dolgokat kértek, hogy azt hittem, ilyen csak a könyvekben van. Például imádták, ha megaláztuk őket, összerugdostuk a heréiket, vagy éppen forró viaszt csöpögtettük rájuk. Voltak olyan kérések is, hogy pórázon kellett az embert sétáltatni, és úgy beszélni vele, mint egy kutyával. Ezek a férfiak azután ilyen dolgokra tudtak igazán nagyokat élvezni, és ezekért a szolgáltatásokért képesek voltak rengeteg pénzt otthagyni. Tehát szépen alakult a vendégköröm. Az egyik törzsvendégem, egy viszonylag öreg szattyán volt, aki bár már kefélni nem tudott, azért szorgalmasan jött egy héten akár kétszer is, ebből adódóan ő hozta számomra a legtöbb pénzt a konyhára. A farka már nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állt fel, de ő meg volt győződve arról, hogy hetven fölött is nagyon bika, és azt hitte, hogy ő a nagy lepedőakrobata. Mindenféle pózokban próbálta becsempészni apró péniszét, de ezzel általában azt érte el, hogy egyfolytában hol a dereka, hol a vádlija kapott görcsöt, hol meg én a kínlódásától. Egyetlen dolog bosszantott benne igazán, hogy baromi lassú volt. Ezalatt azt értem, hogy sokáig tartott míg levetkőzött, lezuhanyozott, szöszmötölt még a különböző játékszerekkel, amit mindig magával hozott: pld. banánt, kígyóuborkát, a saját vibrátorát, de ő hozta a gumikat is magának, mert kifejezetten csak egyfajtát használt. Minden alkalommal a pancsi és a felizgatás után nagy nehezen ráigazítottam az óvszert a nem túl kemény, szóval löttyedt farkára, és azt játszottuk, hogy ő azt hiszi megkefélt, pedig közel sem volt hozzá. Sőt annyira nem volt merev a farka, hogy miközben rajtam tornázott, meg volt győződve arról, hogy bent van a répája, pedig csak a lábam közé tettem és nyögtem erőteljesen, mire ő azt hitte, hogy nekem már kurva jó. Szegénykémnek szüksége volt arra, hogy hallja közben, ahogy a fülébe lihegek, és már ettől kész volt. Ő volt például az a vendégem, aki hetente többször felhívott telefonon, hogy azon keresztül pajzánkodjunk. Ez abból állt, hogy előadtam neki, éppen mit csinálok magammal. Pl: a csiklómat simogatom, már nagyon nedves vagyok, az ujjamat bedugtam a hüvelyembe és érzem, már kezd „kurva jó lenni”! Eközben kérdezgettem tőle „feláll-e már neki, és hogy most képzelje azt, hogy éppen a farkát nyalogatom, a végén pedig jól leszopom”. Kis visítás a végére, amire ő azt hitte, én szétélveztem magam. 44

Ez nagyon hatásos volt, mindig bejött és percek alatt elélvezett, ott a telefon végén. Persze a következő találkozásunkkor mindezt honorálta is nekem némi kp.-vel, tehát mindenképpen megérte. Néha mindez visszataszítónak tűnt persze, viszont úgy gondoltam, nekem most ez a munkám, és mindent el kell tudni viselni, ami ezzel jár, még akkor is, ha mindez lelkileg meggyötört és nagyon fájt. Volt egy érdekes eset, amikor véletlenül egy ismerős tévedt be pont abba a kupiba, ahol dolgoztam. Nem hozzám volt bejelentkezve, csak kicsit korábban jött és várnia kellett a lányra. Mivel én nyitottam ajtót, baromira meglepődtem, hogy őt látom az ajtóban, zavaromban meg is kérdeztem, hogy mi a túrót keres itt? Ő bután nézett rám, mert nem ismert fel, aztán felvilágosítottam, mire több sem kellett neki, rögtön velem akart maradni egy órácskát. Kinézetre a leggusztustalanabb vendégem volt, addig legalábbis. Testét teljes szőr borította, rém eltorzult arca volt szegénynek, és ehhez még egy 12 centiméteres farok párosult, ami persze nem nekem okozott gondot. Úgy láttam, neki viszont annál inkább, de ettől függetlenül nagyon meg volt elégedve a teljesítményével. Nála az volt a csúcs, ha sokáig és kiadósan nyalhatott, és ezt addig csinálta, amíg fel nem izgult annyira, hogy rám verte a répáját, vagy éppen én ráztam magamra a spermáját. Mivel kicsi volt a cerka, csak a két ujjamra volt szükség ahhoz, hogy neki jó legyen. Többnyire kétnaponta jött, és így azután mást talán nem is csináltunk, mint a nyalás, a szopás és a répaverés, de ha egyszer-egyszer meg is kefélt, az nem volt jelentőségteljes az ő szerszámával. Igazából a popószexre lett volna ráizgulva, azt viszont én többnyire nem vállaltam be. Ő volt az egyike azon vendégeimnek, akivel miután már nem dolgoztam, megmaradt a baráti viszonyunk, sőt később sem nézett le a munkám miatt, és ami a legfontosabb, mindig is tisztelt mint nőt, és ez ebben a felállásban bizony nagyon ritka! Teltek-múltak a napok, és ezzel együtt jól alakultak az anyagi dolgaim is, vidám voltam, mert ment a szekér és viszonylag nem kellett nagyon tolni… Épp elég volt, ha engem toltak elölről vagy hátulról, napjában többször is. A lakásnak viszonylag kicsi volt a konyharésze, és mert mindössze két szoba állt rendelkezésre a szexuális játékokhoz, ezért nagyon sokszor kiszorultunk a konyhába. Panellakásról lévén szó, a falak vékonyak, minden apró zaj kihallatszott, ezért mindent, ami a szobában történt, azt mi is hallottuk, gyakran és jókat röhögtünk. Vicces volt, amikor az ügyfél hangosan vinnyogott, mikor elérkezett a várva várt ejakulációhoz, és az sem volt semmi, amikor meghallottuk, miként játszotta el a kolléganő, hogy neki is mekkora orgazmusa volt. 45

Ez a játék természetesen hozzátartozott, és a mai napig hozzátartozik ahhoz, hogy az ügyfél jól érezze magát, és elhiggye, milyen örömet szerzett az éppen aktuális lánynak. Ez nagyon fontos a férfiak rendkívüli önbecsüléséhez és hiúságához, minden pasi el akarja hinni és hitetni a lánnyal, hogy ő a legjobb a lepedőn. Nekünk pedig ezt végig kell játszanunk, kivétel nélkül, mert ez a taktika hozza vissza a vendégek 80 %-át! Hogy legközelebb visszajöjjön, hogy oda jöjjön vissza, hogy ahhoz a lányhoz, vagy éppen énhozzám jöjjön vissza, ahhoz ezt minden esetben végig kell játszani. A kellemes és vidám pillanatok mellett persze a nap végén gyakran összeszorult gyomorral indultam haza, sőt nem egyszer rám tört a rosszullét is. Lelkileg, saját magam előtt nem mindig volt egyszerű feldolgozni a napi 10 órás „munkát”, arról nem beszélve, hogy néha micsoda emberekkel kellett összefeküdni, vagy akár csak leszopni némelyik igazán gusztustalan farkát.

46

47

Zoltán, a cseles kerítő Már jócskán benne voltam ebben a „szakmában”, amikor felbukkant egy roppant szimpatikus srác, és legnagyobb megdöbbenésemre, a sok jó nő mellett engem választott. Nem mintha én nem lennék igen jó nő, de mindig meglepett, ha egy-egy ritkán beeső csinosabb és fiatal fiú engem választott ki. Kedvemre való volt a srác, bár akkor még nem tudtam, hogy ő lesz az, aki majd megváltoztatja a következő pár hónapos életemet. Miután kicsomagoltam a törölközőből, akkor vettem észre hatalmas dárdáját, ami meredten nézett velem farkasszemet! Azért én is álltam a pillantását, sőt hogy leplezzem zavarom, rögtön megkínáltam magunkat némi frissítővel. Eközben azon gondolkodtam, vajon mit fogok kezdeni ezzel a hatalmas farokkal, illetve hova rakom majd? Mivel nem tudtam azonnal befogadni az akkor még száraz hüvelyembe, felajánlottam neki a másik verziót, ami nálam azt jelentette, hogy orálisan rácuppanok és úgy juttatom el a csúcsra. A dolog először nem igazán tetszett neki, de miután hozzáfogtam finoman végignyalogatni a nyelvemmel ágaskodó szerszámát és elértem a makkját, hát mit mondjak, nem kellett neki sok! Öt perc és hatalmas üvöltéssel és rángatózással (amire én először rémülten azt hittem, epilepsziás rohama van) eljuttattam a csúcsra. Rövid hallgatás után elárulta, hogy már rég érezte ilyen jól magát, és szeretne másnap is meglátogatni ugyanebben a felállásban… Előbb kicsit meglepett engem, de végül is nagyon jól esett a hiúságomnak. A legnagyobb meglepetés viszont akkor ért, amikor másnap megérkezett nagyfarkú Zoltán és elkezdtünk beszélgetni. Elmondta, hogy egyébként lányokat keres külföldi munkára, ami persze nem erotikus, de nagyon jól lehet vele keresni. Azt mondta, Spanyolországban a tengerparton van egy éjszakai bár és oda keresnek pultost. Az sem gond – mondta –, hogy nem beszéltem idegen nyelvet, mert mint mondta, majd ott kint belejövök a munkába és a dumálásba is. – Hú de jó – gondoltam és nagyon tetszett az ötlet főleg azért, mert csak tíz napot kellett dolgozni és máris négy kilóval lettem volna beljebb, ha bejön a meló. 48

Furcsa módon, mint kiderült, ő már mindent leszervezett, és egy másik lánnyal az oldalamon kellett utaznom, nem is akármilyen módon.

49

50

Szexrabszolgaként Spanyolországban! Mindent ledumáltunk, sőt olyan szinten vettem bizalmamba a srácot, hogy még rá is bíztam az albérletemet amíg távol vagyok, vigyázzon rá és etesse a kutyámat. Mikor eljött az indulás napja, a kupiban elmondtam, mire készülök. A lányok sok szerencsét kívántak, bár voltak, akiknek kételyei merültek fel a „munkával” kapcsolatban. Engem ez nem érdekelt, izgatottan készülődtem. Elég mókásan indult az utazás, ugyanis a másik magyar lány, Kriszta, akivel utaztam, elkésett, ezért lemaradtunk a buszról, amivel Bécsbe mentünk volna, ahonnan indult a repülő. Gyors és hatékony ügyintézés után autóval vittek minket Bécsig, onnan pedig késő este indult egy másik gép Madridba. Amikor megérkeztünk, már a repülőtéren vártak a bár tulajdonosai, akik első ránézésre roppant szimpatikusak és kedvesek voltak. Utólag elgondolkozva, ez így volt normális, hiszen ilyennek kellett lenniük akkor még velünk. Az első nagy meglepetés akkor ért, amikor megérkeztünk és kiderült, hogy tengerpart a közelben sincs, nemhogy a távolban, és bár sötét volt, először azt hittük, hogy csak mi nem látjuk. Maga a bár úgy nézett ki, mint egy középkori erődítmény. Furcsa, de valahogy máris olyan érzésünk lett, hogy ezt nagyon elcsesztük… Az erődítmény kívülről nagyon félelmetesnek tűnt, főleg éjszaka. Azután beléptünk és bár bent más volt a látvány, mégis egyre hatalmasodott a rossz érzésünk. Óriási nappali és több szoba üdvözölt bennünket, kaptunk egy kétágyas fürdőszobás, végül is klassz kis szobát, majd közölték velünk, hogy öltözzünk át valami nagyon szexi gúnyába és induljunk máris dolgozni. A következő meglepetés már a bárban ért, amikor nagyon lengén egy tangában és melltartóban megjelentünk, hogy megnézzük, hol is fogunk dolgozni az elkövetkező tíz napban. Egy hatalmas területen tele volt a bár lányokkal, akik között, mint kiderült, rengeteg magyar volt és más különböző náció. A munka nem a pult mögött folyt volna, mint kiderült… 51

A feladat konkrétan először az volt, hogy a férfi vendégeket kellett felszedni és kiudvarolni belőlük egy italmeghívást, illetve rádumálni, hogy utána elvigyen szobára, és ott eltöltsön velem 20 vagy 40 percet, mert mint kiderült, ott ilyen volt az időbeosztás. Először nagyon bután néztem, aztán még butábban, ugyanis egy szót sem tudtam spanyolul. Természetesen a vendégek kilencven százaléka spanyol volt, ráadásul vidéki, ápolatlan, gyakran szagos, foghíjas, undorító pasikból álltak. Totál kiborultam, mert akkor jutott el a tudatomig, mekkora bajba kerültem. Majd rám tört a pánik és teljes kétségbeesésemben kezdtem keresni a kiutat, ami persze sehol nem volt. Semmit nem tudtam kezdeni az adott helyzettel és az undorító spanyol pasikkal sem! Megbénított a félelem, nem tudtam, mi fog történni, csak az zakatolt az agyamban, hogy kell találnom valamilyen megoldást erre a helyzetre. Az idő viszont telt, és tőlem elvárták, hogy keressek is, ha már kivittek. A kint dolgozó magyar lányok elmondták, ha nem keresek, akkor nem tudják majd miből levonni az étkezési és szállásköltséget, mert mint kiderült, ezeket abból a pénzből vonták le a munka végén, amit aznap kerestünk. Másnap közelebbről is megismertem két magyar lányt, akik már évek óta itt dolgoztak, és kétnaponta felléptek a bárban. Amellett hogy sztriptizeltek, egész éjjel leszbi-showt-t adtak elő, és őrülten odavoltak egymásért, mind a kettőnek volt komoly férfikapcsolata. Egyik este, miközben bambán ültem az egyik bárszéken, és próbáltam erőt venni magamon, hogy odamásszak az egyik unszimpatikus spanyolhoz, megjelent valaki, aki teljesen megváltoztatta a kint eltöltött további napjaimat. Megérkezett Manuel! Manuel, az első spanyol pasi, aki végre szívdöglesztően jól nézett ki, de mint kiderült az egyik leszbikus lánynak volt a kedvese. Ez különösebben nem érdekelt engem, mert örültem, hogy végre valami pozitív is történt a bárban, egy szép férfi formájában. Az első pillanatban, amikor összetalálkozott a tekintetünk, éreztem, hogy valami történni fog kettőnk között, ha más nem, hát szimpátia mindenképp. Később kiderült, hogy ennél azért többről volt szó. Manuel hamar kiderítette, honnan jöttem és ki vagyok, sőt még aznap éjjel megdumálta a nagyfőnökkel, hogy adjon oda neki minden estére, mert velem szeretne tölteni éjszakánként néhány órát, amit természetesen busásan kifizet, főleg azért, mert a vörös szobát választotta együttlétünk helyszínéül. A vörös szoba használata azért került különösen sokba, mert amellett, hogy óriási és gyönyörű volt, a berendezése totál lenyűgözött, nem beszélve a szoba közepén elterülő hatalmas jakuzziról. Mindehhez korlátlan pezsgőfogyasztás járt. 52

Szóval, ha valaki a vörös szobába akart menni a normál kétágyas szoba helyett, igencsak be kellett nyúlni a bukszába, ráadásul jó mélyre. Visszatérve Manuelhez, úgy láttam, ő mindenképp szeretett volna közelebbről megismerni. Csakhogy a barátnőjének az ötlet annyira azért nem tetszett, függetlenül attól, hogy leszbikus volt, ragaszkodott a kedveséhez és nem kívánta átpasszolni nekem, még rövid időre sem. Némi huzavona után a vége az lett, hogy a lányt is be kellett vonni a buliba. Ez viszont nekem nem tetszett annyira, de mivel sok választási lehetőségem nem volt, el kellett fogadnom az ajánlatot. Így történt, hogy a következő éjszakák számomra örökkévalóságnak tűntek, és megkezdődtek a végeláthatatlan partik, amik két nőről és egy pasiról szóltak. Minden éjjel, pontban éjfélkor megérkezett Manuel és a nője, majd bevonultunk a vöröskébe, röpke négy órára. Már várt a jégbe-hűtött pezsgő és az eper, ami ugye kihozza a pezsgő zamatát. (Ez volt a Micsoda nőben is, csak nálam nem volt fogselyem.) Miután jól bekortyoltunk, jöhetett az élvezetes jakuzzi, ahol a habokban össze kellett kicsit melegednünk, bár a víz már így is jó meleg volt. Az egy órás fürdés és kölcsönös izgatás után, amikor már kiáztunk, mint a tengeri szivacs, felvonultunk az óriási franciaágyra, majd kezdetét vette a hancúrozás, ami tulajdonképpen jó volt, és amiért végül is rengeteg pénzt kaptam. (Nagyon kellett, mert tudtam, anélkül elveszek.) Soha nem voltam addig nővel, még viccből sem, nem voltam ilyen beállítottságú, de abban a helyzetben tudtam, bármit is kérnek, megteszem. Ezt kihasználva, ők kértek is mindent, ami belefért. A lánynak végignyaltam az amúgy abszolút gyönyörű szép testét, nyalogatnom kellett finom, borotvált punciját, miközben Manuel csak engem kényeztetett. Nagyon kedvesen, odafigyeléssel, lelkesen bánt velem, tudtam, éreztem, hogy ez több mint puszta szimpátia részéről és ennek határozottan örültem és jólesett. Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy közöttünk vibrál a levegő, és úgy gondolom, ezt a lány is észrevette és onnantól már nem volt annyira lelkes, de figyelembe véve a gyönyörű pasiját, még ezt is elnézte neki. Miközben a lánnyal foglalkoztam, aki roppantmód élvezte, hogy összecsókolgatom gömbölyű kis melleit és játszadozom csiklójával, azon kaptam magam, hogy Manuel már hátulról behatolt az addigra igencsak nedves puncimba, ami attól volt már annyira felizgulva, hogy várta, mikor talál már bele a fiú farka. Ezután már nem törődve semmivel és senkivel, önfeledten szeretkeztünk Manuellel, mint két szerelmes kamasz. A barátnője vette a lapot, és lazán próbált úgy tenni, mintha ez a legkevésbé sem érdekelné, majd felizgulva a látottakon, ő is beszállt abba a 53

fantasztikus orgiába, aminek a vége csodálatos élvezésekkel, és hihetetlenül boldogan zárult, úgyhogy a végén mindenki elégedetten távozott reggel ötkor. Minden szép és jó volt, de azért egy hét után már kezdtem unni ezt a minden esti hármas szexjátékot. Főleg a lány miatt, mert tudtam, hogy ezzel komoly fájdalmat okozunk neki. Mivel viszont sok választási lehetőségem nem volt, hát minden folytatódott úgy, ahogy az első éjszakán. Egyik délután az egyik magyar lány, aki már jól beszélte a spanyolt, mert ott dolgozott vagy fél éve, említést tett arról, hogy az egyik főnökünk már éppen azon alkudozik a magyar lánykereskedővel, vajon mennyi pénzt kérhetne értem? Egyszóval már áruba is voltam bocsátva. Elfogott a szorongás és minden világossá vált előttem. Áldozatul estem a naivságomnak, és ráadásul ezt mind Spanyolországban, távol minden segítségtől. Végül mint kiderült, túl sokat kértek értem itthon, ezért nemet mondtak az ajánlatra. Nagy nehézségek árán sikerült hazatelefonálnom a barátaimnak, bár sok mindent nem tudtak tenni, hiszen odakinn mindenki, beleértve a rendőrséget le voltak fizetve, ezért semmi beleszólásuk nem volt az ott történt dolgokba. Ez egyértelműen azt jelentette számomra, hogy nem nagyon van menekülési lehetőség. Mindeközben a szobatársam összemelegedett a legidősebb főnökkel, aki hál’ Istennek nagyon beleszeretett a lányba és kivette abból a fertőből, majd elvitte a saját városi lakásába, és ez lett végül a mi nagy szerencsénk. Miután a lánynak elmeséltem a zűrös történetemet, megkértem, hogy próbáljon meg segíteni valamilyen módon. Így történt, hogy egyik este engem is elvittek magukkal a városba, úgymond várost nézni. Az öreg maffiózó már ismerte a történteket és, hogy, hogy nem, kifizetett nekem egy repülőjegyet, hogy minél előbb haza tudjak jutni. Amikor a bárban közöltem, hogy el szeretnék menni, ami nem volt egyszerű, mert meg kellett ígérnem, hogy két héten belül visszamegyek dolgozni és csak azzal a feltétellel mehetek haza, ha ezt betartom. Természetesen rögtön mindent megígértem, csak már kint akartam lenni végre a reptéren, távol attól a mocsoktól és undormánytól, amiben két hétig élnem kellett. Amíg kint voltam, és Manuelékkel töltöttem éjszakáim nagy részét, igazából össze is barátkoztam velük, de inkább csak a fiúval vált szorossá a barátság. Amikor elérkezett a nap, hogy hazaindulhattam, nagy meglepetésemre Manuel jött értem, és vitt ki a reptérre. Mint mondta, nem tudta volna elviselni, ha nem láthat többé, hiszen ő pontosan tisztában volt vele, hogy ha akkor elmegyek, már soha nem megyek oda vissza. 54

Miután érzékeny búcsút vettünk egymástól, megbeszéltük, ha majd valamikor Magyarországon jár, megtaláljuk egymást, de szerintem pontosan tudtuk, hogy az életben soha nem látjuk viszont egymást.

55

56

Újra itthon Több órás várakozás a madridi reptéren, majd a hazaérkezésem számomra óriási megkönnyebbülést és boldogságot jelentett. Mint kiderült azonban, már a Ferihegyen nagy meglepetés várt rám. Jóformán még fel sem fogtam, hogy kiszabadultam a borzalomból és a káoszból, máris jött a második nagy csattanó. Exkedvesem várt rám, és nem nagy lelkesedéssel fogadott, mert mint kiderült, amíg én odakint rettegtem és féltettem az életem, itthon szépen kirámolták az albérletemet. A haza vezető úton mesélte el Bélám a részleteket, és mint mondta, ne várjak túl sokat attól, ami majd otthon fogad… Bécikém fura módon roppant kedves volt, ugyanis még mielőtt hazaértünk volna, kirakott az út menti erdő szélén az autóból csomagostul, mindenestül, majd közölte velem, innentől oldjam meg magam a problémáimat. Elindultam hát a nagy pakkokkal a ház felé tele félelemmel, rémülettel. Útközben kihívtam a rendőrséget – akik mire a ház elé értem –, már ott vártak. A házban még égett a villany. Gondoltuk, vagy még ott vannak a betolakodók, vagy nem olyan régen mehettek, el miután megkaphatták a fülest, hogy hazaérkeztem. Átmásztunk a kerítésen, merthogy kulcs nem volt nálam, és a helyszínelővel – aki nem Miamiból jött, csak a szomszéd városból –, elindultunk felfedezni a terepet. A látvány, ami bent fogadott, leírhatatlan volt! Minden fel volt forgatva, összetörve, és a lakás berendezésének hűlt helye. Megtörtént a szokásos semmitmondó jegyzőkönyv felvétele és a helyszínelés. Másnap elmentem feljelentést tenni, aminek az lett az eredménye, hogy mikor egy hónap után szembesítésre került sor, a fiú, akire rábíztam a lakást, és aki eladott volna jó pénzért a spanyoloknak, simán közölte a rendőrségen, hogy ő még életében nem látott engem, és fogalma sincs miről beszélek. Ezzel az itthoni rendőrség le is zárta az ügyet, szépen megköszönték, hogy befáradtam, majd indulhattam haza. Itt és így lett vége a spanyolországi kiruccanásomnak, ahonnan végül is egy fillér nélkül tértem haza. Jöttek a gondok sorban, pénzem megint nem volt, tehát mehettem vissza a kétszobás kis-konyhás panelba örömet szerezni, de legalább már itthon. 57

A törzsvendégeim szépen visszatértek hozzám, és folytatódott minden ott, ahol abbamaradt, mielőtt elindultam szerencsét próbálni. Már nyakig benne voltam a sűrűjében, tudtam minden vendégemről, mit szeret a legjobban, illetve már rájöttem, mit kell tennem ahhoz, hogy minél előbb elélvezzen az épp aktuális partner. Egyik reggel aztán arra ébredtem, hogy nem bírom tovább ezt csinálni, sem lelkileg sem fizikailag, úgy éreztem, mintha teljesen kiégtem volna, ezért két nap tipródás után eldöntöttem, végleg feladom. A szalonban nem örültek a döntésemnek, de megértettek és nagyon aranyosan elbúcsúztattak, én meg boldogan egy szebb jövő reményében indultam haza. Próbáltam összeszedni magam és keresni valami testhezálló munkát, ami sikerült is, de csak nagyon rövid ideig tartott. A számomra normális élet megint csak kezdett unalmassá válni, és megint azon vettem észre magam, hogy újra kacsingatni kezdek a szexipar irányába, de akkor már nem mint munkavállaló, hanem mint munkaadó. Hoppá!! Ez azért minőségileg más felállás.

58

Madám lettem! Ezzel egy időben tűnt fel a színen egy volt kollegina a szextanyáról, akit még anno ismertem meg, amikor Óbudán dolgoztam és elég rövid időn belül összehaverkodtunk. Marcsi nagyon kedves és szeretetre méltó lány volt, nagyon határozott és célratörő egyéniség, nem beszélve a külsejéről, ami szintén figyelemreméltó volt. Szóval pár hónap elteltével, amikor is újra találkoztunk és felelevenítettük a közös rémtörténeteket, jókat röhögtünk, és akkor ott elhatároztuk, hogy mi is megpróbálkozunk egy masszázsszalon létrehozásával. Nem volt egyszerű a dolog, de sok pénzt láttunk benne, és nem tartottuk olyan ördöngösen nehéznek a feladatot, ezért belevágtunk. Az ötlet Marcsitól származott, viszont nekem volt rá pénzem, hogy belekezdjünk és mivel mind a ketten, de főleg ő tudta, hogyan és miként kell nekilátni egy ilyen szalon működtetéséhez, hát vettük a fáradságot és megkezdtük a szervezést. Mindenképpen Óbudán akartunk lakást bérelni, mert mind a kettőnknek megfelelt a megközelítés szempontjából, és mert tudtuk, hogy ott mindenképpen jól fog működni, hiszen mindketten ebben a kerületben dolgoztunk, és volt már némi tapasztalatunk. Több héten keresztül nézegettünk különböző lakásokat, mire nagy nehezen megtaláltuk a legmegfelelőbbet erre a célra. Ugyanis fontos volt, hogy jó legyen a parkolási lehetőség, és viszonylag központi helyen, valamint könnyen megközelíthető legyen akár busszal vagy villamossal is. Fontos szempont volt még, hogy kölcsönös szimpátiánk legyen a tulajjal, mert éreznie kellett a komolyságot, és azt, hogy hosszú távra tervezzük a bérbevételt. Nagyon kellemes és csendes helyen találtuk meg azt a kétszobás kis panellakást, ami végül is a „bázisunk” lett. A lakás nem volt ugyan fullextrás, de a célnak éppen megfelelt. Két közepes szoba kis átjáróval és konyhával, természetesen fürdőszoba, ami a legfontosabb része volt a lakásnak, mert általában annak kellett kinéznie a legjobban a vendégek szempontjából.

59

Miután megkötöttük a szerződést, az első dolgunk az volt, hogy szépen felújítottuk a lakást, és ízlésesen berendeztük úgy, hogy a különleges célnak pontosan megfeleljen. A festés után megvásároltuk a különböző szükséges kellékeket is, amire mindennap szükség van egy kupiban, úgy mint törölközők, lepedők, tusfürdők, óvszerek stb. Szépen berendeztük tehát a lakást, ágyakat vettünk, különböző dekorációkat, amivel hangulatossá varázsoltuk a szobákat, ahhoz hogy a vendégek jól érezzék magukat, és elégedettek legyenek a látvánnyal. Mindez nagyon fontos az effajta „műintézménynél”. Minden készen állt ahhoz, hogy beindítsuk az üzletet. Már csak a lányok hiányoztak. Először is meg kellett őket találni, ami persze nem volt egyszerű feladat. Miután elindult a hirdetés, pár nap múlva máris sokan jelentkeztek, úgyhogy ezután már nem is találtuk olyan nehéznek a feladatot. Elindult a válogatás, a casting, amit magamra vállaltam, és amikor a rengeteg szörnyűbbnél szörnyűbb leányzó után végre megtaláltam az első három normálisabb lányt, akikkel be lehetett indítani a bizniszt, úgy gondoltam, még pár nap, és megint új fejezet nyílik az életemben. Nagyon izgatott voltam, amikor találkoztam a lányokkal. Ketten jöttek, merthogy rokonok voltak, és én már az első pillanatban szimpatikusnak találtam őket. Két különböző egyéniség és személyiség, de mindketten dolgoztak már ebben a műfajban, tehát nem volt új számukra, hogy egy masszázsszalonban kell majd dolgozniuk. Betty, a talpraesettebb, ő gyönyörű volt, vörös, hatalmas eredeti cicikkel, és hozzá kisportolt alkata, nagyon kellemes benyomást keltett már bennem is… Angi, aki kicsit félénk, de roppant szép arcú, fekete hajú lány volt, kimondottan visszafogott típusú, ami talán nem is volt annyira probléma, mert ez viszont jól állt neki, nagyon vonzó lány volt. Rögtön elvittem őket a szalonba, hogy megmutassam nekik, egyrészt hogy milyen a hely maga, másrészt hogy megfelelnek-e a feltételek, amivel dolgozni akartunk. Nagyon örültek, hogy ilyen kellemes kis fészket találtak, és azonnal megállapodtunk abban, hogy egy-két napon belül már kezdenek is dolgozni. Először fotókat csináltunk, amelyeket napokon belül feltettünk az internetre. Közben jelentkezett még egy lányka is, aki ugyan nem volt csúnya, de véleményem szerint nem erre a pályára volt való, de úgy döntöttem, adok neki egy esélyt, már csak azért is, mert nem volt szívem megbántani. Másnap elkezdtem a fotókat elkészíteni sorban, igyekeztem minden lányt a legjobb pozitúrában fotózni, próbálva kihozni belőlük a legtöbbet. 60

Bettyvel nagyon könnyű dolgom volt, remekül lehetett fotózni minden helyzetben, a legjobb formáját hozta, és Angival sem volt nehéz, bár az ő teste nem volt igazán fotogén. Kicsit széles volt csípőben, a lábairól nem is beszélve. A harmadik lány, aki Andi néven futott volna, maga volt a katasztrófa levetkőzve, de akkor még úgy gondoltam, talán azért lesz némi esélye. Szóval, velük kezdtük el beindítani a „nagy bizniszt”, és hamarosan a neten már mentek is a hirdetések. Szép számmal kezdtek csörögni a telefonok, ami biztató jel volt számunkra. A gond mindössze annyi volt, hogy a netes fórumokon megjelentek különböző kritikák, és sajnos Andit többen nagyon lehúzták, ezért nagyon rövid időn belül mégis el kellett búcsúzni tőle. A fórum tulajdonképpen egy minden erotikus honlapon megtalálható rovat, és arról szól, hogy a pasik eszmecserét folytatnak az általuk már meglátogatott lányokról. Általában arról írnak, melyik lánynál jártak már, és milyen élményben volt részük nála. Azt is leírják egymásnak, melyik lány mennyiért vállal különböző extrákat, és ezeket hogyan csinálja, valamint véleményeket írnak a szolgáltatóhelyről is, a szobákról, a fürdőről, sőt akár még a törülközők tisztaságáról is. Ha valamelyik lánynál csalódtak, vagy a hely nem volt megfelelő, akkor azt nem ajánlják egymásnak. Viszont ha valaki nagyon jó, és sokat tud, akkor annak a fórumon gyorsan terjed a jó híre, így vonzza a további vendégeket. Persze van hátránya is, mint például Andinál, mert ahogy meglátták a képeit, máris lefikázták, és csak negatív leírások voltak róla, amivel persze én is kénytelen voltam egyetérteni. Maradt tehát Betty és Angi, de emellett továbbra is mentek az újságban a toborzó hirdetések, mert úgy gondoltuk, két lány kevés lesz, függetlenül attól, hogy csak két szobánk állt rendelkezésre. Bettynek nagyon beindult a bolt, rengeteg vendége lett rövid időn belül, amin nem csodálkoztunk, hiszen nagyon kellemes és gusztusos nő volt, és ehhez hozzájárult kiemelkedő tudása szexuális téren, és mérhetetlen kedvessége. Angi kicsit visszafogottabban adta elő a történetet, ugyanis a normál szeretkezésen kívül semmit nem vállalt, ezért aztán bármennyire is szép volt az arca, ez a franciára, a popószexre és más extrákra éhes pasikat nem hatotta meg. Egyetlen állandó vendéget tudott magáénak, egy idősebb úriember személyében, akinek ez elegendő volt, és nem volt szüksége a különböző extra lehetőségekre. Ez a vendég meg is maradt neki hosszú ideig, de ez csak heti egy alkalmat jelentett, tehát anyagilag nem volt nagy durranás se neki, se nekünk. 61

Vele ellentétben Betty maga volt a szexistennő, akinek már a megjelenése is arra késztette a pasik farkát, hogy felálljon, és mielőbb behatoljon Betty valóban tökéletes muffjába. Lehengerlőén tudta fogadni a hozzá bejelentkező urakat, csipkés fehérnemű, a hatalmas dudák természetesen szépen kipakolva, hogy jól láthatóak legyenek, ehhez körömcipő, ami kiemelte kisportolt lábait, valamint egy kis muszlin kabátka, ami mindent látni sejtetett. Bájával minden pasit elsőre levett a lábáról, mindenki persze a teljes egy órás lehetőséget választotta nála, és ezt végig ki is használták. Franciaszex tudásával az őrületbe kergette a kanokat, majd mielőtt elérkeztek volna a csúcsra, rájuk vetette magát, szenzációs lovagló pozíciójába, és maga is visítva élvezte, ahogy a pasik szétélvezik magukat. Mi persze mindent hallottunk odakint, de szerintem nem csak mi, hanem az összes szomszéd, sőt talán még az utcán sétáló emberek is! Bettynk iszonyú hangosan tudta előadni az orgazmusát, amit persze jó volt hallani, főleg a pasinak, mert így legalább azt hitte, hogy amit csinál, az őrülten jó a lánynak. Ekkor még mindig csak két lányunk volt, de Betty önmagában is nagyon sok pénzt hozott nekünk a konyhára. Ettől függetlenül arra gondoltunk, hogy azért két lány mégsem olyan nagy választék, főleg úgy, hogy kettőjük közül Angival nem sokra mentünk, ezért minél előbb fel kellett vennünk még legalább két lányt. A hirdetések folyamatosan mentek az újságban. Lányok is jelentkeztek szép számmal, csak nehéz volt megtalálni azokat, akik szépek is voltak, meg is feleltek az elvárásoknak, és végül, de nem utolsósorban megbízhatóak voltak. Én folyamatosan castingoltam, majd rátaláltunk Szilvire, aki minden elvárásnak megfelelt, sőt még a vártnál jobb is volt. Szilvi sudár magas, fenékig érő barna hajú és szemű, nagyon szép arcú és kimondottan szerény lány volt, ami roppant jól állt neki és ezzel a kedves és bájos hozzáállással, nagyon sok törzsvendéget tudott magáénak rövid időn belül. Nagyjából tehát összeállt a csapat, így már kellemesebb volt dolgozni, bár sokszor problémát okozott, hogy csak két szobánk volt, mert előfordult, hogy egy időpontban többen is jöttek volna, csak éppen nem volt hova. Volt rá példa, ha nem is sűrűn persze, hogy a kedves vendéget a fürdőszobában intézte el a lány, ha már nagyon jönni akart, és felállt a farka. Mivel még új volt a szalon, és egyre többen jártak hozzánk, nagyon ügyelnünk kellett arra, hogy semmiképpen ne tűnjön úgy, mintha futószalagon működne a dolog, mert nyilván a vendégek sem akartak összetalálkozni egymással a fürdőszobaajtóban. Ez ebben a szakmában illetlen és kellemetlen. 62

Ezért úgy szerveztük, hogy legalább negyedóra eltérés legyen két vendég érkezése között, ez szépen lassan sikerült is, aztán már tényleg ment minden, mint a karikacsapás. A társammal felváltva vittük a „szalont” hétfőn, szerdán, pénteken ő volt az ügyeletes, a többi napon – kivéve a vasárnapot – én mentem be reggel 9-től este 7-ig tartani a frontot és ügyelni arra, hogy minden rendben legyen. Minden nap egyeztettünk a lányokkal, ki mikorra tud jönni, illetve szükség van-e szabadnapra, nyilván nem vártuk el, hogy mindenki bent legyen egész nap, a hét minden napján. Természetesen kellett néha egy kis pihenés is a lányoknak, nem beszélve arról, hogy kellett új frizura, egy kis kozmetikai frissítés, szoláriumozás, manikűrözés, mert ebben a szakmában ezekre a dolgokra bizony elengedhetetlenül szükség van. Én nagyon össze tudtam dolgozni a lányokkal, szerettek engem, és én is viszont kedveltem őket. Úgy éreztem, szükségem van arra a környezetre, és mindinkább szívesebben jártam, néha még akkor is, ha éppen nem én voltam beosztva. Persze egyáltalán nem volt unalmas az élet a „szalonban”, mindig történt valami érdekes, váratlan és vicces dolog, amit együtt éltünk át a csapattal, és ezekre az élményekre a mai napig szívesen emlékszem vissza. Már említettem Bettit, Angit és Szilvit, később hozzájuk csatlakozott még Timi, aki gyönyörű szőke, szinte tökéletes testű és arcú táncoslány volt, aki külföldi pályafutása után kötött ki nálunk. Később még jött Veronika, aki párductesttel és nagyon finom, érzékeny bőrrel volt felszerelve, amihez egy kevésbé helyes arc párosult ugyan, de ez nem volt nála lényeges. Végül de nem utolsósorban hozzánk került Vivien. Ő is nagyon csinos és kellemes lány volt, ha éppen nem volt leittasodva, amiből azért a későbbiek folyamán nagyon sok problémánk adódott. Hát, így voltunk a nagy csapat és azért is hangsúlyoztam ki őket, mert ezek a lányok végigkísérték a „szalon” működését egészen addig, amíg én benne voltam a buliban. Nagyon komolyan vették a munkát, sosem volt rivalizálás, vagy veszekedés a lányok között és ezt kifejezetten becsültem bennük. Mindenkinek volt valami célja, ha más nem, hogy jobban éljenek, mint az átlagfizetésből élő, velük egykorú lányok. Persze ez csak ideig-óráig működő dolog, mert egy bizonyos kor után már elgondolkodnak a lányok, hogy valami értelmesebb dolgot is kellene csinálni az életben, ha valamire vinni akarják. 63

Amíg azonban ezt a fajta munkát csinálják, addig legtöbbször csak a buli, a szex és a pénz az első, ami az én szemszögemből nézve akkor persze előnyös volt. Amikor magam is örömlányként dolgoztam, ugyanígy láttam a dolgokat, mint azok a csajok, akik később már nekem dolgoztak. Mivel viszont sok mindent megtapasztaltam az évek folyamán, addigra már másként láttam bizonyos dolgokat, és próbáltam jó irányba befolyásolni a lányokat, hogy elkerüljék mindazt a rosszat, amin én tapasztalatlanul már keresztülmentem. Jó érzés volt, amikor hallgattak rám és adtak a véleményemre, talán ezért is kerültem velük bizalmas lelki és baráti viszonyba. Szerettek és tiszteltek, de nem, mint a „főnöküket”, hanem mint egy tapasztalt, mindenre és mindenkire tekintettel lévő barátnőt. Az üzletben persze nincs barátság, ezért mindentől függetlenül mindig odafigyeltem a pontosságra és az elszámolásra, mert csak így tudtuk hosszú távon korrekten fenntartani az üzletet és a barátságot egyaránt. Az elején persze még voltak fenntartásaim a lányokkal szemben, kicsit tartottam attól, hogy megpróbálnak átverni, kijátszani, de később, miután kiismertem őket, ha nem is 100%-osan, de megbíztam bennük, és többnyire nem is csalódtam. A telefonos bejelentkezéseket általában én intéztem, majd egyeztettem a lányokkal, kihez mikor és mennyi időre jönnek. Amikor megérkezett a vendég, mindig én nyitottam ajtót, már csak azért is, hogy ne a választott lány álljon fehérneműben az ajtóban, nehogy véletlenül a kíváncsi szomszédok belássanak, bár addigra már volt némi elképzelésük, mi is folyik abban a lakásban… Miután betessékeltem a szobába, megkérdeztem fogyaszt-e valamit, akár üdítőt vagy ásványvizet, majd a többit már a lányra bíztam. Sokszor előfordult, hogy miután beengedtem a vendéget, ő azt gondolta, én vagyok az a lány, aki őt várja, ezért előfordultak nézeteltérések, főleg ha a vendég kitalálta, hogy velem akar szeretkezni, vagy hármasban, úgy hogy én is csatlakozzak. Ezeket a kedves ajánlatokat mindig visszautasítottam, mert akkor a dolog már nem rólam szólt. Ezt persze nekik nem kellett tudniuk, mindig azt mondtuk ilyenkor, hogy én csak a diszpécser vagyok. Általában utólag mindent kidumáltak a csajok aktusok után, de arra is volt példa – nem is egyszer –, hogy nem kellett mondaniuk semmit, mert mindent hallottunk, mert nagyon vékonyak voltak a falak… Mivel mi mindent hallottunk, egy idő után rájöttem, hogy ezt nem csak mi halljuk a konyhában, hanem a közvetlen szomszéd is élvezheti a hálószobájában, és ha éppen férfi, meg még egyedül is van, talán még élvezi is az átszűrődő műsort, és akár meg is húzgálhatja néhányszor a magáét. 64

Ez legtöbbször akkor fordult elő, ha Betti volt a szobán, mert ő maga volt a tömény erotika, és ennek jól hangot adott, nem is akárhogyan. Imádta a kebelszexet, ami nem volt csoda, hiszen gyönyörű nagy és eredeti mellei voltak, ahová szívesen berakták a farkukat a pasik. Miután Bettike kicsit rá is játszott, a fickónak nem kellett sok idő ahhoz, hogy végigfröcskölje a lány egész testét, az arcától a puncijáig. Ez rendben is volt addig, amíg Betti el nem kezdett üvölteni olyan szinten, hogy az első alkalommal igencsak meg voltam rémülve, mert azt hittem, valami nagy baj lehet, és még jó, hogy nem rontottam be egy vázával a szobába, és vertem fejbe az őt kefélő vendéget. Történt egy alkalommal például, hogy bejelentkezett hozzá valaki, akiről – amikor megérkezett – kiderült, hogy egy rém jól szituált és viszonylag értelmes üzletember. A szobában aztán előadta, mi az, amire már évek óta vágyik. Ez az volt, hogy pórázra kellett kötni, és persze valódi póráz híján a nyakkendője lett a nyakába kötve, mert azért mindenre mi sem voltunk felkészülve… Majd a beizzított vibrátorral a seggében végig kellett kísérni a szobában és az előszobán, miközben tűsarkú cipővel kellett rugdosni, és megalázóan beszélni hozzá. Nagy élmény volt látni, amint négykézláb mászik a földön, miközben baromira élvezi, hogy zizeg a seggében a vibrátor, a farka meg ágaskodik ezerrel. Amikor a végén végzett, és elhagyta a „szalont”, Betti elmesélte, hogy miután visszamentek a szobába, a pasi már annyira izgatott volt, hogy a vibrátor ki sem került hátulról, ő máris ügyes kézimunkával kiverte a saját farkát. Ez a vendég ezután minden héten egyszer meglátogatta Bettit és már mint törzsvendég, begyakorolt módon, minden alkalommal eljátszották ugyanazt a kutyás mókát, a mi legnagyobb szórakozásunkra a folyosón is. Aztán ott volt a nagyon kedves állatorvos, aki szintén törzsvendég volt, de 120 kg nyomott. Ehhez hozzáadtuk Betti 80 kilóját, és már az első alkalommal rommá törték az ágyat! Olyan szinten szakadtak be, hogy a szomszéd rémülten átjött megkérdezni, tud-e valamiben segíteni. Mivel új ágyat nem tudtunk venni, ezért úgy oldottam meg a kérdést, hogy néhány téglát alápakoltam, és így kicsit stabilabbá vált a munkaeszközünk. Ez az idilli helyzet egészen addig tartott, amíg egyszer csak feltűnt Tivadar, aki Betti mellé még egy lányt bevállalt, és a nagy hármas partinak az lett a vége, hogy kiestek a téglák az ágy alól, a vendég padlószőnyeget fogott, én meg a fejemet a szégyentől. 65

Szegénynek a nagy sokktól jól elment a kedve a szextől, mert azok után a kukaca már csak fél hatot mutatott, úgyhogy szép csendesen el is távozott. Másnap a fórumon olvastam a szerencsétlenül járt padlóvendég esetéről, aki természetesen nem volt más, mint a mi Tivadarunk. Gyors döntés: nincs mese, kell egy stabil fekhely. Még aznap sikerült megvenni, és ez már a reményeink szerint is olyan volt, ami jól bírta a többszemélyes igénybevételt is. Anginak megmaradt az az egy törzsvendége, aki már a kezdetektől csak hozzá járt, és akit Csigának neveztünk el a lassúsága miatt. Abból az egy órából ugyanis, amit a pénzéért nálunk töltött, jó fél órát vetkőzött, majd zuhanyozott, így maga az aktusra kb. tíz perc maradt. Ez amúgy elég is volt neki, ő az úgynevezett gyorstüzelő típus volt, pár rántás a fitymán, kis cuppogás a fülbe, beleülés felülről, és vége is volt, csendesen, kissé rángatózva elélvezett. A fennmaradó időt pedig békésen kitöltötte azzal, hogy felöltözött és szép komótosan elment. Függetlenül attól, hogy Anginak nem volt több vendége a Csigán kívül, elég jól elvolt nap, mint nap a „szalonban”, úgy tűnt, nagyon meg van elégedve a sorsával, és azzal a kis szerény pénzzel, amit egy héten egyszer ettől a vendégtől kapott. Csakhogy ez nekünk nem igazán volt egy nagy biznisz, merthogy a mi konyhánkra ezzel nem hozott szinte semmit. Ezért a társam egy napon úgy döntött, hogy búcsút veszünk tőle. Én nagyon sajnáltam, de be kellett látnom, hogy valóban teljesen feleslegesen ül ott naponta, és úgy gondoltuk, helyette talán fel tudunk venni olyan lányt, aki tényleg dolgozik is. A párductestű Veronika viszont nagyon pörgött, akkoriban talán neki volt a legtöbb kuncsaftja. Ez nemcsak annak volt köszönhető, hogy tényleg gyönyörű volt a teste és a bőre, hanem nagyon jól bánt a vendégekkel. Szinte mindent bevállalt jó pénzért, és ebbe beletartozott a popószex is, amit nagy élvezettel csinált, így tényleg emlékezetessé tette a vendég számára a nála töltött időt. Volt rá példa, hogy hozzá már napokkal előbb be kellett jelentkezni, mert annyira fullon voltak a napjai. Pedig délelőtt tíztől este hétig szinte megállás nélkül nyomta az ágyat a vendégekkel. Ezen akkor nem is csodálkoztunk, mert mint kiderült, a spanglit akár gumival, akár anélkül fantasztikusan csinálta, és amiben igazán profi volt, az a lovaglópóz. Annyira simulékonyan, hajlékonyan és nagyon jól tudott mozogni a vendégen, hogy az már szinte a mennyekben érezte magát akkor is, mikor még csak beleült a répába. Utána a mozgása már őrületes volt. 66

De az igazi kaszálást mégis a popsival aratta, egyrészt, mert szenzációsan formás volt a fenék, másrészt, mert ő lazán be tudta fogadni a különböző méretű farkakat. Sőt, némi síkosító segítségével, még a jelentősebb méretekkel is megbirkózott hátulról, pedig azt a lányok nagy része általában nem bírja elviselni. Mivel a pasik nagy része szereti, vagy legalábbis szívesen kipróbálná a popot, ezért a telefonálók nagy százalékának az első kérdése az volt, ki vállal be popószexet. A többiektől egy kicsit távol állt ez a fajta extra, ezért mindenki, akinek ilyen kívánsága volt, simán Veronikához lett irányítva! Ő pedig örült ugyan a népszerűségnek, de azért egy héten két-három napot mindig sziesztázott, ami ugye természetes volt ennyi popsimegterhelés után. Én sosem jöttem rá, hogyan is bírta, de nem kérdeztem rá, mert úgy gondoltam, ez kizárólag az ő dolga. Mostanában már azt hiszem, kizárólag csak a pénz miatt tudta ezt így bevállalni, mert egyfelől a popószex a legdrágább extra szolgáltatások egyike, viszont ha napi szinten csak úgy ötenhatan farba rakták, már csúcsot döntött anyagilag, de az egészsége egy idő után megsínylette. A popó szerkezete ugyanis egy idő után már nem áll vissza az eredeti zárásra. És akkor jönnek a problémák… Aztán egyszer csak megjött az életébe egy nagy szerelem, és egyik napról a másikra úgy döntött, hogy a fiú végett abbahagyja ezt a nagyon jól jövedelmező munkát. Bár tudomásunk szerint elképzelése sem volt, miből fog megélni, főleg azok után, hogy milyen szinten engedhette meg magának korábban a költekezést. Először próbáltam meggyőzni, hogy gondolja végig, hiszen még nagyon friss volt a kapcsolata, de miután láttam, hogy hajthatatlan, úgy döntöttem, sok sikert kívánok neki, így aztán tőle is elbúcsúztunk. Később persze hallottam, hogy szokás szerint nem vált be neki a pasi, és hogy újra kurválkodik a pénzért, de akkor már nem foglalkoztam vele. Ez amúgy rendszerint így van az ilyen lányokkal, de ennek miértjére később még visszatérek… Ezután Timi került a slágerlisták élére, mert addigra már híre ment, milyen csodálatos az alakja, gyönyörűek a mellei, szép az arcocskája. Kicsit butácska volt persze, de ez nem számított természetesen, csak az, hogy mit tudott az ágyban. És ott valóban tökéletesen profi és teljesen szexcentrikus volt. Hamarosan a legjobban eladható lány lett, és ezzel együtt a legprofibb szolgáltatóvá vált. Egy olyan lányt kell elképzelni, aki annak ellenére, hogy tele volt lelki fájdalmakkal és sebekkel, amiket persze remekül álcázott, ugyanakkor sugár67

zott belőle a vidámság és az életkedv. Mindig jó kedvű, fitt és csinos volt, sokszor még minket is elkápráztatott. Ennek köszönhetően lehengerlően bánt minden vendégével, akik sorra jártak hozzá hetente akár kétszer is. Nagyon fiatal volt, de már férjnél, és persze a férjének fogalma sem volt, hogy gyönyörű felesége vajon mivel keresi a kenyerét. Talán annyira nem is érdekelte, mivel ő maga nem dolgozott, de szeretett jól élni, és ehhez pedig Timi biztosította az anyagiakat. Sosem tudtam igazán, milyen életet is élhetnek, pedig nagyon sokat beszélgettünk mindenféléről, de a szomorúságot mindig ott láttam a szemében. Nagyon kedveltem, mert őszintének ismertem meg, és mert mindig biztosan számíthattam a munkájára. Ha valaki nem tudott dolgozni jönni, ő volt az első, aki felajánlotta, hogy beugrik a másik helyett. A pénzzel sajnos nem tudott bánni, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is költötte, persze mindig a legjobb és legmárkásabb cuccokra. Hiába mondtam neki többször is, próbáljon meg kicsit spórolni, jöhetnek még nehezebb napok is, de sosem hallgatott rám. Később beleesett abba a hibába, hogy beleszeretett az egyik vendégébe. Ezt, ebben a szakmában tilos megtenni, bármekkora is a csábítás! Az első ilyen kedves vendége egy diplomata srác volt, tele pénzzel, ami persze nagyon imponált Timinek és persze a harmadik találkozás után már megadta a privát telefonszámát is. Ezzel még nem lett volna gond, csak egy idő után, amikor már többször találkoztak privátban is, és a srác ingyen is kielégíthette vele a vágyait – mert ugye ilyenkor nem kapott pénzt a lány –, legfeljebb elvitte egy kellemes helyre vacsorázni, viszont elkezdődtek a zaklatások és az ilyenkor szokásos fenyegetések. Amikor a Timi már úgy érezte, inkább már lezárná a kapcsolatot (ami ugye kihatott a munkájára is), akkor Imre barátja, a nagy tudású, kért még egy lehetőséget és egy randevút. Találkoztak is, majd jött a könnyes bocsánatkérés, és valami komoly ajándékozás. Miután megtörtént a szeretkezés, kezdődött minden elölről, majd a végén Imre jól helybenhagyta a lányt. Ezután kényelmesen eltávozott abból a panzióból, ahol pár órával korábban még könnyek között kért bocsánatot a lánytól. Másnap kicsit meggyötörten esett be Timi, majd pár napig a „szalonban” lábadozott, amíg az arcáról eltüntethetővé váltak az este és az eset nyomai. Ezzel persze kiesett pár nap a munkából, és némi pénz a pénztárcánkból is. 68

Miután rendbe jött, újult erővel kezdte a melót, mintha mi sem történt volna. A törzsvendégek újra megjelentek és ugyanúgy szerették, mint azelőtt, mit sem sejtve arról, min ment keresztül ez a gyönyörű nő, aki a mennyekbe repítette őket, minden héten egyszer. A fájdalmát a vendégek előtt jól leplezte, egészen addig, amíg meg nem jelent Ádám és ismét teljesen felkavarta az addigra már lenyugodott életét. Mi újabb csapdát sejtettünk, de ezúttal nem szóltunk bele, mert úgy láttuk, egészen más irányt vett a kapcsolat, így kicsit megnyugodva hagytuk történni az eseményeket.

69

Afrikai szexkalandozások Eközben én a barátnőmmel elutaztam Észak-Afrikába egy hétre nyaralni, aminek a lányok nem örültek túlzottan, mert nem igazán volt kedvükre, hogy egy hetet a társammal töltsenek összezárva. Azért mi nagy boldogan elutaztunk persze, és megpróbáltuk jól érezni magunkat. Az idő csodálatos volt, a tenger pedig lenyűgöző, nem beszélve a városról és a szállodáról, ahová mentünk. Természetesen már másnap a tengerparton megismerkedtem egy gyönyörű fiúval, aki teljesen levett a lábamról. Igéző szemek, kisportolt testszerkezet, vakító hófehér fogsor és nem utolsósorban alul szemrevaló, méretes férfiasság, amelyen rögtön megakadt a tekintetem, de úgy láttam, a barátnőm sem tudta kihagyni, hogy ne vegye észre igen feltűnően. Attól a naptól kezdve minden estét együtt töltöttünk, Alex megmutatta a város nevezetességeit, elvitt bennünket a szegénynegyedbe, így megtudtuk, hogyan is élnek az arab emberek igazán, mint például ők is. Alex a munkáját tekintve egy fakír mellett volt segéd, így majdnem minden este részt vettünk egy fakír-show-n, amit eleinte nagyon élveztünk, főleg akkor, ha mi is felléphettünk a színpadon. Az utolsó este meghívott engem hozzájuk, bemutatott a családjának és váratlanul arra kért, legyek a felesége. Kicsit ledöbbentem a hirtelen jött lánykérésen, nem is tudtam, hogy náluk ez így működik. Ezek után rövid időre visszavonultunk az ő rezidenciájára (ez egy öt négyzetméteres szoba volt). Ekkor megtörtént a számomra igen döbbenetes szeretkezés, amely nem tartott tovább 3 percnél! Hogy miért is, azt nem tudom, pedig a látvány csodás volt részemről, és valószínűleg én sem okoztam csalódást, mégis meglepődtem a gyors numerán. Lehet, hogy ott így szokták? Ezek után időt kértem, hogy alaposabban végiggondoljam a lánykérést, és hosszas búcsúzkodás után visszatértem a szállodába, majd másnap villámgyorsan Magyarországra. Elfelejteni azonban nem tudtam Alexet, szinte napi kapcsolatban voltunk, és már azt szerveztem, mikor megyek újra vissza hozzá. 70

Eközben a „szalonban” sem állt meg az élet, csak némi csalódás ért, mikor első nap bementem dolgozni. A lányok kitörő örömmel fogadtak, de a társam valahogy annyira nem mutatta ki a lelkesedését, amit először nem is értettem. Mikor az elszámolásra került a sor, csak néztem bambán, mert kicsit keveselltem az összeget, amellyel el akart számolni. A hiány azzal lett megindokolva, hogy nem ment jól az üzlet, amíg távol voltam. Kicsit hihetetlen volt számomra, hogy jééé, pont akkor volt kevesebb vendég, amikor én nem voltam jelen, de később beigazolódott, amit sejtettem. A társam bizony átvert, és lenyúlt némi készpénzzel. Ez nagy csalódás volt akkor, de úgy gondoltam, „több is veszett Mohácsnál”, ezért csendben lenyeltem a dolgot, viszont attól a pillanattól fogva már résen voltam. A csajok persze négyszemközt mindenről szépen beszámoltak, innen derült fény a turpisságra, és arra is, miket mondott a társam rólam a hátam mögött. Miután én is megtartottam az élménybeszámolót a nyaralásról, a társam rögtön kitalálta, hogy ő is útra kel a párjával, és elutazik ugyanoda, ahol én voltam. Ezt meg is valósították, és egy hét múlva, nagy örömünkre, egy hétre eltávozott. Eközben én, a nagy szervező teljesen behülyítettem a lányokat, egyrészt a lejátszott videó-felvételekkel, amiket kint készítettem, másrészt azzal, hogy jobbnál jobb pasikat lehet becserkészni ügyesen. Ezen felbuzdulva már meg is kezdtem a következő utazás szervezését, és eldöntöttük, hogy négyen nekivágunk, amint megvan rá a tőke. Az indulásig volt két hetünk, de mivel nem volt még meg mindenkinek a teljes összeg, ezért kőkeményen kezdtek dolgozni, és a poén kedvéért, meg némi pénzért még én is beálltam közéjük. Szilvi, aki még sosem látta a tengert, és már nagyon vágyott oda, bevállalt egy olyan pasit a nemes cél érdekében, aki rém gusztustalan és visszataszító volt, de már régóta vágyott Szilvi testére, aki viszont rendre visszautasította. Most viszont együtt tölthetett vele egy órát, mégpedig ötvenezer forintért, és a pasi is boldog volt, hogy végre megkapta, amit akart, persze akkor még nem tudta, hogy ez volt az első és egyben utolsó együttléte Szilvivel. A lány még boldogabb volt, hamar leküzdötte a hányingerét, majd leporolta magát, és az ő utazása máris biztosított volt. Vivi szintén adta magát, és nem a szokásos módon. Ő minden törzsvendégének akciót kínált, ami abból állt, hogy nem számolta fel az extrákat, viszont ő határozta meg, mikor jöjjenek hozzá. Ennek az lett a vége, hogy napi 71

szinten megvolt az öt vendége, akik természetesen kérték a beígért extra lehetőséget, ami legtöbbször csak az óvszer nélküli cumiból állt. Viviennek ez nem jelentett nagy problémát, mert ő aztán igazán nem volt szívbajos, és a cél érdekében szintén mindenben benne volt, így a pénze neki is összejött. Timi volt az egyeden, aki minden nap szakadtra kereste magát, másnap mégsem volt egy fillérje sem, de mi nem aggódtunk miatta, mert azt hittük, az utazásra, azért félrerakja a „gempát”. Hát súlyosan tévedtünk, mert pont ő volt az, akinek nem jött össze a lé, így mi hárman dobtuk össze az útiköltségét. Nekem is még hiányzott némi pénz az induláshoz, ezért nem hazudtolva meg önmagam, „főnök” lévén én is reklámoztam magam kicsit, és a nagyon régi kuncsaftokat, akik tudták, hogy már én csinálom a „szalont”, nos, őket minden szó nélkül újra fogadtam. Ilyen volt többek között Károlyom is, aki eddig mindenhol megtalált, és nagyon boldog volt attól, hogy újra a magáévá tehet, vagy legalábbis igyekezett, ha nem is sok eredménnyel. Neki azért elsírtam, miért is vállalok újra egy-két vendéget, ettől persze rögtön adakozó lett, már csak azért is, mert nem nagyon akarta, hogy visszaessek, ezért azonnal úgy döntött, hogy maga finanszírozza az utamat. Nagy volt az örömöm, de volt még egy beígért numerám egy ősrégi vendégnek, akit nem akartam megbántani azzal, hogy mégis visszautasítom, ezért egy gyors „spanglira” és egy kis „töfködésre” csendben, lazán bevállaltam. Közben megérkezett kedvenc társam is, és én már az első napon közöltem vele a jó hírt, miszerint a lányokkal ismét elutazom nyaralni. Néhány percig sem szólni, sem levegőt venni nem tudott a döbbenettől, de miután felfogta, miről beszélek, bedobott egy felest, majd szó nélkül otthagyott, és hazament feldolgozni a hallottakat. Elérkezett az indulás előtti este, és mi, a négy „muskétás”, nálam töltöttük az éjszakát. Jól berúgtunk annak örömére, hogy összejött a pénz, aztán kora reggel felpakolva, tele izgalommal és a csomagokkal elindultunk a nagy nyaralásra és a remélt hódításokra. Én is izgatott voltam, hiszen már vártam, hogy újra lássam Alexet és persze a lányok is kíváncsiak voltak a kedvesemre. Még jó, hogy a sráccal ledumáltuk, hogy este már eljön a szálloda elé, ahol megszállunk, és én erre készültem egész odafelé menet. A szálloda valóban pazar volt, a lányok el voltak ájulva, hogy közvetlen a tengerparton vagyunk és a szobák ablakából majd láthatjuk, ahogy felkel a nap. 72

Miután kipakoltunk, rögtön lerohantunk a partra kicsit megmártózni a habokban és süttetni a hasunkat. Két kétágyas gyönyörű szobát kaptunk, én Viviennel, Szilvi pedig Timivel költözött egy szobába. Itthonról vittünk némi „nedűt”, hogy esténként mielőtt elindulunk városés pasinézőbe, legyen egy kis hangulatunk. Eljött az este, én vártam a kedvesemre, de mint kiderült, hiába, mert valahogy sehogyan sem akart megérkezni. Felhívtam, és kiderült megint „fakír-show” van valamelyik szállodában, úgyhogy megkért, mi menjünk oda, és nézzük meg a műsort. A lányok ettől teljesen bezsongtak, már alig várták a nagy találkozásomat Alexszel. Meggyőződésük volt, hogyha minden pasi olyan jól néz ki, mint az én Alexem, akkor ott nekik is terem majd babér. Megérkeztünk a szállodához és az én gyönyörűm már valóban várt minket a bejáratnál, ahol egymás nyakába ugorva örültünk a viszontlátásnak. Nekem a könnyem folyt örömömben, a lányoknak a nyáluk az én pasim, majd később a többi láttán. Megtörtént a bemutatkozás, végignéztük a műsort, később pedig Alex elvitt bennünket egy helyi diszkóba, ahol igencsak jól éreztük magunkat, és a lányok máris megkezdték a becserkészést. Nem volt egyszerű a történet, mert négyünk közül mindössze Timi beszélt jól angolul, én kevésbé, Szilvi és Vivien inkább nem szólaltak meg, de azért jól elvoltak a mutogatás szintjén. Valamikor hajnalban keveredtünk haza nagy vidáman, de reggel már korán kipattantunk az ágyból, hogy minél előbb lent legyünk a tengerparton, egyrészt hogy helyünk legyen, másrészt hogy mielőbb elkezdjünk ízlésesen lebarnulni. Az egész napot a parton töltöttük napozással, pancsolással a tengerben és jókat röhögtünk azon, milyen bátran monokinizünk mi négyen, azaz a három kis mellű, illetve Timi, a szilikoncicis. A második estén elvittem a lányokat a belvárosba „shoppingolni” és megnézni egy-két nevezetességet. Mikor már a lábunkat sem éreztük, beültünk egy kávézóba, ami a belváros szívében egy gyönyörű szökőkúttal szemben volt. Már igencsak jól éreztük magunkat, amikor feltűnt nekem, hogy nem messze tőlünk egy másik asztalnál három nagyon kellemes külsejű pasi üldögél, és néha ránk pillantanak. Szóltam a csajoknak: – Gyerekek, az a három faszi nem minket bámul egyfolytában? Mert ha igen, talán lépnünk kéne. A válasz egybehangzó volt: 73

– Dobjuk be magunkat! – mondták a lányok szinte egyszerre. Bár nekem azért gondolnom kellett arra, hogy ott van Alex, ha nem is a közelemben, mégis én voltam az, aki szemezni kezdtem az egyik fiúval. Kis idő elteltével a fiúk felbátorodtak, felálltak, és csatlakoztak hozzánk. Már együtt üldögéltünk és megrendeltük az italokat, amikor megtörtént a kölcsönös bemutatkozás. Akivel én szemeztem, ő Stefano volt Belgiumból, és valami céget vezetett. Ami elsőre megfogott benne, az a gyönyörű mosolya és rendkívül szép fogsora volt. A másik srác valami Semír, Egyiptomból, aki olyan volt, mint egy fáraó. Hogy mivel is foglalkozott, az örök rejtély maradt, csak annyit tudtunk meg, hogy óriási vagyona van. Nem hátrány… A harmadik pasi a szintén igen jóképű Paul Franciaországból, divattervezőként utazgatott a nagyvilágban. Ők voltak tehát a fiúk, akik nekünk nagyon bejöttek, és mint később kiderült, mi is nekik. Én nagyon rágerjedtem a belgára, de Timi is éppen rá vetette ki a hálóját, Szilvi lecsapott a fáraóra, így Viviennek maradt a francia, amitől persze egy cseppet sem keseredett el. A fiúk rögtön megkérdezték, mivel foglalkozunk? Jobb híján kicsit kamuztunk, mondván én egy utazási irodát működtetek, a lányok pedig nálam alkalmazottak (a fele azért igaz volt). A kávéház után Semír kitalálta, hogy ugorjunk fel hozzá, mivel ott lakott nem messze a kávézótól. Sokat nem kérettük magunkat és vígan indultunk el hetesben Semír palotája felé. Az apartman, amiben lakott, elfoglalt egy egész szintet, ahol több lakás is volt, minket abba invitált, amit éppen akkor használt, és úgy tűnt, ez volt a legtágasabb. A hálóhoz és a nappalihoz tartozott egy nagy balkon, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városi nyüzsgésre, és arra a gyönyörű zenélő szökőkútra, amit már említettem, ahol óránként színes fényjáték mellett zenére jött fel a víz. Mikor már mindent megcsodáltunk, a fiúk itallal kínáltak bennünket, majd letelepedtünk kint a balkonon és egyelőre nem is csináltunk mást, mint gyönyörködtünk abban a látványban, ami elénk tárult. És ez így volt jó, ők nem erőszakoskodtak, sőt úriemberek módjára viselkedtek és ez nekünk nagyon bejött, bár én már szívesen rávetődtem volna Stefanora… Az este így hamar elszaladt, lassan kezdtünk készülődni. Semír felajánlotta, hogy a másnapra szervezett partiján mi is vegyünk részt. Örömmel vettük a meghívást, majd mikor elbúcsúztunk, Stefanoval puszi helyett véletlenül szájon csókoltuk egymást… 74

Ez váratlan és nagy élmény volt, bár Timinek annyira nem tetszett a dolog, meg is jegyezte: – Te, most akkor mi van? Nem az Alexszel kavarsz véletlenül? – Még nem döntöttem, de ha úgy gondolod, átpasszolom neked Stefanot, de ahhoz ő is kell, és nem biztos, hogy te vagy az esete! – válaszoltam pikírten. Nem akartam vitát, főleg hogy nyaraltunk, és marakodni sem holmi pasikon, ezért részemről lezártam a témát. Másnap délelőtt kicsit borult volt az idő, ezért nem tudtunk napozni, de kitaláltam, hogy elviszem a bandát az óvárosba kicsit kulturálódni, majd utána vásárolgatni. Kora délutánra azonban gyönyörű verőfényes idő lett, úgyhogy máris ledobbantottunk a partra, és naplementéig arról dumáltunk, vajon mi lesz este, illetve ki mit vesz majd fel. Vacsora után kezdtünk készülődni, mellé kicsit iszogattunk is, persze csupán a hangulat kedvéért, végül mindenki talpig díszben ott állt a szobánkban, és elégedetten nézegette magát a tükörben. Majd szép lassan elindultunk a buli helyszínére. Közben azért Alexszel telefonon tartottam a kapcsolatot, de mivel neki minden estére volt egy fellépése, ezért sűrűn nem találkoztunk. Persze azt egy szóval sem említettem neki, hogy én merre töltöm az estéimet, hiszen a lényeg az volt, hogy jól érezzük magunkat a lányokkal. Valamikor tíz után érkeztünk meg Semírhez, ahol már sokasodtak az emberek, a mi ismerőseink már ott voltak, és boldogan jöttek üdvözölni bennünket, úgy fogadtak, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Kíváncsi voltam Stefano viselkedésére, arra gondoltam, ha velem akar lenni, akkor hagyom magam, de ha inkább Timit választja, nem fogok az útjukba állni. Függetlenül attól, hogy Timi nagyon csinos és szép nő volt, úgy látszott, mégis én keltettem fel jobban a belga figyelmét. Kicsit elvegyültünk a tömegben, eszegettünk, iszogattunk, és jól éreztük magunkat, majd néhány óra elteltével már csak mi maradtunk négyen, a három pasival. A kellemes nyári meleg és talán az a kevés ital, amit elfogyasztottunk, pont elég volt ahhoz, hogy kissé levetkőzzük a gátlásainkat és a beszélgetésen kívül tovább lépjünk. Mivel nagyon úgy tűnt, hogy a fiúk is azt akarják, hát kicsit beljebb nyomultunk a nappaliig. Bent már nem kellettek szavak, mindenki tudta, mi fog következni, vagy legalább is sejteni lehetett. 75

Miközben a kanapén üldögéltünk, Stefano odabújt hozzám, majd meglehetősen nemzetközi nyelven egyszerűen a fülembe súgta: – You are very beautiful! Hát erre csak csókkal tudtam válaszolni, ami viszonzásra talált és attól a pillanattól kezdve már forrt a vérem, és arra vágytam, mikor ölelhetem végre magamhoz ezt a csodás pasit. Vivien, aki kicsit többet ivott a kelleténél, úgy döntött, inkább visszamegy a szállodába és kipiheni magát. Mi pedig maradtunk és érdekes módon kezdtünk nagyon zavarban lenni! Pedig a mi „szakmánkban” nem jellemző, hogy egy ilyen szituációban hirtelen nem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Ez a kis zavar persze azért nem tartott sokáig, mert Stafanoval már nem bírtunk magunkkal és bevonultunk a hálóba, ahol várt minket egy óriási franciaágy. Összefonódva csókolóztunk, majd szépen lassan kezdtük egymásról lehámozni az alig rajtunk lévő ruhát. Én már teljesen meztelenül, kinyílva, vágyakozva feküdtem az ágyon, majd a fiú finom csókokkal borította el bizsergő testemet, percekig időzve a két mellbimbómnál, és finom ujjaival elindult lefelé, majd a keze lassan megpihent a szeméremdombomon. A kéjtől már úsztam a mámorban, és szépen lassan lecsúsztattam róla a még mindig rajta lévő alsónadrágját. A férfiassága már behatolásra állt készen, de én még gyönyörködni akartam a belga testében, én is végigcsókoltam minden egyes porcikáját, majd kicsit elidőztem az ágaskodó hímvesszőjénél, ami nem volt túl nagy, de számomra akkor teljesen megfelelt. Nyelvemmel cirógatni kezdtem a merev farkat, amit ő halk sikolyokkal reagált le, jelezvén, hogy ez neki fantasztikus, és hogy csináljam még! Közben a nappaliban Szilvi teljesen bedobta magát Semírnél, így Timi jobb híján Paul mellett kötött ki. Én meg szép lassan eljutottam odáig, hogy már rá is csempésztem Stefano fütyijére a „véletlenül” nálam lévő gumit, óvatosan ráereszkedtem, és elkezdtem mozogni rajta föl-le. Olyan odaadással csináltam, mintha mindig vele keféltem volna, vadul csókoltuk egymást ott, ahol értük, és éreztem hogy ennek a srácnak talán még sosem volt jó ennyire senkivel. A lovaglópózból átváltottunk hagyományos pózra, majd kicsivel később már hátulról kefélt, ami az én ötletem volt, de Stefano sem ellenkezett, sőt azt mondta, hogy ilyen formában még nem is próbálta. Lehet, persze, hogy rosszul értettem. Mindenesetre elég furcsa lett volna… Akkor jött el az a pillanat, amikor úgy éreztem szólnom kell a többieknek, és ezt az élményt együtt kell átélnünk. 76

Átkiabáltam a többieknek: – Gyertek át csajok, tudják meg a fiúk milyen is a jó kis gruppenszex, hátha ilyenben még nem volt részük! Stefano csak nézett rám kéjes szemekkel, ugyanis semmit nem értett abból, amit akkor és ott előadtam. Megérkeztek a többiek, és máris láttam a srácok szemében a tüzet, és egyben a döbbenetet, mert mint később kiderült, még tényleg nem volt részük közös szexben. Így már hatan voltunk a nagy ágyon, de egyelőre nem volt párcsere, mindenki elvolt a saját partnerével. Mi Stefanoval már nagyon a végét jártuk, bár még próbáltam kicsit húzni a dolgot, de éreztem a kukacán, hogy ez már nem fog sokáig menni. Néha Szilvivel összeakadt a lábunk, mert ő már javában lovagolta a fáraót, aki szintén a végét járta, miközben Timi maradt a sima „spanglinál” és Pault végül így juttatta el a csúcsra. Közben én is már vártam a végkifejletet, és maradtunk a hátsó pozitúránál, ezért is akadtunk össze néha Szilvivel. Mikor éreztem, hogy Stefano már nem bírja tovább, csak annyit lihegtem neki szakszerűen: – Come baby, come! Ha nem is hangosan, de nagyot és hosszasan élvezett belém a kedvesem, miközben Szilvi röhögni kezdett kiemelkedő és frappáns angol tudásomon. Ezért neki kicsit tovább is tartott, hogy elélveztesse Semírt, mert szegény meg azt hitte, rajta nevetünk, a görbe péniszén. A végére minden jól sikerült, és elégedetten pihegtünk mindnyájan a hatalmas vörös pamlagon, miközben kintről fújdogált befelé a kellemes nyári szellő, ezzel hűtve szétizzadt testünket. Csodásan éreztük magunkat. Akkor nem igazán akartam, hogy vége legyen, pedig a lelkem mélyén már tudtam, hogy soha többet nem látom már ezt a kellemes fiút. Átölelve feküdtünk még egymás karjában sokáig, majd mikor már hajnalodni kezdett, elérkezettnek láttuk az időt a távozásra. Nagyon lassan készülődtem, minél jobban akartam húzni az időt, hogy még többet, még pár percet vele legyek, de az idő véges, és már tényleg indulni kellett. Hát, őszintén szólva, könnyes lett a szemem, és amikor elbúcsúztunk, láttam, hogy Stefano szeme is elhomályosodott. Mindketten pontosan tudtuk, hogy ez volt az első és egyben utolsó együttlétünk, de ez felejthetetlen marad, és életünk végéig emlékezni fogunk rá. 77

A búcsúzkodás már csak ezért is nem tartott sokáig, szomorúak voltunk valamennyien, azért megköszöntünk mindent és visszapillantás nélkül távoztunk. Mikor leértünk, úgy gondoltam talán még felnézek, hátha figyel, és arra vár, hogy még egyszer összeakadjon szerelmesen a tekintetünk, és ez a pillantás örökre megmaradjon, de végül nem néztem fel, lehajtott fejjel és fájó szívvel baktattam a lányok után. Aznap délben keltünk, bár talán nem is aludtam igazán, annyira felkavartak az éjjel történtek. Még nem tudtam feldolgozni, hogy nem látom többé Stefanot, és akkor úgy éreztem, hogy a szívemből egy darabka nála maradt. A lányok lementek a partra, engem viszont a szobámban tartott a bánat, még a gyönyörű napsütés és a hullámos kék tenger látványa sem tudott feldobni. Késő délután megkeresett Alex telefonon és randevúra hívott, de az előző éjszaka után nem akartam sem látni, sem hallani róla, így leráztam azzal, hogy majd én hívom valamikor. Miután a lányok feljöttek a partról és megvolt a vacsora, úgy döntöttek, kicsit felvidítanak, ezért kitalálták, hogy menjünk el diszkóba. Bár nem rajongtam az ötletért, mégis belementem, nem akartam depresszióba esni. Este 11 után el is indultunk, ez alkalommal egy másik szállodában volt a diszkó, de csak éjfél után kezdődött. Addig is felhörpintettünk néhány pohár italt a hangulat kedvéért. Én a végére már túl jól is voltam, mert bánatomban kicsit többet ittam, mint amennyit kellett volna, de ez csak javított a kedvemen, mert mint kiderült, a buliban a társaság fele buzi fiúkból állt, ezért mi ott kissé kilógtunk a sorból. Nagyon jó kis zenét nyomtak a DJ-k, régi világslágereket, jól lehetett rájuk táncolni, mi persze ezt ki is használtuk és mind a négyen lent nyomultunk a parketten, majd annyira belejöttünk, hogy a végén felül már csak melltartóban meg anélkül is roptuk. A közönségnek nagyon bejött az alakításunk, mert mikor kimerülten lerogytunk, óriási taps és füttykoncert buzdított arra, hogy folytassuk az előadást. Megint csak hajnalig buliztunk, és nagyon fáradtan vánszorogtunk vissza a szállodába, majd közöltem a lányokkal: – Holnaptól pihenés, pia nincs, és az estét töltsük azzal, hogy megvesszük az otthoniaknak az ajándékokat, mert már csak két napunk van! – Rendben, igazad van, ne vigyük túlzásba, mert a végén még alkoholfüggők leszünk! 78

Hát ennyiben maradtunk, majd reggel kaja után az egész napot pihenéssel, napozással töltöttük, amivel estére teljesen feltöltődtünk, és elindultunk bevásárlókörútra. Természetesen kitaláltam, hogy oda menjünk vásárolni, ahol pár nappal korábban felfedeztem Stefanot, a lelkem mélyén arra számítva, hogy hátha megpillantom valahol. A vásárlás után ugyanabba a kávézóba ültünk be, ahol velük is kávéztunk, még mindig valami csodában reménykedvén. A csajok látták rajtam, hogy padlón vagyok, próbáltak is vigasztalni, de valahogy nem sikerült, ahogy az sem, hogy még egyszer újra lássam azt a belga fiút. Már indultunk volna hazafelé, amikor megjelent Alex, boldogan átölelt, és örült hogy újra láthatott. Ugyanezt én nem mondhattam el magamról. Biztatott minket, hogy menjünk együtt bulizni valahová, de én lebeszéltem mondván nagyon elfáradtunk aznap este, majd engem kezdett fűzni, menjünk fel hozzájuk, kicsit romantikázzunk. Ez nála nyilván a kefélést jelentette. Hát, bár akkor már igencsak profi voltam szex terén, de ott és akkor, Stefano után, mégsem tudtam volna vele ágyba bújni. Az örömlánynak is van lelke, nem is akármekkora! Ezért megkértem, hogy másnap viszont mindenképp találkozzunk, mert beszélni akarok vele valamiről. A másnap már az utolsó előtti napunk volt, ezt még a tengerparton töltöttük aktív napozással és úszással, estére pedig meg voltunk híva a fakírshow-ra, ahol Alex lépett fel a szokásos műsorszámokkal. A fellépés után a lányok diszkréten magamra hagytak Alexszel, és visszamentek a szállásra pakolni, mert másnap hajnalban már indultunk haza. Mi ketten lementünk a tengerpartra, ahol lágy szellő borzolta a habokat és a hajunkat, majd mezítláb lépegetve a homokban nekiláttam elmondani a mondanivalómat, ami ugye nem volt egyszerű a szolid angoltudásom miatt. Kicsit hosszúra sikerült a beszámolóm, főleg azért, mert Alex a felét sem értette, de a vége mégis az lett, hogy barátokként váltunk el egymástól, és megígértem, ha legközelebb arra járok, mindenképpen megkeresem… Érdekes módon nem éreztem semmit, amikor átölelt és elbúcsúztunk, és akkor rájöttem, hogy részemről a szimpátián kívül nem is volt más, igazi érzésem felé. Hajnalban már mind a négyen álmosan és kicsit szomorúan vártuk a buszt, azaz az indulást hazafelé. Végül is nagyon jól éreztük magunkat így együtt, tele voltunk klassz élményekkel, amiket valószínűleg már sohasem fogunk elfelejteni. 79

80

Ismét idehaza Mikor megérkeztünk Pestre, már valamivel jobb volt a hangulat, bár még akkor nem tudtuk, mi vár ránk másnap a „szalonban”! Amikor másnap újra találkoztunk, kiderült, hogy miközben mi nyaraltunk, kissé megváltozott a felállás odabent. A társam felvett még egy lányt, Lisát, aki szőke volt, nagymellű, viszont rém butácska. De nem ez volt a döbbenet, hanem az, hogy közben a társam is újra munkába állt, és kezdte visszahódítani nagyon régi kuncsaftjait. Ez azért már annyira nem tetszett a lányoknak, mert anno a társam bizony nagy „favorit” volt a szakmában, és elég jól kampányolt ahhoz, hogy újra befutó legyen. Elég sokan voltunk már így összezárva a kis szalonban, ezért én hangot is adtam rosszallásomnak, mondván, ha ez így marad, a lányok nem tudnak normálisan dolgozni, mert egyrészt minden vendéget elhappol az új „nagymell”, másrészt a társam, aki szintén nagymenőnek számított, szóval nem lesz, aki dolgozzon, mert szépen lassan elmennek a csajok. Állt a botrány napokig, majd végül a kezembe vettem a dolgok irányítását. Megkértem a társamat, hogy egyik nap üljünk be valahová egy kávéra, mert beszélni akarok vele. Ez meg is történt még másnap, és a következőkkel kezdtem: – Két választási lehetőséged van kedvesem: vagy leveteted magad a netről és nem dolgozol addig, amíg én is benne vagyok az üzletben, vagy én kiszállok és csinálod egyedül, de akkor ki kell hogy fizesd a részemet! A válasza részemről egyértelmű volt, hiszen már az elején tudtam, hogy egyedül nem fogja bevállalni a „szalon” működtetését, viszont pénze sem lett volna, hogy engem kifizessen. Így pontot tettünk a dolog végére, és másnaptól ismét csak a szokásos lányok dolgoztak, úgyhogy szép lassan megint minden visszatért a régi kerékvágásba.

81

82

83

Szülinapi szexparti őrület Közben elérkezett a szülinapom, és úgy gondoltam, ezt valahol rendesen meg kéne ünnepelnünk. Felajánlottam a lányoknak, ha van kedvük, szombat este maradjanak bent és csapjunk egy oltári nagy bulit. Az ötlet mindenkinek nagyon tetszett, de végiggondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy fiúk nélkül persze nem lenne igazi a buli. Összeültünk két nappal a buli előtt a lányokkal, és tanácsot kértem tőlük, kiket kéne meghívni, illetve, hogy hol tartsuk meg az összejövetelt, mert ha sokan leszünk egyrészt nem férünk el a lakásban, másrészt féltem, nehogy a szomszédok problémázzanak, így is tartanunk kellett tőlük. Végül Timinek támadt az a zseniális ötlete, hogy megbeszéli az egyik vendégével, akivel már igen jó kapcsolatot ápolt, nem lehetne-e esetleg az ő budai házában megtartani a születésnapomat. Mindent leszerveztek telefonon, a srácnak csupán annyi volt a kérése, hogy akkor ő is meghívhassa egy-két haverját, aminek nem láttam semmi akadályát. Elérkezett a szombat, a lányok hatig melóztak, majd felpakoltuk a cuccokat és elindultunk a sráchoz, aki már alig várt minket. Nyár lévén, természetesen kerti partit szerveztünk. Már a kertben elő volt készítve minden a sütögetéshez, és szép lassan a fiúk is megérkeztek. A medence a kert végében volt, aminek én kiváltképp nagyon örültem, mert mindig is imádtam a medencés bulikat. A fiúcsapat alapjában véve nem volt egy nagy durranás, de mindenki aranyos volt, és nem látszottak tolakodónak, bár ez még a buli elején volt. Miután elkészült a kaja, amit aztán jóízűen el is fogyasztottunk, jött a pezsgőbontogatás és egyéb italok kóstolgatása, ami igencsak jó hangulatban telt, az idővel együtt. Tíz körül már ott voltunk a topon, és én, mint a szülinapos, felvetettem az ötletet, hogy most már ideje lenne kicsit megmártózni. Persze fürdőruhát szándékosan nem vittünk, ezért jobb híján maradtunk a laza meztelen fürdőzésnél, ami azért mindenkinek, de főleg a fiúknak nagyon tetszett. Úgy gondoltam, az a nap csak az én napom, ezért azt akartam, hogy legyen minden úgy, ahogy én szeretném. 84

Igazából nem volt kedvemre való egyik pasi sem, de nem akartam megbántani senkit, ezért fürdőzés közben felvetettem az ötletet, hogy sorsoljuk ki, ki kivel lesz, ha esetleg arra kerülne a sor, hogy kényeztessük egymást. A srác, aki nekem jutott, nagyon bájos volt, de nem volt szimpatikus, mégis úgy éreztem, ha már így alakult, megpróbálok kedves lenni vele. Mivel odáig mindent mi csináltunk, a főzéstől kezdve a jó hangulat létrehozásáig, úgy gondoltuk, most ránk fér egy kis kényeztetés, ezért arra kértük a hímneműeket, hogy némi erotikus masszázzsal dobják fel a hangulatunkat. Hát sokáig nem kellett könyörögni nekik, lassan bevonultunk a nappaliba, ahol kényelmesen elfértünk, és jöhetett a lazítás. Gyula, a házigazda előszedte az összes létező testápolót, amit otthon talált, majd elkezdődött a tömény erotika. Mi négyen feküdtünk az ágyon meztelenül, a fiúk pedig már álló farokkal kezdtek gyúrni bennünket. Miután végeztek a hátmasszázzsal, lejjebb merészkedtek először a combig, majd le a vádliig, onnan pedig vissza a comb belső részéig, ahol már merészen simogatni kezdték a hüvelybemenetet és a csiklót is. Vivien már attól visított, hogy hozzáértek a csiklójához, de ettől csak még izgalmasabbá vált az egész. Az én fiúm már a hüvelyemben masszírozott, amit nagyon élveztem, mert gyengéden és finoman csinálta, majd onnan kifelé, folytatta a csiklóm izgatásával, éreztem, ha így folytatja, nem fogom sokáig bírni, és lassan elélvezek. De ami igazán felizgatott, az az volt, hogy láttam, amint a többiek már kéjesen lihegve érkeznek el a csúcsra, és átfordulva háton fekvő helyzetben már arra készülnek, hogy beengedjék a hímvesszőket a klitoriszukba. Ettől felbátorodva én arra kértem a fiút, ha lehet, még nyalogasson kicsit, mert attól talán hamarabb elérem a célomat, ami nagy meglepetésemre rövid időn belül sikerült is. Mivel nekem nem állt szándékomban magamba engedni a férfit, úgy gondoltam, cserébe a kényeztetéséért én is megajándékozom az igazi kéjjel. Kezembe, majd később a számba vettem merevedő dárdáját, és lassan, de könyörtelenül szopni kezdtem. A teste megfeszült, a keze ökölbe szorult, éreztem, hogy már nem sok van hátra, hogy eljuttassam őt a csúcsra. Még húzogattam a bőrkéjét a farkán pár percig, végül igen hamar óriásit spriccelt, és közben kéjesen rugdosott. A nappaliban mást nem lehetett hallani, csak halk nyögéseket, apró sikolyokat és egyre növekvő lihegést, ami arra engedett következtetni, hogy mindenki élvezi az erotikát, és végül mindenkinél megtörtént a beteljesülés. – Ez maga volt a mennyország! – mondták a srácok. 85

– Lányok mivel is foglalkoztok? – kérdezte gyanús érdeklődéssel Tibor, akit Timi juttatott el a csúcsra. – Szabadúszók vagyunk! – mondtam határozottan és nőiesen, ezzel le is zártuk a kérdést. Mire vége lett a bulinak, már kijózanodtunk, és lassan indultunk is haza, megköszöntük, hogy ilyen jó helyen ünnepelhettünk, majd minden további felesleges hablatyolás nélkül leléptünk. Igazán kellemes volt a szexis este, és végül a szülinapomat is felejthetetlenné tettük, már ezért megérte.

86

Extrémszex, totál őrültek! Általában a sok rossz után rendszerint mindig jó dolgok szoktak következni, sajnos az én esetemben ez éppen fordítva alakult. Nálam a sok jó után beköszöntött a negatív korszak. Sokasodtak a viharfelhők a társam és a fejem felett, egyre gyakoribbá váltak a viták és a nézeteltérések. Ennek az volt az oka, hogy ő szerette volna lecserélni a társaságot új lányokra, mert meggyőződése volt, hogy egyre kevésbé kedvelik őt a nálunk dolgozó csajok. Én pedig úgy gondoltam, ezt a jól bevált és megbízható csapatot vétek lenne felcserélni újakra, nem beszélve arról, hogy mennyire nehéz volt már akkoriban is lányokat találni. Közben Vivien is egyre több vendégét veszítette el az alkoholfüggőssége miatt, ezért felajánlottam neki némi kényszerpihenőt és gondolkodási időt arra, hogy döntse el, mit szeretne kezdeni az életével. Így már csak Szilvi, Timi és Lisa maradt. Lisa az új lány, aki mellesleg nagyon aranyos és csinos volt, szép hosszú szőke haj, igazi hatalmas cicik, viszont teljesen átvette a társam stílusát, ezért mi ketten nem igazán jöttünk ki egymással. A „szalon” így is gyümölcsözően működött, én viszont egyre többet kezdtem el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy különválok a partneremtől, és megpróbálok egyedül beindítani egy másik helyet, természetesen máshol. Egy kis idő múlva jelentkezett Vivien és közölte, kimegy külföldre szerencsét próbálni, így vele ezek után teljesen megszakadt a kapcsolatom. Néhány nap elteltével, mikor éppen szabadnapos voltam, a társam felvett egy testvérpárt a meglévő leányok mellé. Ők voltak Réka és Kriszti. Réka volt az idősebb, kellemes külsejű, fekete derékig érő hajú, filigrán termetű nagyon szimpatikus kislányos arcú, kedves figura, ellentétben Krisztivel, aki rövid szőke hajú, kicsit fiús alkatú és kevésbé kellemes arcú lány volt, de az alakja nem hagyott kivetni valót maga után. Egész jól ment nekik az üzlet, egyrészt mert a másik helyről, ahonnan jöttek, elhoztak egy-két törzsvendéget, másrészt mert szívesen bevállaltak minden extrém kérést, ez lehetett akár a pisi- vagy a kakiszex!

87

Főként Réka volt hajlamosabb ezeket a „kellemes” extrákat teljesíteni, így több alkalommal is „részben” részese lehettem, hogy történik egy ilyen, kissé aberrált kérés teljesítése. Mikor bejelentkezett hozzá a kedves ügyfél, már előre világosan közölte, mit szeretne. Így ha pisiről volt szó, előtte másfél órával Rékának már döntögetnie kellett magába a folyadékot, hogy legyen majd mit üríteni. Az egyik ilyen vendége volt Miklós, aki a korához képest nagyon jól tartotta magát, ezt pedig elmondása szerint a rendszeres sportolásnak köszönhette. Bár közel járt a hatvanhoz, kissé deresedett a haja, de külsőre mégis nagyon jó benyomást keltett. Ő volt az, aki kimondottan csak úgy tudott elélvezni, ha belevizeltek a szájába… Általában úgy történt a dolog, hogy miután megérkezett, és a szobában történt némi izgató natúr francia előjáték, bevonultak a fürdőbe, ahol a vendég kényelmesen elfeküdt a fürdőkádban. Eközben a lány szépen fölé guggolt, és némi zaftos csiklónyalogatás után a pasi már izgatottan várta, hogy a szájába folyjék az általa oly módon imádott vizelet. Miközben csordogált, a férfi jobb kezével húzogatta hímtagját, egész addig, amíg a lány be nem fejezte a pisilést. Mikor végzett, megkérte a lányt, vegye „kezébe” az irányítást és juttassa el a csúcsra. Amíg én ezen a pályán dolgoztam, sosem jutott eszembe ily módon kielégíteni bárkit is, pedig már akkor is voltak hasonló perverz kérések – amikért nagyon jól megfizettek volna –, de nekem valahogy ezek már nem fértek bele az ízlésembe és az extra szolgáltatásaimba. Mivel viszont haladtunk a korral, úgy láttam ezek a lányok a pénzért nagyon sok mindenre hajlandóak, hangsúlyozom sok pénzért, hiszen egy ilyen extrém kérés minimum húszezernél kezdődött. Persze azoknak az ügyfeleknek, akik erre izgultak, egy ilyen kérés teljesítése minden pénzt megért. Bár számomra ez mindig megdöbbentő és lealacsonyító volt, mégis nagyon sok olyan férfival találkoztam, akik kimondottan, az efféle szexet részesítették előnyben. A másik extrém sztori a kakilós volt. Miután megtörtént a bejelentkezés, Réka fél óra elteltével már tudta is fogadni Lászlót (gondolom azért, mert aznap még nem volt kakilni), akit ez alkalommal én engedtem be, pusztán a kíváncsiság kedvéért. Teljes volt a döbbenetem attól, hogy egy igen jóképű, jól szituált fiatal srác állt az ajtóban. Soha nem fogom megérteni, egy ilyen csinos fiú hogy a túróba tud attól elélvezni, ha lekakálják a mellkasát?! A történetet szintén a fürdőben oldották meg, annyi különbséggel, hogy ők közösen tusoltak előtte, majd László ugyancsak szépen, kényelmesen elfe88

küdt, és jöhetett a lány, aki minden erőlködés nélkül ráküldte a férfi mellére a csomagot. Miután ez megvolt, a fiú csak annyit kért, hogy ne tisztítsa le teljesen a lány a kakiját, mert még szerette volna szaglászni az illatot, ezek után még a szobában történt egy kis kölcsönös francia, majd a srác a mellkasát szagolgatván jutott el a kielégülésig. Számomra ez annyira abnormális, hogy magyarázatot keresvén kérdezgettem a lányokat, vajon, hogy lehet az, hogy a pasik ilyen dolgokra izgulnak és élveznek. Rékát is izgatta a kérdés, ezért utánakérdezett a pisilős szexnek, válaszként pedig a következőket kapta Miklóstól. – Tudod, maga a punci látványa ennyire közelről, és a belőle kicsorduló nedű, ami még ráadásul az enyém is lehet, nekem egy ajándék a lánytól, és az érzés, hogy a forró pisi lefolyik a torkomon, nekem maga a paradicsom. – Hát ennyi. Ennyi? Persze Laci ennél szűkszavúbb volt, ő csak azzal indokolta perverzitását, hogy neki a kaki szagánál nincs jobb illat a világon, és ha lenne ilyen illatú parfüm, ő csak azt használná, mert erre a szagra áll fel a farka. Nos, erre nincs mit mondani. Végül is nekem ez akkor is teljesen kiábrándító, és kis túlzással mindig is undorító maradt. A két lánynak a fő profilja egyébként még a leszbikus trükk volt, amivel ugyancsak nagyon sok vendéget csábítottak magukhoz. Annyira jól imitálták a dolgot, hogy amikor láttam még én is elhittem, hogy élesben nyalják egymást. Ugyanis a kíváncsiság kedvéért megkértem őket, mutassák be nekem, hogyan történik a dolog, úgy hogy nem veszünk észre semmit a játékból. Ha pasi lettem volna, biztosan rájuk vetődöm, annyira izgató és szexi volt a bemutató, de még így is felcsigázták a fantáziámat, és ha nem lettem volna szégyenlős, valószínű még maszturbáltam is volna a gyönyörű látványtól. Kriszti specialitása pedig az óvszer nélküli francia és a popsiszex volt, ezzel kaszált nagyokat nap, mint nap. A vendégek imádták a kerek, kemény fenekét, aminek a nyílása már annyira be volt járatva, hogy nem okozott neki nagy fájdalmat, bármilyen méretű hímtagról volt is szó. A franciája pedig döbbenetes volt, ugyanis meg tudta csinálni azt, amit kevesen tudunk mi lányok. Olyan mélyen le tudta dugni a torkára a farkakat, amitől nekem már a szemem is kiguvadt volna, attól neki a füle sem rebbent, 89

sőt addig tudta leengedni a péniszt, és csinálta bő nyállal a szopást, amíg a pasi üvöltve bele nem élvezett a szájába. Sokszor csak ámultam és bámultam, hogy a két lány miket meg nem csinált, és sosem fáradtak el, sőt csak pörögtek-pörögtek. Sajnos nem kellett sok idő, mire rájöttem, honnan is ez a nagy munkabírás, és az állandó pörgés. Mint kiderült, mind a ketten full narkósok voltak, ezért bírták így a hajtást és a különböző szörnyű extra kívánságok teljesítését, és ezeket minden undor nélkül végigcsinálni. A felismeréstől elkeseredtem, mert egyben biztos voltam: nálunk ilyen drogos hozzáállással semmiképp nem maradhatnak, ez baromi veszélyes volt. Ők viszont kijelentették, hogy anyag nélkül nem tudnak dolgozni. Nagyon dühös voltam, de nem is elsősorban rájuk, hanem a világra, amely létrehozta ezt a mocskos dolgot, ami nélkül sokan már élni sem tudnak. És ott volt ez a két gyönyörű, fiatal lány, akik szintén beleestek ebbe a csapdába, amiről azt hitték, hogy attól szebbek, jobbak és a segítségével elviselhetőbbek lesznek az extra nehéz pillanatok, a mértéktelen és gusztustalan szex, az aberrált, lökött pasik. A döntés ezt követően az ő kezükben volt. Döntöttek. Elmentek. Valószínűleg így volt jó mindannyiunknak.

90

91

Az első, igazán önálló szalonom Maradt a három lány, akikkel nem is volt gond az elején, hiszen mindenkinek megvoltak a törzsvendégei, ezért nem voltak rivalizálások, piszkálódások. A gondok akkor kezdődtek, amikor már egyre több lány hirdetett az interneten, és sorra nyíltak az új masszázsszalonok. Ezzel egy időben nálunk egyre kevesebb telefoncsörgés volt, szép lassan kezdtek elmaradozni a vendégek, mert kíváncsiak voltak az új helyekre és az új csajokra. A megmaradt törzsvendégek már kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy a lányoknak és nekünk is megérje anyagilag, hogy tovább folytassuk. Ekkor ismét volt egy kis mélypont az életünkben, de törtük a fejünket, mit lehetne újítani és jobban csinálni. Új képeket készítettünk a lányokról, ez a módszer mindig bevált. Felvettünk még egy új kolleginát, Jessicát, aki szöszi hajával, kislányos bájával és telt idomaival eleinte nagy sikert aratott. A neten kívül még bedobtunk egy-két hirdetést napilapokba is, amivel azt értük el, hogy több lett a telefoncsörgés, de ezek a vendégek mind úgynevezett „választósok” voltak, merthogy az újságokban nem fényképpel hirdettünk. Ez azt jelentette, hogy az összes lánynak be kellett vonulni a vendéghez, azért hogy választani tudjon, és ekkor kezdődött el a rivalizálás közöttük. Akit éppen nem választottak, az persze bosszankodott, és azt hitte, kevésbé néz ki jól mint a többiek, pedig ez nem így volt. Nyilván a vendég ízlése döntött, ott, akkor, az adott pillanatban, mégis egyre inkább forrósodott a hangulat a lányok között. Ahogy sűrűsödtek a viszályok, Timi egyre ritkábban járt be, mert kezdte unni, hogy már nincs olyan sikere, mint az elején. Én meg egyre mérgesebb lettem rá, merthogy ő volt az egyik legjobb nő, akivel jól kereshettünk. Egy idő után, akárhogy is sajnáltam, teljesen megelégeltem a lazaságát, és inkább úgy döntöttem, megválok tőle. Ebben a szakmában is – bármilyen furcsa –, fontos a megbízhatóság, a vállalt munka 92

tisztessége és a pontosság! Ezért azután minden harag nélkül elváltunk, és ő visszament táncolni. Miután Timi elment, valahogy újra fellendült az üzlet, bár őt még nagyon hosszú ideig keresték. Egy idő után az ő volt vendégei szépen, lassan kipróbálták, és megszerették a nálunk maradt lányokat, és hol az egyikhez, hol a másikhoz jöttek vissza. Függetlenül attól, hogy újra beindult minden, a partneremmel, ha lehet még rosszabbá vált a viszonyunk, ezért aztán egyik napról a másikra döntő lépésre szántam rá magam. Egészen egyszerűen nem bírtam tovább vele maradni és folytatni, amit közösen elkezdtünk. Nagyon gyorsan, szinte két napon belül találtam egy másik lakást a XIII. kerületben, és megkezdtem önálló tevékenységemet. Ha lehet azt mondani, nagy szerencsém volt, mert Szilvi, akivel időközben nagyon mély barátságom alakult, minden gondolkodás nélkül velem tartott, és Jessitől sem kellett megkérdezni, marad-e vagy jön velem. Így hármasban kezdtünk „új életet” az új helyen. Lisa maradt a társamnál, és folytatták kettesben az „üzleti” tevékenységüket, majd miután megtörtént az elszámolás kettőnk között, megszakítottam minden kapcsolatot velük. Végre beköltözhettünk abba a lakásba, amit találtam és boldog voltam, hogy attól a pillanattól egyedül irányíthatom a saját „szalonomat”. Persze megint kezdhettem elölről a berendezkedést, de mivel ez a lakás az előzőhöz képest sokkal nagyobb volt, teljesen üres, de frissen felújított, ezért több mindent kellett bevásárolni. Három szobából, egy nagy nappaliból, viszonylag nagy konyhából és fürdőből állt a lakás, és még tartozott hozzá egy szép, Dunára néző kis terasz. Elsősorban persze a konkrét munkahelyeket, azaz az ágyakat kellett megvennem, de most már szem előtt tartottam a stabilitást, tanulván az előző „szalonban” történt ágyösszetörésből, most olyan fekhelyeket vettem, amelyek valószínűsíthetően jól bírták az igénybevételt. Ezután beszereztem egy mosó- és szárítógépet, mert az ágyak mellett ez volt a másik legszükségesebb. Hátravoltak még az apróbb dolgok, mint a jó minőségű, szintén strapabíró lepedők és a nedvszívó törölközők. A tusfürdőnél odafigyeltem arra, hogy viszonylag ne legyen gagyi, az óvszereknél pedig fontos volt, hogy lehetőleg ne legyen túl vékony, nehogy az első alkalomnál elszakadjon. A szobákba a kellemes időtöltés kedvéért vásároltam néhány hangulatlámpát, mindenhová más-más színűt, a falakra pedig került néhány szolidan erotikus festmény. 93

A nappalit az ülőgarnitúrán kívül feldobtam néhány különleges növénynyel, hogy amikor majd megérkezik a vendég, kellemes hatást gyakoroljon rá, ha netán ott fogyasztana el egy italt a választott hölggyel, mielőtt a szobába mennek. Az első gondolatom persze az volt, ha már van három szobánk, akkor talán fel kéne vennem még egy lányt. Szilvinek volt egy kedves barátnője, aki akkor éppen munka nélkül volt, és már jártas volt ebben a „műfajban”, ezért ő örömmel igent mondott, miután beszéltünk vele. Ő volt „Cica”, legalábbis ezen a néven kezdett el nálam dolgozni. Nekem roppant szimpatikus volt, és nagyon belevaló lánynak találtam, aki még kommunikálni is tudott a férfiakkal, ami nem volt hátrány. Kinézetre amúgy teljesen átlagos volt, de vidám kis arccal, jó nagy dudákkal és pompás kerek popsival rendelkezett. Megkezdtük működésünket először azzal, hogy a lehető legtöbb internetes oldalon feladtuk a hirdetéseket. Kicsit nehézkesen indult be az üzlet, de ez még izgalomra nem adott okot, arra gondoltam meg kell várni, amíg megismerik az új helyet, és szép lassan beindul majd. Az első pár nap azzal telt, hogy egyfolytában vettük a telefonokat, annyi csörgés volt, de az érdeklődésen kívül nem történt egyéb. Közben nagyon lassan ránk találtak a régi törzsvendégek, akik ha nem is minden nap, de egy héten egyszer azért ellátogattak hozzánk. Szilvinek elég hamar kialakult a vendégköre, de valamiért messze nem ment neki olyan jól, mint az előző helyen. Nem beszélve Jessiről és Cicáról, akik azért nem igazán voltak megelégedve a heti három-négy vendéggel, és persze ez nekem sem volt annyira vicces, hiszen a kiadások szépen nőttek, a pénz viszont nem nagyon volt elég. Még mindig optimista voltam, és arra kértem a lányokat, ne aggódjanak, hiszen minden üzletnek idő kell, amíg beindul. Ők helyesek és kitartóak voltak, úgyhogy a türelmük szép lassan meghozta gyümölcsét. Volt egy olyan hetünk, amikor megállás nélkül és elég szép számmal jöttek a vendégek, sőt az egyik törzsvendégünk elhozta hozzánk a külföldi, kínai üzleti partnereit. Három „ferdeszemű” jelentkezettbe, és Károly a törzsvendégünk, aki hozta őket. Úgy gondoltam, megadjuk a módját, és olyan színvonalon fogadjuk őket, hogy nagyon meg legyenek elégedve. Kaját és röviditalokat rendeltem, szépen megterítettünk a lányokkal, merthogy Károly már előre jelezte, hogy legalább három órát maradnak, amit természetesen ki is fizetnek. 94

Kora délután érkeztek, azonnal elájultak a fogadtatástól, persze a lányoktól is, akik a legjobb formájukat hozták, tudván, mennyi pénzt is fognak kapni ezért… Miután megvolt a kaja és a laza piálgatás – bár kiderült, a kínai fiúk nem viszik túlzásba az iszogatást –, jöhetett a desszert, amit a lányok már a szobában szolgáltak fel. Első ránézésre nem sokat néztem ki a pasikból szexuálisan, és mint később kiderült, jó volt a „megérzésem”. A fiúk ugyanis a masszázson és kis „cumizáson” kívül más szolgáltatást nem is vettek igénybe, sőt azt sem engedték a lányoknak, hogy akár némi kézimunkával eljuttassák őket a csúcsig. Egy szó, mint száz, furcsa, de végül tökéletesen kielégületlenül mentek el, viszont, mint mondták, csodásan érezték magukat, és rengeteg pénzt hagytak ott, aminek együtt örültünk a lányokkal. Időközben valami feltűnt nekem. Esténként, miután lejárt a „műszak” és hazamentünk, mindig bekapcsolva hagytuk a telefonokat, lehalkítva. Másnapra minden telefonon ötven – hatvan – hetven nem fogadott hívás volt, ami azért volt érdekes, mert napközben viszont alig csörrentek meg. Aztán az is furcsa lett egy idő után, hogy mikor felvettük a telefonokat, és elmondtuk, merre vagyunk megtalálhatóak, legtöbben azonnal letették a telefont. Ettől kicsit már kezdtem ideges lenni egy idő után, és jobbnak láttam, ha utánanézek, mi lehet az oka annak, hogy nem akarnak idejönni a vendégek. Egyre ritkultak az olyan esetek, amikor valaki bejelentkezett, és valóban el is jött. Ilyen volt például egy Feri nevű férfi, aki mikor telefonált, és Cicához akart jönni, előtte megkérdezte: – Nem gond-e, ha van egy kis testi hibája? Azt persze elfelejtette mondani, mi az a kis testi hiba, Cica pedig nem merte megkérdezni, hiszen örült, hogy legalább valaki eljön. Megérkezett Feri, akin először nem vettünk észre semmilyen testi hibát, majd miután bevonultak a lánnyal a szobába, kiderült, mi is a problémája. Cica holt sápadtan lépett ki a konyhába és közölte, hogy a fickónak ugyan két lába van, de az egyiket lecsatolta! Most mit tegyen? Hát, nem volt jobb ötletünk nekünk sem, végül is nem bánthatta meg azzal, hogy elküldi, de erőteljesen gondolkodóba esett, hogyan fogja az egy órát végigcsinálni. Mit mondjak, nem irigyeltük a csajt, de végül nagyon talpraesett volt, és minden gond nélkül megoldotta a pasi „problémáját”. Kefélni ugyan nem keféltek, de orálisan, egy őrületes natúr franciával repítette a mennyekbe. 95

Függetlenül attól, hogy Feri jól érezhette magát nálunk, többet nem jelentkezett, amit én azzal indokoltam, hogy talán valahol elveszítette a lábát… Egyik este leültem a gépem elé, és rákattintottam a neten a XIII. kerületi „szalonokra” és akkor világossá vált, mi a problémánk oka. Minden házban legalább két „szalon” működött, ami annyit jelentett, hogy szerény számításaim szerint legalább ötven lány dolgozott abban a körzetben, vagy talán még több. Ezért is nevezték el a környéket „piros lámpás negyednek”. Hát ettől a ténytől teljesen nekikeseredtem, nem beszélve a lányokról, akik szintén kétségbeestek a dolog hallatán, tudván, hogy ezek után nem sok jóra számíthatunk. Tehát egy óriási konkurencia kellős közepébe kerültünk. Sokat törtem a fejem, és végül úgy döntöttem, nem merem tovább kockáztatni, hogy hosszú távon ott maradjunk. Összeültünk tehát a lányokkal, és megbeszéltük, hogy visszamegyünk Óbudára, és megpróbáljuk abban a kerületben működtetni a „szalont”. Abból indultunk ki, hogy ott korábban jól működött a dolog, nem volt annyira telített az a környék. Ezen felbuzdulva ismét nekiláttam lakást keresni, ami valahogy nem ment olyan könnyen, mint előtte, egy hónappal. Miközben én lakásügyben jártam-keltem, Cica nem bírta tovább a várakozást, a pénztelenséget, ezért úgy döntött, hogy visszatér eredeti szakmájához, és pornózni megy. Nagyon sajnáltam, hogy meg kellett válnunk egymástól, remek munkaerőnek bizonyult, de megértettem a problémáját és elengedtem. A mai napig tartom vele a kapcsolatot. Így már csak Szilvi, Jessi és én maradtunk, mi kitartottunk amellett, ha megtalálom a megfelelő helyet, újra menni fog az üzlet. Óbudán már az összes létező kiadó lakást megnéztem, ami viszonylag jó helyen volt, de sajnos a legtöbb nem felelt meg az általam elképzeltnek. Már majdnem feladtam, amikor tök váratlanul leltem rá az igazira, és éppen a lehető legmegfelelőbb helyen. Parkolási lehetőség kitűnő, ami nagyon fontos, mert a pasik nem szeretnek sokat gyalogolni ilyen helyre, tömegközlekedéssel szintén könnyen megközelíthető, úgyhogy gyorsan döntöttem, megkötöttük a szerződést és két nap alatt átköltöztünk. Ez a lakás pont olyan elrendezésű volt, mint a legelső Óbudai panellakás, ahol korábban dolgoztunk. Két szoba, kis konyha, fürdő, folyosó beépített szekrénnyel. 96

Lényeges szempont volt számomra a déli fekvése, mert emiatt világos volt, egész nap besütött a nap. A XIII. kerületi lakáshoz képest azért ez jóval kisebb volt, így a három szoba helyett csak kettőt kellett berendeznem. Miután elkészültünk, lebeszéltem a megmaradt hirdetéseket, mindössze a kerületet kellett kijavítani. Lám, a változás már az első héten érezhető volt, a vendégek egy része, akik annak idején is a III. kerületbe jártak hozzánk, örömmel vették, hogy újra visszaköltöztünk. Itt, az új helyen azonban óvatosabban kellett működtetni a „szalont”, egyrészt a gyanútlan tulajdonos miatt, másrészt tartani kellett a házban lakóktól. Nagyrészük nyugdíjas, otthon ülő típus volt, akiknek állandóan járt a szemük, mint a sublótfiók… Így az elején egy állandó frászban voltam, vajon mikor szúrják ki, mi folyik a lakásban, de végül az óvatosságom nem hozott ránk bajt. Mikor megnyitottunk, rengeteg új és régi vendég látogatott el az új helyünkre, és úgy látszott, mindenki elégedett volt a „szolgáltatásainkkal”. Szilvi és Jessi már ugyancsak profinak számítottak a szakmában, ezért szívesen jártak vissza hozzájuk a kuncsaftok.

97

És újra szexetek, magam is Régi barátom, Károly természetesen itt is megtalált bennünket, és bármennyire is ellene voltam annak, hogy újra beálljak dolgozni, az ő kedvéért bizony megtettem. A motiváció most sem volt más, mint a pénz, és persze az, hogy Károly emellett nagyon sok vendéget hozott a lányoknak. Miután tisztában voltam vele, hogy Károly csak miattam jön hozzánk, és ezáltal miattam is hozza a sok kuncsaftot, kénytelen voltam alkalmanként bevállalni őt jó pénzért. Ezzel nem is volt semmi gond, mert idős faszi lévén, már nem volt olyan vad kan, de szokásához híven még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy hármasban legyünk. És minden kezdődött ugyanúgy, mint régen. Nagy nehezen levetkőzött, majd hosszú időn át tusolt, úgyhogy mire beért a szobába, már tulajdonképpen letelt az óra fele, de a neheze csak ezek után jött. Hosszasan kellett szopnom ahhoz, hogy egyáltalán felálljon a farka, miközben ő a másik lányt simogatta és izgatta a csiklóját, majd a középső ujjával behatolva kezdte keresgélni a „G” pontját, amit persze valahogy sosem talált meg. Mire elértem, hogy némi merevedése lett, máris kérte, hogy húzzam rá a gumit, ami szintén nem ment egyszerűen, mert ahogy megérezte, hogy húzom, máris lekókadt. Kezdtük elölről, ekkor a másik lány vette szájába a közben összezsugorodott farkát, ő is hosszasan dolgozott rajta egészen addig, amíg elérte azt a formát, és állapotot, hogy be lehessen vele hatolni. Miközben az öreg szattyán „kőkeményen” dolgozott a lányon, rólam sem feledkezett meg, mert hol a mellemet, hol a muffomat szorongatta, egészen addig, amíg már láttam eltorzult arcán, hogy lassan befejeződik számára, s számunkra a küzdelem. A végén nagy megelégedettséggel dőlt hanyatt, és nekünk cirógatva a mellbimbóját lihegve kellett pihegnünk mellette, és dicsérni, hogy mennyire profin kielégített mind a kettőnket. 98

És érdekes módon ő teljesen meg volt róla győződve, hogy ez valójában így is történt! Ettől az érzéstől máris 20 évvel fiatalabbnak érezte magát, és lám, fiatalos lendülettel máris indult tovább, az aznapra tervezett három megbeszélésére. Hát kérem, ezek a mi igazi sikereink! És persze az effajta műintézményeké. Úgyhogy Károlyomtól már nem voltam meglepődve soha, hiszen ismertem évek óta, viszont amit egy bizonyos „Pöce” Pista művelt, attól még nekem is tátva maradt a szám, pedig elhihetik, ezen a pályán megéltem már egy-két érdekességet. Pista kicsit korosabb, és enyhén pocakos fazon volt, és azért neveztük el „Pöcének”, mert nagyon kellemetlen szaga volt, és akkor még enyhén fejeztem ki magam. A szokása a következő volt: megérkezett a lányhoz, majd a zokni kivételével mindent levett magáról, és így vonult a fürdőbe. Ott bent valószínűleg enyhén bevizezte a törölközőt, kicsit áttörölgette magát a farokrésznél, majd zoknival a lábán visszavonult a szobába. A kérése nem volt más, mint egy laza, óvszer nélküli francia. Az éppen aktuális lány ezt totál hányingerrel, és teljes undorral csinálta végig, ugyanis iszonyú büdös, áporodott szaga volt a farkának, és az azt körülvevő dús fanszőrzetének. Egyszer én is voltam nála az aktuális lány, mert éppen már senki nem akarta bevállalni, úgyhogy innen a szagismeretem. Mivel Pista egy héten kétszer is jött akciózni, a lányok egy idő után már nem bírták elviselni a róla áradó természetellenes szagot, ezért mint főnökkel, közölték velem, hogy többet nem hajlandóak leszopni ezt a pasit, bármennyit is fizet érte. A következő alkalommal, amikor bejelentkezett, megmondtam neki, hogy csak akkor vagyunk hajlandóak fogadni, ha megadja a tiszteletet a lányoknak azzal, hogy tetőtől-talpig alaposan lezuhanyozik. Így is történt, és ezek után bármikor jött, már kérés nélkül illatosra mosta magát. Bár a zokniját fürdés után valamiért mindig visszavette, és abban kefélte végig az egy órát. Talán, mint a bibliai Sámson, csak a haja helyett a zoknijában volt a férfiereje… Ki tudja? Azért persze volt Pistánál kellemesebb vendégünk is.

99

100

Néha az örömlány is ember „Brian” Ott volt többek között „Brian”, akit azért neveztem el így, mert egyik kedvenc televíziós sorozatom főszereplőjére hasonlított. Ő volt az a pasi, akinek egészen egyszerűen nem tudtam ellenállni! Amikor egyik alkalommal nálunk járt és én engedtem be, megkérdezte: – Te is itt dolgozol? Hogy lehet, hogy még nem láttalak? Én meg ahelyett, hogy visszautasítottam volna, megremegő lábbal azt feleltem: – Igen, én is itt dolgozom, de csak beugró vagyok! Miért? – kérdeztem ártatlan szemekkel. Mire ő csak annyit válaszolt: – Oké, akkor szeretnék legközelebb hozzád jönni! Így is történt, a következő alkalommal már együtt is voltunk. Fantasztikus pasi volt, jó alakú, szép arcú, elegáns, és bár még csak harminc körüli volt, de máris egy nagymenő cégnek volt a vezetője. Egészen egyszerűen úgy éreztem, ezt a férfit ki kell próbálnom, annyira tetszett, és bejött nálam. Nos, nem bántam meg, és bár Szilvinek volt a törzsvendége, de szerencsére nem lett harag közöttünk azért, mert én is bevállaltam. Szóval: már a csókja szédületesen jó volt, teljesen felizgatott, ahogyan a nyelvével játszadozott a számban. Imádtam az illatát is, és élvezettel csókoltam végig az egész testét úgy, ahogy ő is visszacsókolta az enyémet. Vele persze egyáltalán nem éreztem munkának a szexet, boldogan keféltem, és inkább olyan volt, mintha a kedvesem lett volna. Valahogy ezért nem is éreztem magam „kurvának” mellette. Olyan szenvedéllyel szeretkezett, hogy élvezet volt még nézni is, nemhogy érezni. Imádtam, amint módszeresen végigcsókolta az egész testemet, majd kicsit elidőzött a szeméremdombomnál, és végül forró nyelvével megtalálta a csiklómat, és lágyan nyalogatni kezdte. A csúcsig ugyan nem tudott eljuttatni, de amit csinált, mégis nagyon élveztem, majd viszonozva kedvességét, én is lágyan kényeztettem merev és 101

nagyon formás férfiasságát. Egészen addig szopogattam, amíg a gumi fel nem került, akkor a kedvenc lovagló pózomba vágtam magam rajta. Ez nagyon tetszhetett neki, mert mind a ketten nagyon élveztük, de mit mondjak, ő valamivel jobban is, mert néhány perces lüktető mozgás után, nem bírta tovább, és elélvezett. – Húú. Nagyon jó volt. Azért sajnos ezután ebből nem lett rendszer, mert végül is elmondtam neki az igazat, mármint, hogy én üzemeltetem a helyet, és valójában nem is dolgozom, csak miatta, és vele tettem kivételt… Hát… Néha az örömlány is csak ember…

102

103

Rosszlányok Miközben Szilvinek egyre jobban ment az üzlet, Jessit valahogy egyre kevesebben keresték. Szegény nagyon el volt keseredve, és én sem értettem, hogy mi lett a változás oka. Egyre többször hangoztatta, hogy valami mással szeretne foglalkozni, de végül mindig ott maradt, mert nem talált más lehetőséget, és pénze meg nem sok volt. Így jobb híján beérte a heti 5-6 vendéggel. Aztán tavasszal mégiscsak sikerült találnia valami jobb megoldást a megélhetésére, és úgy döntött, hogy végleg elmegy. Annyira nem sajnáltam, mert kissé „simlis” csaj volt mindig, és már akkor sejtettem, hogy hazudik, amikor még csak a cuccait pakolta össze a „szalonban”. A gyanúm persze beigazolódott, mert egy hét múlva már hallottam is, hogy egy saját lakásban dolgozik az egyik barátnőjével. Maradt Szilvi, akivel már szinte össze voltunk nőve, de a „szalon” működéséhez egy lány mégsem volt elég. Megint csak hirdetnem kellett, hogy találjak egy megfelelő lányt, ami viszonylag rövid időn belül sikerült is. Ő volt Sandra, aki első találkozásunkkor nagyon kellemes benyomást keltett bennem, és akit szimpatikus, kedves lánynak találtam. De eljött a pillanat, amikor a fotózásra került sor, és a lánynak le kellett vetkőznie. Szóhoz sem jutottam, annyira ledöbbentett a látvány, ugyanis ruhában egészen másként festett a lány, de ruha nélkül tudtam, hogy esélye sem lesz. Azért persze igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni belőle, de nem sok sikerrel. Órákon belül felkerültek a képei egy-két netes oldalra, de a hatás sajnos rosszabb volt, mint amire számítottam. Napok teltek el úgy, hogy meg sem csörrent a telefonja, és ez mind a kettőnket aggasztott, és tudtuk, hogy ez rossz előjel, valószínűleg sajnos később sem lesz jobb. Tisztában voltam azzal, ahogy ő kinéz, ilyen testtel, sok pénzt nem fog keresni ebben a „szakmában”. 104

Két hetet töltött nálam, és ez alatt az idő alatt egyetlen vendége volt, az is csak azért, mert a törzsvendégünk volt és rábeszéltem, hogy próbálja ki az új lányt. Ezek után valószínű, ő is rájött, hogy valami nem kerek, és ez nem a popsijára volt értendő. Úgyhogy egy napon szó nélkül elment, igazából még csak el sem köszönt. Őt végképp nem sajnáltam. És ahogy eljött a nyár, úgy ment el az én eszem is. Többheti, hiábavaló lánykeresgélés után feladtam azt az elvemet, miszerint a pénz nem boldogít, és nincs annyi, amennyiért újra belevágnék a pénzért való örömszerzésbe, és lám, megint csak a pénz győzött. Egyetlen előnye volt csak a dolognak, hogy magamnak dolgoztam, és nem kellett senkinek leadnom a pénzem egy részét. Így maradtunk véglegesen ketten Szilvivel, és dolgoztunk tovább ketten – nekem.

105

106

Újabb zizzent pasik sora Bár tartottam az újrakezdéstől, néhány jól sikerült fotó, amelyek felkerültek a netre, visszaadták az önbizalmamat. A hirdetésem elsősorban az erotikus masszázsról szólt, de mellette az alapárban benne volt az aktus lehetősége is. Ha valaki többet szeretett volna, azt már személyesen a „szalonban” beszéltük meg. Maga az erotikus masszázs sokat sejtető volt, és már az első napon sokan hívtak, ami legyezte a hiúságomat, örültem, hogy még mindig tetszem a férfiaknak, és szeretnének eltölteni velem egy-egy órát. Az első vendégbe, Imrébe jól beletrafáltam, egyrészt nem volt az esetem, másrészt szegénykém egyszerűen gnóm volt. Amikor megláttam az ajtóban, először szörnyülködtem, sőt még az is megfordult a fejemben, hogy nem vállalom be, és szép finoman elküldöm. Végül is megsajnáltam, és eltöltöttem vele egy órát, aminek a végén rájöttem, hogy egyébként nagyon értelmes, és jól el lehet vele beszélgetni. A szex nem volt különösebben nagy kaland vele. Először megkért, hogy jól masszírozzam végig, amitől hamar merevedése lett, majd miután megtaláltam apró péniszét – ami álló helyzetben sem érte el a 10 centit –, két mutatóujjam közé fogtam, és ennek hatására ő rögtön elélvezett. Függetlenül attól, ahogyan Imre kinézett, az önbizalma megvolt, mert minden héten eljött hozzám, nagyon jól érezte magát, én pedig megkedveltem, mert kellemesen el tudtunk beszélgetni értelmes dolgokról, így hamar letudtuk a pásztoróra szexuális részét. Imre egyébként tolmácsként dolgozott, és sokat utazott különböző országokba, így aztán mindig volt mit mesélnie. Ezeket a történeteket mindig szívesen hallgattam végig. A vele való dugás persze nem volt egy nagy élmény, a szokásos masszázs után általában felhelyeztem aprócska farkára a gumit, majd hagyományos pózban keféltünk néhány percig. Imrének ez éppen elég volt ahhoz, hogy remekül elélvezzen. Azért azt hozzáteszem, hogy egyetlen egy alkalommal sem éreztem igazán, hogy van bennem egy farok (ennyit az alig 10 centiről, és a kispéniszű pasik mondásáról, hogy nem a méret számít…). 107

Roland: ő egy kevésbé jóképű, úgy ötven feletti, nagyon sovány, agyonszoláriumozott, furcsa figura volt, gyanús felső fogsorral, igen hosszú, de ceruzavékony farokkal. Ez nem éppen a nők álma. Ő speciel a lábaimba szeretett bele már a fotóimat látva a neten, ezért is jelentkezett be, kimondottan hozzám. Az első találkozásunkkor percekig csak a lábaimat bámulta sejtelmesen, majd hosszasan simogatta, becézte, nyalogatta. Zavaromban gyorsan elővettem szokásos erotikus masszírozó tudásomat, és igyekeztem minél hosszabban ezzel foglalatoskodni, hogy teljen az idő. Tíz perc után viszont megunta, és újra a lábaimat kezdte kényeztetni. Mint kiderült, Roland teljesen lábmániás volt, semmi más nem érdekelte egy nőn, csak a lábai. Hosszasan csókolgatta mindkét talpamat, majd külön-külön az összes lábujjamat, a nagyujjamat például hosszú percekig szopogatta, ami nekem úgy tűnt, mintha csokis nyalókát szopna. Mikor észrevettem, hogy erre a szopogatásra egyszer csak merevedése lett, villámgyorsan kihasználtam az alkalmat, hogy megszabaduljak a lábkényeztetéstől, rápattantam, és hosszú, vékony farkára egy másodperc alatt rávarázsoltam az óvszert. Mint mondottam, profi lettem… Ezek után már ő sem sokat teketóriázott, belém tolta felizgatott ceruzáját, és két-három ügyetlen rántás után jól telerakta az óvszert. De még el sem élvezett, máris kéjes vigyorral a szája sarkán újra csókolgatni kezdte a talpamat. Egy idő után ez már rém idegesítő volt, ezért inkább úgy döntöttem, bedobok valami izgi témát, hátha valami eltereli a figyelmét a lábaimról. Sikerült is, elkezdett hosszasan beszélni magáról, és az éppen aktuális partneréről, akivel állítólag nem igazán volt kellemes a szexuális kapcsolata. Vastag lábai voltak ugyanis, és kellemetlen szagúak… Ez a találkozás olyan jól sikerült számára, hogy onnantól kezdve hetente kétszer is meglátogatott, megállás nélkül csókolgatta a lábaimat, sőt többször kényeztető masszázsban is részesített. Ő, engem. A pénzéért… Néhány ilyen együtt töltött óra után egyszer csak kezdtem úgy érezni, hogy ez a pasi többet érez irántam, mint egyszerű szimpátia. Jöttek sorra az ajándékok, amiket nem utasíthattam vissza, mert jólesett a kedveskedés és az odafigyelés. Persze nem nagy ajándékokról volt szó, csak néhány apróságról, de ezek mind aranyosak voltak, és szép emlékek maradtak. Aztán jött egy utazás felajánlása, amit már végképp nem akartam elfogadni, pedig egy gyönyörű egzotikus helyre utazhattunk volna. Több hétig tartott a rábeszélés, de egész egyszerűen azt elképzelhetetlennek tartottam, hogy ezzel a férfival eltöltsek egy hetet bárhol is. 108

Végül is ő elment a barátaival, és miután visszajött, a látogatásai lecsökkentek heti egy alkalomra. Brianről már írtam, ő volt az „ász” a pasik között, és mikor megtudta, hogy ismét „dolgozom”, minden héten megjelent hol nálam, hol Szilvinél. Vele rendszeresen, és szívesen bevállaltuk azt, hogy mindketten bementünk hozzá, és hármasban nyomtuk le az egy órát, de bizony volt rá példa, hogy nagy örömünkre, ott maradt repetázni még egy órát. Őszintén megvallva, ritka ugyan, de mind a hárman valóban élveztük ezeket az együttléteket. Mint említettem ugyanis, a srác csinos volt, nagyon jól csókolt, és ez roppant izgató is volt egyben, ezért amikor hármasban voltunk, mindig a csókolózással kezdtünk, ez felizgatta, és láthatóan hamar merevedése lett. Talán az én csókom jobban ízlett neki, mint Szilvié, mert vele valahogy nem szívesen csinálta, viszont miután én felizgattam csókos ajkaimmal, Szilvi már könnyedén és boldogan rácuppanhatott Brian szép, merev farkára. Onnantól kezdve pedig egymás szájából kapkodva, felváltva szoptuk Brian hímtagját, és élvezettel csókolgattuk hibátlan testét. Mielőtt elélvezett volna, persze nem hagyta ki a szeretkezést sem. Szilvivel kezdte, hátulról finoman, kapkodás nélkül hatolt be, és lassan, élvezettel mozgott, nehogy véletlenül elsüljön, mielőtt én is sorra kerülök. Jó volt nézni őket közvetlen közelről, ahogy vonaglottak, és élvezték testük minden rezdülését, miközben én már csak arra vágytam, hogy magam is mielőbb a gyönyörű fiútest közelébe kerüljek. Mielőtt végleg eljutott volna a csúcsra, megállt, kihúzta a szerszámát Szilviből, hozzám hajolt, és gyengéden megcsókolt. Eközben feltűnés nélkül, de rém profin, pillanatokon belül óvszert cseréltünk a farkán, amit talán észre sem vett. Gyengéden, lassan, és teljes odaadással belém hatolt tövig, amitől totál elgyengültem, majd átvéve egymás ritmusát, és átölelve egymás testét, lassan, hullámozva eljutottunk a gyönyörök birodalmába. Hát… Mit mondjak? Csodás volt. Ezek valóban, az amúgy nem túl szép szakmánknak remek pillanatai, amiért néha érdemes volt csinálni. A fantasztikus közös aktus után mind a hárman cigarettára gyújtottunk, én a mellére hajtottam a fejem, Szilvi még cirógatta kicsit a mellét, én a szépen lepihent farkát, és szavak nélkül is tudtuk, hogy ő és én, akkor és ott, mit is éreztünk. Iván: ősz hajú, nagyon intelligens hatvanas évei felé haladó úriember volt, akit azzal vert meg a sors, hogy 30 éves kora után rohamosan romlani kezdett a látása.

109

Mivel közel járt a hatvanhoz, ezért a látása már valóban sokat romlott, úgyhogy borús időben, vagy ha már szürkült, többnyire szinte semmit nem látott. Hozzám is csak akkor jött, ha szép tiszta volt az idő, vagy még mielőtt sötétedni kezdett. A szobában mindig széthúzott függönyökkel vártam, mert különben egészen egyszerűen nem talált meg. Amikor megérkezett, bevezettem az ajtón, mert ha véletlenül nem így tettem, akkor nekicsapódott az ajtófélfának. Ugyanez vonatkozott a fürdőre is, be kellett kísérnem, hogy megtalálja a kádat, majd fürdés után visszakísértem a szobába, ahol türelmetlenül várta, hogy meztelenül megjelenjek. Viszont engem is csak akkor látott, ha már lefeküdtem közvetlenül mellé, és így húszcentis közelségből felfedezhette a testemet. Iván mindig fél órára jött, ami nekem is bőven elég volt belőle, mert imádta harapdálni a melleimet, amit én viszont kimondottan utáltam. Igazából nem szerettem vele lenni, mert ahogy hozzám ért, az undortól felállt az összes szőröm, és úgy éreztem, fáj a bőröm, ha csak megérint. A szagától ugyanis egyszerűen a gyomrom kavargott, mert olyan jellegzetes, áporodott öregszaga volt, mint az afféle bácsiknak a téren. Szerencsémre sosem kért óvszer nélküli franciát, valószínűleg ezt nem is tudtam volna megtenni neki. Viszont sokat nem kellett bajlódni vele, mert ahogy megragadtam a farkát, az a hatvan év ellenére máris vigyázzban állt, majd gyors, profi gumiráhúzás és röpke behatolás után hopp, már el is élvezett. Amúgy jókat és hosszasan tudtunk beszélgetni a tíz perces aktus után, majd miután segítettem neki felöltözködni, kikísértem az ajtóig, ő boldogan és elégedetten távozott. Ha jó volt az idő, a következő héten a szokott időben és napon újra megjelent.

110

A farok természetrajza Sok éves tapasztalattal a hátam mögött, arra gondoltam, néhány sor erejéig kitérek, milyen típusú farkakkal találkoztam pályafutásom során. Általában amikor meglátunk egy pasit, függetlenül attól, hogy néz ki és milyen a mérete külsőleg, egy idő után azon fantáziálunk, vajon mekkora szerszámmal rendelkezhet. Én a nagy általánosságban mindig mellétrafáltam. Sokan azt mondják, meg kell nézni a kézen a középső ujj méretét és formáját, abból ugyanis következtetni lehet a farok formájára, méretére. Ezt persze mondták már a pasi orrának méretére is, de szerintem ez hülyeség. Hát lássuk, milyenekkel is találkoztam én. Van ugye a kicsike, ami akkor is kicsi marad, ha felizgatott állapotba kerül, és sajnos messze van a normál mérettől, közelről vizsgálva is csak kb. 13 cm. Aki ilyen mérettel rendelkezik, az általában kisebbségi komplexusban szenved, és élete végéig problémát okoz neki a pici fütyi. Az ilyen férfiak sűrűn látogatnak el örömlányokhoz, mert ott talán kevésbé érzik magukat frusztráltnak, hiszen a profi lány soha nem mondhatja azt az aktuális partnerének, hogy te, kicsi a fütyid. Ilyet nem szabad, mert ettől a maradék önbizalma is elszáll. Mindig dicsérni kell, ez alapszabály itt nálunk! Egynéhányszor viszont találkoztam olyan hímvesszővel, ami első ránézésre szintén méreten alulinak tűnt, mégis mikor jól felizgatott állapotba került, igencsak nagy meglepetéseket tudott okozni. Hosszúsága megkétszereződött és az átmérője sem hagyott kivetnivalót maga után, mert miután felállt, bizony nehezen lehetett marokra fogni. A normál méretet már akkor meg lehet állapítani, amikor még csak lóg, mint gyümölcs a fán. A 15-19 centis az már normál méretűnek nevezhető, bár az átmérő még itt is változhat izgatás után. A döbbenet számomra 21 centi után jön. Találkoztam már 25 centis lófarokkal is, ami már akkor ijesztő volt, amikor még csak lógicsált, de miután kicsit kényeztetve lett, a szemem láttára nőtt akkorára, hogy kézben sem tudtam tartani. Persze a szemnek ez igen tetszetős, a gond csak a befogadásával van. 111

Persze azért akadnak olyanok, akik tudván, milyen mérettel rendelkeznek, nagyon finoman tudnak bánni vele. A méretek mellett vannak azért formák is. A ceruzaforma általában mindig hosszú és tök egyenes, kicsit idétlen is szerintem, de van, aki ezt kedveli. Aztán ott van az a forma, ahol pénisz a makkig rendben van, de ott már eltér a normálistól, hol túl bunkó formájú a vége, hol balra áll, hol pedig jobbra, vagyis ferde. Végül is mindenkinek más az ízlése, van, aki a kicsit szereti, van, aki a hatalmassal is megbirkózik. Én küzdöttem néhány formával és mérettel, de nekem a normál 19-es a kedvemre való.

112

Faltörő kos Már vagy három hónapja „dolgoztam”, és szépen kialakult a vendégköröm, akik általában minden héten egyszer meglátogattak, így aztán viszonylag anyagilag is jól megvoltam. Napi szinten két-három vendéget vállaltam, mert úgy gondoltam, hogy fizikailag és szellemileg ennyi bőven elég egy napra. Szilvinek is megvolt a napi négy-öt vendége, így teljes harmóniában dolgoztunk nap mint nap, jól elvoltunk, és csak az számított, hogy milyen az aznapi bevétel. Minden nap főzőcskéztünk magunknak, és ha éppen nem volt bejelentkező vendég, akkor elcsatangoltunk vásárolgatni, ettől azután nagyon vidámnak és boldognak éreztük magunkat. Mindkettőnk magánélete persze meglehetősen zűrös volt akkoriban, azaz éppen nem volt aktuális pasink, ezért egyáltalán nem okozott túl nagy problémát az, hogy éppen mivel is foglalkozunk. Ez alatt az idő alatt kettőnk baráti kapcsolata még jobban elmélyült, minden problémánkat és titkainkat megosztottuk egymással, és olyanokká váltunk, mint két testvér. Történt egy napon, hogy Szilvihez bejelentkezett egy vendég, ő pedig a megszokott módon várta, csinosan, kiöltözve úgy, ahogy illik. Még mielőtt megérkezett volna a pasi, Szilvi megjegyezte, mennyire kellemes hangja volt, és abban bízott, ha ilyen a hangja, talán a srác sem lesz olyan rossz. Azután a vendég megérkezett, Szilvi pedig rutinosan kinézett a kukucskálón, mielőtt beengedte volna, majd döbbent arccal nyitott ajtót. Csak annyit vettem észre, hogy miután betessékelte a szobába, azonnal kirohant hozzám a konyhába, és izgatottan hadarta el, hogy húúú, mennyire jó ez a fickó. Na, gondoltam, végre valami jó is történik a szürke hétköznapokon, és drukkoltam, hogy legalább jól érezzék magukat. A fiút Ádámnak hívták, magas, kisportolt, napbarnított 40 év körüli, valóban jóképű pali volt, pont összepasszolt Szilvivel. A vártnál jobban sikerült az együttlét, konkrétan olyan jól, hogy Ádám ezt követően kétnaponta vendég lett a „szalonban”. 113

Ahogy múltak a napok, Ádám egyre sűrűbben akarta látni Szilvit, de már nem csak úgy, mint vendég, hanem mint barát. Ez ugyebár annyit jelentett konkrétan, hogy járni akart vele. Ettől én azért eleinte óva intettem, mert tapasztalatból már ismertem az efféle eseteket, és nem akartam, hogy csalódás érje. Ennek ellenére bíztam a szimpatikus pasiban, mert úgy láttam, komolyan érdeklődik Szilvi iránt. Elkezdődött a románcuk, szinte minden nap találkoztak, aminek tulajdonképpen örültem, viszont ezzel egyidejűleg egyre sűrűbben maradtam egyedül a „szalonban”, miközben dolgoztam, és ez egy idő után meglehetősen nyomasztó, sőt félelmetes volt. Félelmet azért éreztem, mert mindig is tartottam az ismeretlen vendégektől, és attól, hogy rájönnek, hogy egyedül tartózkodom a lakásban, és akkor bármi megtörténhet. Egy nagyon pörgős hétfői napon, amikor ismét egyedül maradtam, a telefon egyfolytában csörgött, közben sorra jöttek hozzám a törzsvendégek, és már épp ott tartottam, hogy aznap korábban hazamegyek. A napi pénzem tulajdonképpen már megvolt, fáradt is voltam, mert az egyik vendégem egy óra helyett kettőt küzdött nálam. Mikor azután végre elment, már épp készülődtem, mikor megcsörrent a telefon. A srác Zsolt néven mutatkozott be, és azt mondta, már járt Szilvinél, de mivel ő aznap nem dolgozott, hát megbeszéltük, hogy szívesen eljön hozzám is egy fél órára. Mivel a hangja szimpatikusnak tűnt, úgy gondoltam, azt a fél órát még végigcsinálom. Tíz perc múlva megérkezett, beengedtem, hát nem volt valami bizalomgerjesztő. Nagy darab, kigyúrt, kopasz, agyontetovált faszi állt velem szemben, akinek már a szeméből sem nézett ki semmi jó. Sokat nem is beszélgettünk, mert szókincse nem nagyon volt, de tömören elmondta, mit szeretne, azután máris belépett a fürdőbe tusolni. Mikor végzett, arra kért, hogy igyekezzek a fürdéssel, mert neki sietnie kell. Törölközőbe csavarva mentem vissza a szobába, ahol ő már tök meztelenül, a falnak támaszkodva rám várt, és eközben rém kulturáltan húzgálta a bőrt az álló farkán. A látvány nem volt mindennapi! Láttam én már a munkám során egykét méretes faszt, de az övé azért nem volt egyszerű. Legalább 23 centis volt, és az átmérője sem volt átlagos, gyakorlott pillantással olyan 5 centisnek saccoltam. 114

Már azon agyaltam, hogy megkérem, az aktus részét hagyjuk ki, mert ezt a méretet én egyszerűen nem tudom befogadni. Mintha csak a gondolataimba látott volna, megszólalt: – Gyere, kérlek, ülj ide az ágy szélére, és nyalogasd egy kicsit a makkom! Én pedig szófogadó lányhoz illően, odatelepedtem az ágy szélére a farkával szemben, és kedvesen, finoman nyalogatni kezdtem a méretest. Az elején még minden jól is ment, láttam, hogy élvezi, amit csinálok, de aztán hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, egyszer csak durván megragadta a fejem hátul, és tiszta erőből kezdte tolni le a rettenetes farkát a torkomon. Azután mint egy őrült, ki-be rángatta, lökdöste a számba a répáját, eközben már húzta-tépte a hajamat, és egyfolytában azt hörögte: – Szopjál te kurva, szopjál jó mélyen! A szememből folytak a könnyek, öklendeztem, kavargott a gyomrom, és úgy éreztem, ennek a borzalomnak sose lesz vége, már nem bírom tovább, abba kell hagynom, mert azonnal elhányom magam. Próbáltam eltolni magamtól a pasit, de az meg annyira be volt már gerjedve, hogy egészen egyszerűen nem bírtam vele. Végre éreztem, hogy nem sok van hátra és elélvez, de azt persze szerettem volna elkerülni, hogy mindez a számba történjen. Utolsó pillanatban nagy nehezen félrerántottam a fejem, és kézzel vertem ki a farkát, de az összes spermája így is az arcomon, hajamon és a testemen folyt végig. Ekkor kielégült pofával rám vigyorgott, végigsimogatta lespermázott hajamat, majd miután felöltözött, és kifizetett, kedvesen hozzátette: – Nagyon jó voltál kislány, de azért nagy kár, hogy nem élvezhettem bele a szádba! Majd legközelebb úgy csináljuk – mondta biztatóan, és távozott. Szerencsére Zsoltot azóta sem láttam, amit persze abszolút nem bánok. Az biztos, hogy egy életre szóló, felejthetetlen élmény volt, és persze nem éppen pozitív értelemben… Nos, akkor dolgoztam utoljára egyedül a lakásban, és megfogadtam, bármi is történjék, még egyszer ilyen helyzetbe nem hozom magam akkor sem, ha időnként nagy a kísértés a látszólag könnyű pénz miatt.

115

116

Hármasban Közben Szilvinek zátonyra futott a kapcsolata Ádámmal, és a csalódás után úgy döntöttünk, hogy teljes erőbedobással csak dolgozunk, és nem foglalkozunk többé a magánéletünkkel. Rá kellett döbbennünk, hogy egyszerűen nem lehet komoly kapcsolatot teremtenünk addig, amíg ezt a szakmát űzzük. Az, hogy meddig fog tartani ez az állapot, akkor még egyikünk sem tudta, de nem vágytunk arra, hogy komoly érzelmeket tápláljunk bármilyen pasi iránt. Nekem azért persze sokszor hiányzott egy társ az életemből, de féltem a hazugságoktól, az állandó mellébeszélésektől, és attól, hogy előbb-utóbb úgyis minden kiderül. Éppen eleget hazudoztam a családomnak a munkámmal kapcsolatban, úgyhogy nem volt szükségem még nagyobb terhet cipelni a hátamon. Közben őrült forrósággal tombolt a nyár, és szerencsére egyre több új vendég talált meg minket az interneten. Iván például egy 40-50 közötti köpcös, kerekfejű, mindig vidám férfi volt, akinek állandóan vörös volt a képe az izgalomtól vagy a vérnyomásától. Ő minden hétfőn délután jött hozzám, aztán egy idő után már mind a kettőnkhöz. Kedveltem őt, mert jókat tudtunk beszélgetni, sőt nevetgélni, és ami nem elhanyagolható szempont: nem volt nagy a farka, sőt talán kicsit méreten alulinak számított. A masszázsomat nagyon szerette, volt hogy elszundított, amíg simogattam, de mikor nyalogatni kezdtem a fülcimpáját, azonnal magához tért. Az óvszer nélküli francia elmaradhatatlan volt, azzal kezdtem a masszázs után, de sosem engedte, hogy úgy is fejezzem be, mert a jóízű kefélést velem semmiképpen nem akarta kihagyni. Mivel kicsit testes volt, nehezemre esett a vele való dugás, mert ő a hagyományos, misszionárius módszert kedvelte. Állandóan rám nehezedett, sokszor már levegő után kapkodtam, amire szegény azt hitte, hogy éppen élvezni készülök. 117

Sőt, az nem volt elég, hogy rám tehénkedett, még izzadt is kegyetlenül, és az összes verejtéke az arcomba és a szemembe folyt. Az első aktus után jött a tusolás, és mivel általában még mindig volt 20 percünk az órából, ő úgy gondolta, talán belefér még egy menet. Hát, a második már rendszerint küszködős volt, már csak erőteljes szopásból állt, ilyenkor eszébe sem jutott, hogy ismét behatoljon, egyrészt nem volt annyira merev, másrészt nagyon élvezte, ahogy a nyelvemmel kényeztetem az éppen csak felálló farkát. Az egy órát mindig túlhaladtuk, mert mire elélvezett, már nem csak őt, hanem engem is vert a víz. Pont az a tipikus vendég volt, aki mindig erőltette a második menetet, még akkor is, ha tudta, nehezen fog elmenni. Viszont amikor később már egyszerre kettőnkhöz jött, és rászokott erre, már szinte szárnyalt, mielőtt bármi is történt volna. Én kezdtem a szokásos masszírozással, miközben ő nyalogatta Szilvi csiklóját teljes odaadással, majd jött a franciatudásom, a barátnőm közben a szája fölé guggolt, hogy addig is foglalatoskodjon a már felizgatott puncival. Ezután helyet cseréltünk, Szilvi vette kézbe a dolgokat, lovagló pózba vágta magát, és nagy szenvedélyt eljátszva, gondosan vonaglott Iván farkán, amíg én a szájához dörgöltem meztelen, jóízű muffomat. Ilyen esetekben viszont sosem kellett kétszer küszködni vele, mert ketten annyira lefárasztottuk, hogy eszébe sem jutott még egyszer kefélni, örült, ha maradt ereje feltápászkodni az ágyról, és eltotyogni tusolni. A másik ilyen típusú vendégünk Attila volt, aki Károlyom egyik legkedvesebb barátja, és egyben a mi törzsvendégünk lett. Attila nagydarab, 50 feletti, vezető beosztásban lévő, állandóan utazó, és a szexet rendkívül imádó, jóképűnek mondott férfi volt. Amikor ő jött, úgy másfél órát kellett rászámolnunk az ott-tartózkodására, mert szintén kétmenetes pasi volt, és a másodikkal mindig nehezen birkóztunk meg, még ketten is. Attilánál a masszázs kiesett, mert inkább a szexre akart több időt hagyni, ezért fürdés után rögtön belevágott a közepébe. Nagydarab fickó lévén nem volt túl nagy a farka, normál méret, jó forma. Ez amúgy általánosnak mondható a nagyméretű, testes pasiknál. Az előjátékra nem sok időt pazarolt, kicsit mindkettőnket nyalogatott, azután felváltva kellett leszopnunk, ami rendkívüli élvezettel töltötte el, de a csúcsra ő sem így akart eljutni. Először mindig én kerültem abba a kiváltságos helyzetbe, hogy engem dugjon meg először. 118

A kedvenc pozitúrája az volt, ha hátulról csinálhatta, mert közben gyönyörködött kerek, feszes popsimban, és igen odaadó, erotikus mozgásomban. Nem dicsekvésképpen mondom, de volt rá példa, hogy egyszerűen nem bírta, és ordítva elélvezett a hátsó felem látványomtól, mielőtt még Szilvi is bedobta volna magát. Ebből viszont ő nem csinált problémát, egy gyors tusolás, és már jött is vissza, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Most Szilvi volt, aki odatartotta a hátsóját, de mielőtt megtörtént volna a behatolás, azért kicsit kézzel rá kellett segítenünk, hogy egyáltalán erekciója legyen. Csak idő kérdése volt, és Attila jól bekeményedett, ekkor erőteljesen behatolt Szilvi hátsójába, miközben én hátulról simogattam a golyóit, majd egy kis síkosító segítségével én is behatoltam a fenekébe. Hát mit ne mondjak, döbbenetes élvezetben volt része, mert ahogy ki-be húzgáltam az ujjam, szerintem úgy érezte, ennél gyönyörűbb dolog nincs a világon. Sokszor tapasztaltam már ilyet, és úgy gondolom, a legtöbb férfinak tetszik, ha finoman birizgálja egy nő a fenekét, és óvatosan szeretkezés vagy éppen szopás közben behatol és kicsit barangol a felizgatott „csokibarlangban”. Ilyen dolgokban nagyon jók voltunk Szilvivel, ezért is volt annyi visszajáró vendégünk. Az orális szex mindkettőnknek az erősségévé vált, hiszen amióta ezt a szakmát űztük, és ennyi idő után már igencsak megtapasztaltuk, melyik vendég hogyan szereti, ha lespangliztuk. Persze azért akadtak olyanok is, bár ők voltak kevesebben, akik nem ragaszkodtak túlzottan az orális szexhez, bár szerintem ez egy igazi, jó kefélés kihagyhatatlan része. Én is imádtam, ha nyalnak, még ha nem is jutottam el az élvezésig, sokszor egy kis fantáziálással még az is sikerült. Olyankor arra gondoltam, hogy egy jó pasi, vagy egy jó nő nyalogatja a puncimat, bár nem voltak leszbikus hajlamaim, azért sokszor fantáziáltam arról, milyen is lenne egy jó nővel hancúrozni. Az többször előfordult, hogy én elégítettem ki egy nőt, de fordítva sosem engedtem, hogy bárki belém nyúljon vagy nyalogassa a muffomat.

119

120

Az első leszbi, egy nővel Károlyomnak voltak olyan meglepetései, amikor hozott magával egy számomra idegen nőt, és így voltunk hármasban. Egyszer a szalonomba állított be egy jólszituált vidéki tanárnővel, aki angol nyelvet tanított valamelyik vidéki nagyvárosban. A duma az volt, hogy ők valamilyen rém fontos üzleti ügy folytán ismerkedtek meg, és így alakult ki a baráti kapcsolatuk, bár én ezt sosem hittem el igazán. A csaj kétgyerekes családanya volt egy igen féltékeny férjjel megfűszerezve. Amúgy baromi jó testű, és rendkívül érzéki asszony volt, őt nyaltam ki élemben először és utoljára. Amikor megismerkedtünk, már éreztem, hogy nagyon szimpatikus vagyok neki, de azt nem gondoltam, hogy lakozik benne némi vágy a női nem iránt. Miután mindhárman előkészültünk a nagy kefélésre, jól szemügyre vettem a hölgyet, immár meztelenül is, és nagyon helyes kis cicijei voltak, vékony alakja, és érzékeny, finom bőre. Ahogy megérintettem, az izgalomtól tiszta libabőr lett, akkor már tudtam, ennek a nőnek az kell, hogy valaki jól kielégítse. Én pedig ezt meg is tettem. Amíg ő fekvő helyzetben szopta-nyalta Károly alig észrevehető méretű farkát, amit ő akkor éppen a szájába lógatott, a fejénél térdelő helyzetben, addig én a lába között szorgoskodtam. Először csak simogattam a csiklóját, amit egyre kitörőbb örömmel fogadott, majd kicsit a melleivel is elkezdtem foglalkozni. A bimbók már az első csókolgatástól megmerevedtek, és szinte azt kérték, hogy még csináljam, csináljam, csókolgassam őket. Ezután végignyaltam a hasát, amitől már kéjesen nyöszörgött, majd elindultam lefelé a combjáig, ahol szintén elidőztem pár percig. A comb belső részénél tartottam éppen, azt nyalogattam, amikor éreztem, hogy megfogja óvatosan a fejem, és határozottan odairányítja a puncijához. 121

– Na, baszd meg! – gondoltam, ebből mi lesz…! Miközben kezdtem összeszedni magam ahhoz, hogy végre a lényegre térjek, Károly is megpróbált a lány középsőjéhez közelebb kerülni. Ekkor a lány csak annyit mondott Karcsinak: – Kérlek, hagyd Julie-t, őt kívánom, azt szeretném, ha ő juttatna el a csúcsra! Így Károlynak be kellett érnie a mozival, és azzal a vizuális élménnyel, amit nyújtottunk neki. Szóval elérkeztem a célhoz, és ahogy a nyelvemmel megérintettem a punciját – ami édes volt és zamatos –, a lány lassú ringó csípőmozgásba kezdett. Egyre jobban kezdtük élvezni a történteket, és úgy tűnt, meglepően jól csináltam, amit kellett. Amikor éreztem, hogy megduzzadnak a kisajkak, és már tiszta lucsok a bemenő nyílás, fogtam magam és finoman behatoltam, először csak az egyik ujjammal, majd később már kettővel, és kezdtem keresni a bizonyos G pontot. Nem csináltam gyorsan, magam is élveztem, és mert el akartam nyújtani a lány részére az élvezet minden percét. A gyönyörtől mind erősebben, erőteljesebben rángott a csípője fel s alá, a mellbimbói majd leugrottak róla, amit Károly próbált csókolgatni hevesen, bár a lány erről tudomást sem vett. Egy idő után csak annyit hallottam: – Még, még, még, mindjárt elélvezek! – Csináááááááld! – zihálta a lány vadul. És én bizony profihoz méltóan végigcsináltam, olyan hévvel, amin még magam is meglepődtem. Teljesen betoltam mindkét ujjamat, miközben a nyelvemmel még mindig nyaltam a csiklóját. Ekkor éreztem meg azt a bizonyos jellemző lüktetést, és egy pillanat múlva, mint a gejzír tört elő a lányból a benne szunnyadó és rég kikívánkozó összes gyönyör! Percekig feküdt döbbenten, mozdulatlanul, amíg még simogattam egy kicsit, néha még össze-összerándult a gyönyörtől, azután felkelt, adott egy puszit és hozzátette: – Köszönöm neked, ezt soha nem felejtem el! Láttam az arcán, hogy életében nem élvezett még ekkorát, és ahogy rám nézett, tudtam, hogy végtelenül hálás ezért a kalandért. Károlynak tulajdonképpen tetszett az előadás, talán még fel is izgult tőle, de őt akkor kihagytuk, és végül anélkül ment el, hogy elélvezett volna, bár én úgy gondoltam, neki ez a látvány többet ért mindennél. Ettől a számomra addig szokatlan élménytől viszont magam is megijedtem, mert attól féltem, hogy ezek után már a nőkhöz fogok vonzódni. 122

Ahhoz, hogy megnyugodjak, tisztáznom kellett az érzéseimet magamban. Ezt úgy oldottam meg, hogy a legközelebbi alkalommal, mikor Károly bejelentette, hogy ismét eljönnek a nővel, arra kértem őt, hogy ez alkalommal egy kicsit ő kényeztessen engem. Amikor hozzám ért, és simogatni kezdett, sőt még a melleimet is csókolgatta, akkor talán egy kicsit még élveztem a dolgot. Ahogy azonban birizgálni kezdte a puncimat, és a nyelvével kezdett csiklózni, attól már ideges lettem, mert nem tetszett, egyszerűen nem esett jól, ahogyan ezt egy nő csinálta nekem. Ettől lelkileg megnyugodtam, és rájöttem, hogy az nem izgat fel, ha egy nő engem kényeztet, viszont azzal nem volt problémám, ha ezt mondjuk nekem kellett megtennem egy csajjal (persze csakis pénzért). Ebből is látszik, mennyire szeretek „örömet” szerezni, legyen az akár férfi, vagy adott esetben egy nő.

123

Attila, őrületes és álságos szexfélisten Már erőteljesen benne voltunk a nyárban, ami nem volt túl forró, csak mi éreztük sokszor annak, ha éppen sok volt a „meló”. Az egyik ilyen nem túl forró nyári napon éppen nagyon nagy csend uralkodott a szalonban. Se telefoncsörgés, se előrelátható törzsvendég érkezése, ezért úgy gondoltuk Szilvivel, elmegyünk shoppingolni az egyik közeli bevásárlóközpontba. Még csak kora délután volt, és éppen az autómba kászálódtunk be, amikor megszólalt a telefonom. Egy nagyon kellemes orgánumú férfi szólt bele a telefonba: – Szia, Attila vagyok! Szeretnélek meglátogatni, ha ráérsz mostanában, mondjuk egy fél óra múlva! Lehet? – kérdezte. Már a hangjától úgy éreztem, mintha az áram ütött volna meg. Gyorsan elmondtam neki a szokásos mondókámat, a tarifákat és a pontos címet, majd megállapodtunk abban, hogy fél óra múlva várni fogom. A vásárlásnak annyi volt, de megígértem Szilvinek, ha elment a vendég, bepótoljuk. Készültem a srác fogadására: a szokásos kis tangás fehérneműmet vettem fel, közben, nem tudom miért, de idegesen gyújtottam rá egy cigire. Csöngettek a kapunál, és amíg a vendég felért, gyorsan hangulatossá tettem a szobát. Kopogás az ajtón, és én már rohantam, hogy beengedjem a pasit. Ahogy kinyitottam az ajtót, még a lélegzetem is elállt, és csak dadogva tudtam betessékelni a szobába Attilát. Egyszerűen gyönyörű volt. Csokibarnára lesülve, hófehér halásznadrágban, és fehér pólóban állt előttem, mint egy görög félisten. 45 év körülinek saccoltam, szép arca, kidolgozott teste és finom bőre volt. Amíg kimentem az ásványvízért a konyhába, az járt a fejemben, hogy inkább átpasszolom Szilvinek, mert olyan zavart lettem a látványtól, hogy úgy éreztem, nem tudok vele mit kezdeni. A szobába már Szilvivel mentem vissza és azt mondtam Attilának: 124

– Bemutatom a barátnőmet is, ha gondolod, mert így legalább tudsz választani kettőnk közül! A válasz: – Köszönöm, aranyos vagy, de én hozzád jöttem! Ennyiben maradtunk, majd elküldtem őt tusolni, miközben remegő kezekkel vetettem meg az ágyat. Egy szál törölközőben jött vissza, és én rá sem mertem nézni, inkább elszaladtam lemosakodni. Mikor beléptem a szobába, már hason fekve várta, hogy megmasszírozzam. Remegő és izzadt kezekkel álltam neki, hogy a gyönyörű testét végignyomkodjam, és próbáltam minél hosszabb ideig ezt tenni, attól félve, hogy egyszer csak megfordul, és akkor szembe kerülünk egymás meztelen testével. Sokáig azonban nem bírta, ezért viszonylag hamar a hátára feküdt, és mélyen belenézett a szemembe. Ezt a pillantást én is viszonoztam, már csak azért is, mert hihetetlen szép zöld szemei voltak. Egy pillanat múlva viszont már azon kaptam magam, hogy a farkát bámulom, és majd leszédültem az ágyról a méret láttán. Legalább 25 centis mérettel rendelkezett, és itt rögtön megjegyeztem: – Ó, ha lehet, akkor ezzel majd óvatosan, ne okozz fájdalmat, kérlek! Mást már nem is tudtam mondani, mert magához húzott, és hosszasan, forrón megcsókolt. Én ugyanolyan forrón visszacsókoltam, majd mindkettőnk keze elkezdte felfedezni a másik testét. Először én kezdtem el kényeztetni, és végig nyaltam a testét tetőtől talpig, majd leragadtam a farkánál, ott egy kicsit tovább időztem, látván, mennyire tetszik neki. Pár perc múlva megszólalt: – Szeretnélek kinyalni, megengeded? A válaszomat már nem várta meg, szétnyíltak a lábaim, és már élveztem is, ahogy forró nyelvével végignyalja minden egyes pontomat. A szívem úgy zakatolt, mint egy gyorsvonat, azt hittem rosszul leszek, nem is értettem, milyen érzés kerített hatalmába, és miért. Aztán már ott tartottunk, hogy mind a ketten vágytunk a behatolásra, ezért óvatosan felhelyeztem rá az óvszert, ami picit talán kicsi is volt rá. Féltem, hogy kellemetlen lesz, amikor beteszi a nem kis méretű farkát, de nem csalódtam benne, mert ügyes, óvatos és figyelmes volt, nagyon vigyázott, hogy ne okozzon fájdalmat. Szép lassan átvettük egymás ritmusát, és minden kapkodás, sietség nélkül hosszan „szerettük” egymást addig, amíg Attila el nem jutott a csúcsra. 125

Azután az idő múlásával nem törődve, még sokáig beszélgettünk, úgy mintha már évek óta ismernénk egymást. Csodálkoztunk is, mennyi mindent elmeséltünk egymásnak hirtelen, pedig akkor láttuk egymást először, és mégis nagyon kellemesnek találtuk egymás társaságát. Közben neki már indulnia kellett, amit én rettenetesen sajnáltam, akkor még nem sejtve, miért. Azt ígérte, jelentkezni fog a következő héten, és péntek lévén kellemes hétvégét kívánva egymásnak, illedelmesen kikísértem. Még magamhoz sem tértem a kellemes együttléttől, máris is jött egy üzenet, hogy mennyire jól érezte magát, és a következő viszontlátásig vigyázzak magamra. Nagyon jólesett. Éreztem, hogy az üzenete nem volt véletlen, és valahogy a tudomásomra akarta hozni a telefonszámát. A válaszomat már én is a privát számomról küldtem, így már mind a ketten tudtuk a másik telefonját. Eljött a vasárnap, persze nekem egész hétvégén ő járt az eszemben. Este 9 óra után megcsörrent a telefonom, a telefonszám láttán görcsbe rándult a gyomrom, hiszen Attila hívott váratlanul. Mikor boldogan felvettem, ő csak annyit kérdezett kissé pimaszul: – Hiányoztam? Mert, ha igen, szeretnélek látni most, ha lehet! Hát erre sok mindent nem tudtam válaszolni, csak azt, hogy igen, és boldog voltam, hogy újra hallhattam a hangját. Fél óra múlva már bent voltam a szalonban, mert oda beszéltük meg a randit. Olyan ideges voltam, hogy egyik cigit szívtam a másik után, míg megérkezett. A szívem a torkomban dobogott, amikor meghallottam a kapucsengőt, és felengedtem, majd beengedtem az ajtón. Egy üveg édes vörös bor társaságában érkezett, amit kettőnknek hozott, gondolván, majd szépen kettesben elborozgatunk. Ez így is lett volna, ha nem autóval vagyok, és mondjuk, úgy döntünk, hogy együtt töltjük az éjszakát. Beültünk a szobába, amit előtte már kicsit felturbóztam némi hangulatfénnyel és egy kis füstölővel. A pasi semmit nem változott az elmúlt két napban, sőt, ha lehet még dögösebb volt, mint pénteken. A kezem hol izzadt, hol pedig remegett, amit Attila meg is jegyzett: – Kicsim, ne legyél ennyire görcsös, próbálj meg feloldódni! Már akkor látta és érezte, hogy el vagyok veszve a jelenlétében. 126

Persze aranyos volt, mert nem élt vissza a helyzettel, és nem is támadott le azzal, hogy rögtön bújjunk ágyba, keféljünk és menjünk haza. Megadta a módját az „udvarlásnak”, kicsit bókolt, kedvesen simogatott, és ami nagyon tetszett benne, hogy baromi jó beszélgető partnernek bizonyult. Az egész estét átbeszélgettük, családról, munkáról, a múltról és a jövőről. Nem tudni miért, de amikor a jövőről beszélgettünk, úgy alakítottuk a csevegést, mintha együtt tervezgetnénk bármit is, ami a jövővel kapcsolatos. Aztán egyik pillanatról a másikra elkapott bennünket a hév, és máris cibáltuk le egymásról a ruhaneműt. Az pedig már nem is kefélés volt, hanem őrült szeretkezés, úgy öleltük és csókoltuk egymást, mintha összetartoznánk, és mindig egymáséi lettünk volna. Nem tartott hosszú ideig ez az együttlét, de nem is az volt a lényeg, hanem amit utána egymás karjában éreztünk. Úgy bújtunk össze, mint két kiscica, és végtelen nyugalommal hallgattuk egymás szívdobbanásait. Már elmúlt éjjel 1 óra, mire nagy nehezen összeszedtük magunkat, és úgy döntöttünk mind a ketten, hogy hazaindulunk. Ettől persze egyikünk sem volt elragadtatva, éreztem, hogy neki is fáj a szíve, amiért pont akkor el kell válnunk egymástól. Ha nehezen is, de elbúcsúztunk, és én szomorú arccal, de boldog szívvel indultam haza. Mikor hazaértem, leültem az ágyam szélére, és csak néztem magam elé, nem értettem, mi történik velem, milyen érzések kavarognak bennem. Aznap éjjel nem jött álom a szememre, és reggelre úgy éreztem, talán szerelmes lettem ebbe az izgalmas és jóképű férfiba. Annyira vártam, hogy hívjon, nem tudtam semmire odafigyelni, nem kötött le semmi, egyszerűen csak úgy elvoltam, és vártam addig, amíg meg nem szólalt a telefonom, és meg nem hallottam, azt a hangot, amitől elolvadtam, mint a jégkrém a napon. A következő randit már hozzá beszéltük meg, és én ismét boldogan, bár kissé idegesen készültem az estére. Mikor odaértem, össze kellett szednem minden bátorságomat, hogy a kapucsengőt megnyomjam, a lábaim remegtek, úgy éreztem ott a helyszínen, összeesek. Felérve az emeletre, Attila már a nyitott ajtónál várt, csinosan, üdén, frissen borotválva, szemében pedig a szenvedély tüze égett. Átesve az ajtón, lassan magamhoz tértem a látványtól, majd körülnéztem, milyen helyen lakik is a kedves. Hát ízlése az volt, hiszen a lakás arról árulkodott, hogy tiszta, rendes, modern pasi lakja. 127

Amerikai stílusú konyha, mellette gyönyörű nappali, ahonnan kis terasz nyílt, kellemes kilátással a városra. A nappaliból apró folyosó vezetett a fürdőszobához, ami szintén lenyűgözött, benne kétszemélyes jacuzzi, beépített mosdó és tükör mindenhol. A fürdőből kilépve ott volt a hálószoba, ami szintén jó ízlésre vallott, és mivel tetőtérben volt a lakás, ezért tetőtéri ablakok voltak beépítve, amit mindig is imádtam. Az ágy sem volt kisméretű, ahogy megláttam, a fantáziám máris szárnyra kapott, vajon miket fogunk mi ezen csinálni. Tükör itt is volt természetesen mindenütt. Miután mindent szemügyre vettem, kiültünk a nappaliba, zenét hallgattunk, borozgattunk és beszélgettünk órákon át. Annyira egy hullámhosszon voltunk, hogy észre sem vettük az idő múlását. Kicsit már megszédültem a bortól, ezért Attila készített némi harapnivalót, amit gyertyafény mellett fogyasztottunk el. Már jóval éjfél után jártunk, amikor úgy éreztük, itt az ideje egy közös fürdőzésnek. Mire levetkőztem, a fürdőben a kád szélén már égtek a gyertyák, füstölő illata keringett a levegőben, a nappaliból lágy zene hangja szűrődött be. Meztelenül álltam a fürdő közepén, és csak gyönyörködtem a látványban addig, amíg Attila mellém nem lépett, és át nem ölelt szenvedélyesen. A fürdőkádban egymást felváltva mostuk a másik testét, az izgalomtól és a hévtől egyre jobban elragadva. Alig vártuk, hogy megtörölközzünk, és egymáshoz bújjunk az ágyban. A háló szintén gyertyafényben úszott, és mi csak álltunk és néztük egymás meztelen testét a hangulatfényben, majd én lassan elindultam a férfi felé, és lágyan csókolgatni kezdtem ott, ahol értem. A csókjaim viszonzásra találtak, és már csak azt éreztem, hogy ő a karjaiba vesz és elvisz az ágyhoz, ahová finoman lerakott, majd mellém feküdt, és gyönyörű szemeivel csak nézett és nézett. Sokáig nem tudtam állni a pillantását, ezért magamhoz húztam, és őrült csókolózásba kezdtünk, olyan hevesen, hogy a végén már levegő után kapkodtam, de még mindig úgy éreztem, ez nekem nem elég. – Csókolj, még kérlek! – súgtam neki. És amit kértem, ő teljesítette. Testünk összeforrt, úgy ölelkeztünk, mintha soha többet nem akarnánk elengedni egymást. Éreztem, amint lüktetni kezd bennem a forróság, és már vágytam arra, hogy szeretkezzünk önfeledten. 128

Ő szép lassan végigsimogatta a testem minden egyes részét, majd elérve a szeméremajkaimat, finoman cirógatni kezdte őket, egészen addig, amíg már arra kértem, nyalogasson végre. A testem remegni kezdett attól, ahogy a nyelvével megérintette a csiklómat és a hüvelyemet. Attól a pillanattól már nem vágytam másra, csak mielőbb magamban érezzem a nemi szervét. Odahajoltam a farkához, a kezembe vettem és finoman rábuktam. – Csodálatos vagy, fantasztikus, amit csinálsz! – mondta izgatottan. – Szeretkezni akarok veled édes! – zihálta. Én pedig, mint aki parancsot teljesít, ráültem ágaskodó farkára, és le-fel mozogtam rajta percekig, úszva az örömmámorban. Később már a hagyományos pózban keféltünk kifulladásig, testünk úszott az izzadságban, ahogy szorosan átöleltük egymást. Nekem óráknak tűnt a szeretkezésünk, csodás volt, és bár én nem élveztem el vele, ő hatalmas orgazmuson esett át. Néhány perc múlva egymás karjában merültünk mély álomra, és aludtunk reggelig, amíg az óra meg nem szólalt, hogy ébredjünk, mert vár ránk egy új nap. Mikor reggel elbúcsúztunk, mind a ketten boldognak éreztük magunkat, és mielőbb szerettük volna megismételni ezt az éjszakát. Aztán úgy alakult, hogy pár napig nem tudtunk találkozni, csak telefonon tartottuk a kapcsolatot. Abban az időszakban valahogy nem tudtam „dolgozni”, mert az volt az érzésem, mintha megcsalnám azzal a kedvesemet. Elgondolkodtam, vajon mi lehet ebből a kapcsolatból, ha én közben ilyen életet élek. Nem mertem tervezni vele, mert tudtam, amíg így élek, és ezt a munkát csinálom, addig nem lehet közös jövőnk. A lelkem legmélyén pedig erre vágytam, mégis mindig ott lebegett fölöttem a megélhetésem. Eltelt három hét, és Attila a sok elfoglaltságra hivatkozva egyre ritkábban hívott fel, és a találkozásaink is ritkultak. Időközben én megszerveztem egy nyaralást, és már éppen eljött az indulás előtti nap, amikor felhívott, hogy látni akar. Találkoztunk, és ahogy ezt vártam, ő elmondta a kétségeit, miszerint nem tudna úgy járni velem, ha ebben a „szakmában” maradok. Akkor még azt mondta, szeretné, ha komolyabbra fordulna a kettőnk viszonya, de ehhez az kell, hogy abbahagyjam ezt az életmódot.

129

Miután mindent átbeszéltünk, még szeretkeztünk egy hatalmasat, majd elbúcsúztunk azzal, hogy várni fog rám, amikor hazajövök. És én ezzel a tudattal indultam el nyaralni egy hétre, és alig vártam, hogy visszatérjek, és újra láthassam őt. Amíg napozgattam a tengerparton, csak ő járt az eszemben nap, mint nap, míg egyik este úgy gondoltam, meglepem azzal, hogy felhívom. Nem volt még késő, ezért eszembe sem jutott, hogy zavarhatom, vagy hogy mérges lesz, amiért telefonálok neki. Hát, csalódás ért, mert nem hogy örült volna, de fel volt háborodva, amiért vettem a bátorságot és felhívtam. Döbbentem álltam a telefonfülke előtt, és nem értettem, mit vétettem. Később kaptam tőle egy üzenetet, hogy bocsássak meg, amiért így viselkedett, de ettől sem tudtam helyrerakni magamban a megalázó viselkedését. Eljött a hazautazás napja, és én nem tudtam, mire számítsak tőle itthon, ezért tele voltam kételyekkel, amikor elindultunk a szállodából a reptér felé. A gépünk, amivel hazaindultunk volna, késett egy-két órát, ezért ott rostokoltunk a tranzitban.

130

Az igazi döbbenet és az igaz szerelem Ahogy ott álltam és egyik cigit szívtam a másik után, egyszer csak feltűnt egy tévéből jól ismert arc. Először csak mint érdekességet bámultam, de többször is visszanéztem rá, mert mintha mágnes lenne, úgy vonzotta a tekintetemet. Egyre megbabonázva nézegettem, azután ő is észrevett, de úgy tűnt, különösebb jelentőséget nem fordított személyemnek. Mikor felszálltunk a gépre, akkor vettem észre, hogy az első ülésen utazik, én pedig néhány sorral hátrébb. Nem tudtam kihagyni, hogy ne köszönjek oda neki, annyira elvarázsolt a tekintete. De el kellett kergetnem mindenféle mafla gondolatokat a fejemből, hiszen ő ismert ember volt, engem meg otthon várt a kedves. Bárhogy is próbáltam nem odafigyelni az ismert arcra, a pillantásom mindig az övét kereste. Kínomban már nevettem ezen a hülye helyzeten, de nemegyszer mégis találkozott a tekintetünk. Visszamosolygott! A Ferihegyen, amíg vártuk a csomagokat, ismét találkoztunk, mellettem állt, és ezt már nem gondoltam véletlennek. Az igazán meglepő számomra az volt, amikor egyszer csak odalépett hozzám, és átadott egy névjegyet, mondván: – Szeretném, ha felhívnál a napokban! – Hát persze! – válaszoltam bambán, és néztem rá, mint egy kislány, aki éppen valami csodát lát közelről. Miután megérkeztek a csomagok, felhívtam Attilát, és tudattam vele, hogy megérkeztem. A válasza csupán annyi volt: – Jó, akkor majd hívlak! Hazafelé tartottunk már, amikor eszembe jutott a névjegykártya, és nem bírtam megállni, hogy ne küldjek egy üzenetet, amire nagyon rövid időn belül válasz is érkezett. Másnap izgatottan mentem be a „szalonba” egyrészt, mert hiányzott Szilvi, és már mesélni akartam neki az élményeimről, másrészt arra vártam, mikor hív fel Ő. 131

Kora délután volt már, amikor megszólalt a telefonom, és Attila jelentkezett nem túl lelkesen. A közlendője csupán annyi volt: – Örülök, hogy megérkeztél, de sokat gondolkodtam, és rájöttem, hogy most nincs szükségem semmilyen párkapcsolatra! Úgyhogy ne keressük egymást többet! Oké?! A gyomrom görcsbe rándult, szédült velem a szoba, a szívem őrült tempóban dobogott, és akkor nem tudtam mást csinálni, csak hányni. Egy pillanat alatt összeomlott az a kép, amit róla állítottam fel magamban, és abban a pillanatban csak mélységes gyűlöletet, utálatot éreztem iránta. Nem csupán azért gyűlöltem, mert nem akart engem, hanem azért, mert nem volt annyi bátorsága, hogy mindezt a szemembe mondja el. Aznap nem fogadtam egy vendéget sem, pedig már nagyon várták, hogy visszatérjek, de nem lett volna lelki erőm bárkivel is kefélni és jópofizni. Miközben a könnyeimet törölgettem, egyszer csak jelentkezett az ismert arc, akit én magamban csak „döbbenetnek” neveztem el, mert egyszerűen olyan hatással volt rám az első pillanattól kezdve. – Szeretnélek látni még ma, ha lehet, és nincs apelláta! – csak ennyi. Hát erre a felkérésre nem tudtam és persze nem is akartam nemet mondani, így aztán estére már meg volt beszélve a találka az egyik bevásárlóközpontban. Izgatottan készültem a randira, mert tudtam, nem akárkivel találkozom. Mielőtt találkoztunk, próbáltam behatárolni, mennyi idős lehet, úgy 50 körülinek gondoltam, bár ahhoz képest, amilyen jól tartotta magát, akár lehetett volna fiatalabb is. A fájdalom még a szívemben volt, amit Attila okozott, de el akartam felejteni, és nagyon vágytam arra, hogy megismerjem ezt az izgalmas embert, aki felkeltette az érdeklődésemet. Egy kávézóban vártam rá türelmetlenül, és mikor megpillantottam, egyszer csak valami jóleső, forró érzés járta át a szívemet. Megdöbbentő volt, ahogy remekül fel volt öltözve, nyáriasan és sportosan, máris beindult rá a fantáziám. Jól alakult az első találkozásunk, mind a ketten oldott hangulatban, hihetetlenül természetesen, mindenféle megjátszás nélkül adtuk saját magunkat. Mint kiderült, Nicolasnak hívták a „döbbenetet”, ez a művészneve, így ismerik a szakmájában. Elbeszélgettünk, nevetgéltünk és feltűnt, hogy nagyon jól érezzük magunkat egymással. 132

Eleinte túl sokat nem vártam ettől a kapcsolattól, sőt arra gondoltam, ez volt az első és talán utolsó találkozásunk, hiszen ismert művész ember lévén állandóan körülrajongják a nők. Aztán mégis úgy alakult, hogy két nap múlva ismét találkoztunk, elmentünk vacsorázni, és akkor este a fél életünket kibeszéltük egymásnak. Megdöbbentő volt mindkettőnknek, hogy mennyire kitárulkoztunk egymás előtt. Mind a ketten egy szerelmi csalódáson voltunk túl, ő már kicsit régebben elveszített valakit, az én sebeim azonban még frissek voltak. …És aznap este elcsattant az első csók, ami számomra azóta is felejthetetlen! Úgy csókolt meg, de úgy, mint előtte még soha senki, pedig azért nekem volt némi tapasztalatom a csókolózás terén… Libabőrös lettem tetőtől talpig, a mellbimbóim bizseregtek, arra várva, talán megérinti őket, és bár ez akkor elmaradt, mégis megremegtem tőle, mint a kocsonya. A következő alkalommal szóba került, hogy mivel foglalkozom. Persze azt nem mertem bevallani, hogy mivel is, ezért hazudni kezdtem, amit akkor még nem gondoltam olyan tragikusnak, hiszen álmomban sem gondoltam, hogy ebből a kapcsolatból bármi is lehet. Amit hazudtam, azt bekajálta, és onnantól kezdve valahogy nem foglalkoztam a dologgal. A következő héten Szilvi születésnapját ünnepeltük, amit a szalonban tartottunk, és ahová Nicolast is elhívtam, mondván, ott lesz Szilvi kedvese is, így négyesben ünnepelünk. A szalonról annyit mondtam neki, hogy Szilvi bérelt lakása, és azért vagyunk ott annyit, mert onnan járunk dolgozni együtt. Nici semmit nem sejtett. Kicsit beittunk aznap este, ezért ott aludtunk mind a négyen. Én azért ittam annyit, mert tudtam, hogy akkor este egymáséi leszünk, és borzasztó ideges voltam, le kellett vezetnem a feszültségemet valamivel. Mikor bevonultunk a szobába, ahol egyébként napközben dolgoztam, valami furcsa és nagyon rossz érzés kerített hatalmába. Akkor kezdődött a lelkifurdalásom, amit próbáltam ugyan legyőzni, de nem ment könnyen. Együtt mentünk zuhanyozni és akkor láttam először a meztelen testét, ami irigylésre méltóan ki volt sportolva. Látszott rajta, hogy sok munkája fekszik abban, hogy olyan vadítóan néz ki. 133

Én sem vallottam szégyent az alakommal, így mind a ketten nyugtáztuk, hogy a másik milyen csábító. Már a zuhany alatt jól felizgattuk egymást azzal, hogy szétcsókoltuk a másikat, és a szobába ő már álló farokkal, én pedig a már igencsak nedves puncimmal mentem be. Lefeküdtünk és ahogy hozzábújtam, egyszer csak valami hihetetlen, végtelen nyugalom áradt szét a testemben, annyira jó volt őt átölelni, puszilgatni, simogatni, szagolgatni. Hosszas csókolózás után végre megérintettem a farkát, már nagyon vágytam erre a pillanatra. Amikor a régóta ágaskodó, kőkemény farkát először a kezemben fogtam, majd kéjesen fölé hajolva a számba vettem, az egyszerűen csodás érzés volt! Finom íze, kellemes fogása, különleges szép formája teljesen lenyűgözött. Már maga a szopása is egy élmény volt számomra, főleg, hogy láttam rajta, mennyire élvezi Ő is az előjátékot. Mikor pedig már nem bírtam magammal, ráültem, és gyengéden lovagolni kezdtem, majd ahogy minél jobban elragadott a hév, annál erőteljesebben keféltem egész addig, amíg át nem vette az irányítást. Könnyedén a hátamra fektetett, de ebben a pózban már nem sokáig élvezhettem a bennem lévő csodát, mert rövid időn belül elsült a fegyver, és mire észbe kaptam, a pasim már édesen elaludt a vállamon. Aznap éjjel sokáig fent voltam, és boldogan hallgattam, ahogy Nicolas békésen szuszog mellettem, ez valahogy olyan érzés volt, mintha már nagyonnagyon régóta erre vágytam volna. Másnap együtt ébredtünk, átöleltük egymást, és csak néztük a másikat, mintha nem tudnánk betelni a látvánnyal. Nicolas kicsit szégyellte magát az előző este miatt, hogy nem úgy alakult a szeretkezés, ahogy tervezte, és idő előtt elszunnyantott, de megnyugtattam, hogy minden a legnagyobb rendben volt. Ő mégis kötötte az ebet a karóhoz, és azt mondta, arra vágyott volna, ha én is igazán elélvezek. Profi volt, mert észrevette, amit más soha, vagy csak nagyon ritkán. Akkor úgy éreztem, neki rögtön el kell mondanom, hogy hüvelyi úton én nem tudok elélvezni, csak orálisan, mindenképp tisztázni akartam vele a dolgot, mielőtt még valami félreértés történik. Nem lepődött meg, sőt egész jól fogadta a hírt, annak ellenére, hogy elmondtam neki, mennyire nehezen megy ez nálam. Még aznap este találkozni akart velem, de akkor reggel még nem értettem, miért. 134

A „szalonban” találkoztunk, és miután félrevonultunk a szobába, akkor esett csak le, miért is akart oly hirtelen találkozni velem. Elmondta, arra vágyott egész nap, hogy végre kielégíthessen engem, és hogy én is átéljem azt a gyönyört, amiben neki előző este része volt. Szerettem ezért! Abban a pillanatban, ahogy a nyelvével hozzáért a puncimhoz, már tudtam, hogy ha nem is lesz könnyű, de neki sikerülni fog, ami másnak általában nem ment. …És hosszan tartó nyelveléssel, némi ügyes vibrátoros besegítéssel végül akkorát, de akkorát élveztem, hogy a bennem rejlő összes, addig ki nem adott nedvem, mint a gejzír tört elő belőlem. Olyan gyönyörben volt részem, mint előtte még soha az életben! Amikor befejeződött, még fél órán keresztül meg-megrázkódott a testem az élménytől. Az idő múlását csak lassan vettem észre, megnyugvást, végtelen hálát éreztem a türelméért és a kitartásáért, arról nem is beszélve, amilyen csodában részesített. A találkozásaink egyre sűrűsödtek, és a harmadik héten már biztos voltam abban, hogy totál SZERELMES lettem Nicolasba. Ezt mondtam is neki, bár nem akart hinni nekem, mondván: – Az nem létezik, hogy ilyen rövid idő alatt belém szerelmesedtél! – És mitől érzed ennyire biztosan? – kérdezte egy alkalommal. Csak annyit tudtam válaszolni neki, hogy: – Drágám, amikor meghallom a hangodat a telefonban, az egész testemben remegni kezdek, és kellemes bizsergő érzés lesz úrrá rajtam, de ezt akkor is érzem, amikor csak üzensz nekem! És valóban így éreztem. Nem sokkal később viszont elutazott külföldre egy hétre, amitől én már az első nap rosszul lettem, annyira hiányzott. Persze ahogy kitette a lábát, néhány „jó szándékú” közös barátunk máris adta nekem a forró drótot, miszerint egy nővel utazott, és amúgy is csak kihasznál engem, hiszen híres ember, tele van nőkkel, meg ehhez hasonló, kellemetlenül érintő pletykákat hallgattam. Rögtön pánikba estem és máris bombáztam az üzeneteimmel, hogy vajon igazak-e a hírek. Ő sms-ekben nyugtatgatott, hogy higgyek neki, de igazából azóta sem tudom, vajon a frankót mondta-e nekem akkor, de ma már nincs jelentősége a dolognak. Egy hétig, amíg kint tartózkodott, az idegtől és a vágytól sem aludni, sem enni nem tudtam, és alig vártam, hogy hazatérjen. Hazatérte után tisztáztunk és megbeszéltünk néhány dolgot, amikről úgy gondoltuk, hogy a kapcsolatunk érdekében jobb, ha tisztán látunk. 135

Közben én még mindig titkolóztam, nem volt bátorságom bevallani, mit is csinálok nap, mint nap, pedig akkor már több mint egy hónapja tartott a viszonyunk, és féltem, ha elmondom, mindennek vége. Nici végtelenül aranyos volt, vállalt engem kifelé is, nagyon sok kellemes helyre elvitt magával, és rengeteg híres embert megismertem általa, sőt a barátai nagy részének is bemutatott már. Közben én is arra készültem, hogy majd bemutatom a családomnak, de még vártam vele. Azért azt addigra már mindenki tudta rólam, hogy totál szerelmes, és végre igazán boldog vagyok, hiszen látták rajtam, milyen változáson ment végbe az életem, viszonylag rövid idő alatt. Ezt pedig csakis, kizárólag Nicolasnak köszönhettem. Nagyon fájdalmas időszak volt mögöttem, családi tragédia, a félresiklott életem és nem vágytam másra, csak arra, hogy valaki nagyon szeressen, mert végre szükségem volt igazi szeretetre. Talán sokszor ezért is éreztem úgy, hogy ez a bizonyos „szakma” nekem való, mert ilyenkor éreztették velem a férfiak, hogy szeretnek, kedvelnek, és szükségük van legalább egy héten egyszer az én társaságomra, na persze elsősorban a testemre. Ezért szerettem, ha szeretnek, még úgy és akkor is, ha pontosan tudtam, hogy ezt pénzért adtam és kaptam… Miközben én a hétköznapokon „dolgoztam”, a kedvesem egyre sűrűbben hívogatott napközben, merre, hol dolgozom és meddig. Kicsit frusztráltak ezek a telefonok, mert mindig azt éreztem, talán sejt valamit. Ahogy telt az idő, és minél többet találkoztunk, egyre inkább azt éreztem, hogy megnyílhatok előtte, és őszinte lehetek hozzá, ezért aztán egyszer úgy döntöttem, elmesélem az életem történetét neki. Kicsit ledöbbent, amikor elmondtam, mivel foglalkoztam régen, de arról mélyen hallgattam, mit csinálok jelen pillanatban. Talán akkor történhetett, hogy bogarat ültettem a fülébe azzal, amit mondtam, de erre sajnos csak később jöttem rá. Mindazok ellenére, amit tőlem hallott, csak annyit fűzött hozzá: – Kicsikém, én olyannak fogadlak el, amilyen vagy. A múltaddal és a jeleneddel együtt, így szeretlek! Hát ettől a vallomástól persze nem nyugodtam meg, hiszen tudtam, hogy súlyosan becsapom őt, pedig ha valaki, Ő nem érdemelte meg. Mégis valami láthatatlan erő mindig visszatartott attól, hogy el merjem mondani a teljes igazságot. Nagyon féltem a reakciójától és attól, hogy elveszítem. 136

137

A rettenetes bukta! Elérkezett a november, az üzlet még mindig pörgött nekem és Szilvinek egyaránt. Napi szinten megkerestük a 40–50 ezer forintot, ezért anyagi gondjaink nem voltak. Egy szürke, esős hétvégén, amit együtt töltöttem a kedvesemmel boldogságban, harmóniában, szerelemben, valami történt, de akkor még nem sejtettem, mekkora nagy baj van. Másnap a szokásos laza hétfőnket töltöttük Szilvivel a „szalonban”, vendégek alig voltak, hozzám is csak késő délutánra jelentkezett be valaki. Unaloműzőnek beraktunk egy dvd-filmet, mikor megcsörrent a mobiltelefonom, és a kedvesem érdeklődött, merre vagyok. A tőlem megszokott módon mondtam neki valami baromságot, és ezzel részemről le is zártam a témát, nem akartam jobban belegabalyodni a hazugságomba. Fél óra elteltével csöngettek az ajtónál. Mind a ketten összerezzentünk, hiszen nem vártunk senkit, és rögtön arra gondoltunk, talán a rendőrség. Kinéztem a kukucskálón, de nem láttam senkit, ezért úrrá lett rajtunk valami pánik. Nem mertünk megszólalni sem, a csengő pedig szünet nélkül berregett. Úgy 5-6 perc telhetett el így, amikor megszűnt a csengetés, majd mikor ismét kinéztem, láttam, amint Nicolas indul lefelé a lépcsőn. A szívem majdnem ott állt meg a helyszínen, nem akartam hinni a szememnek. Kirántottam az ajtót, és teljesen összezavarodottan betessékeltem a lakásba. Addigra már Szilvi is előmerészkedett, és idegességünkben remegtünk, mint két nyárfalevél. Nicolast bekísértem a konyhába, és itallal kínáltam, miközben próbáltam összeszedni a gondolataimat, vajon mit is fogok most mondani, de annyira összekuszálódott minden, hogy csak azt fogtam fel, hogy itt és most vége mindennek. Az első kérdés így hangzott: 138

– Édesem, mit keresel itt, amikor fél órával ezelőtt még azt mondtad, hogy vidéken dolgoztok? – Azóta hazaértünk! – válaszoltam rezignáltan. Szilvi elbujdokolt az egyik szobában, nem mert jelen lenni a további faggatáson. Kártyavárként omlottam össze, ahogy Nici kérdezgetett, és egyre jobban belekeveredtem a hazugságaimba. Próbáltam mindent tagadni, de hiába volt, hiszen ő már mindent tudott. – Te prostituáltként dolgozol még most is? –hangzott az egyenes kérdés. – Nem! Nem! Félreértesz mindent! – már a sírással küszködtem. – Ezen nincs mit félreérteni! – mondta ő, majd elővett egy lapot, amin az én fotóm volt látható az internetes hirdetésemmel. Ezt látva már nem volt mit tagadnom, leültem a székre és zokogva kibeszéltem magamból mindent, amit tettem, és mindent, ami már hónapok óta nyomasztott. Miután megtörtént a vallomás, ő szó nélkül átölelt, megcsókolt, majd annyit mondott: – Szerettelek, sajnálom, hogy becsaptál és hazudtál nekem! Nagyon fáj, amit tettél! – Fenntartás nélkül bíztam benned, és te képes voltál ilyen módon átverni engem! Ne haragudj rám, de ezt nem tudom elviselni és főleg nem megbocsátani! Ezek voltak az utolsó mondatok, mielőtt végleg elment. Olyan sírógörcsöt kaptam, hogy nem tudtam hazamenni, csak órákkal később. A fájdalmat elviselhetetlennek éreztem, gondolkodni nem tudtam, de abban biztos voltam, hogy elveszítettem azt az embert, akit mindennél és mindenkinél jobban szerettem. Napok vagy hetek teltek el, már nem is tudom mennyi, hogy szinte semmire nem emlékeztem, csak a mérhetetlen ürességre a lelkemben. Ezért szinte a derült égből villámcsapásként ért, amikor megcsörrent egy délután a telefon, és a hangját hallottam. Végigborzongtam. Azt mondta, találkozzunk, és beszéljünk még egyszer a dologról személyesen, felnőttként. Mikor találkoztunk, annyira szégyelltem magam, hogy szinte a szemébe sem tudtam nézni. Ő arra kért, mondjam el miért tettem, amit tettem, és főleg hogy miért nem voltam őszinte. Erre én mesélni kezdtem, meséltem, meséltem órákig arról, hogyan és miért jutottam el odáig, hogy erre a pénzszerzési formára, erre a hazug életformára vetemedjek. 139

A lelkem mélyén tudtam, hogy undorító az, amit csináltam, a hazugságokat is beleértve, és mindent csak azzal magyaráztam, hogy kellett az a pénz. Több órán át beszélgettünk, és teljesen hihetetlen, de baromi kedves, megértő és türelmes volt, a végén pedig legnagyobb meglepetésemre úgy váltunk el, hogy kapok még egy lehetőséget! Rettentően boldog voltam, de szégyelltem is magam, és egyáltalán nem tudtam, hogyan fog folytatódni a kapcsolatunk, ha részéről elveszett a bizalom. Döntöttem! A „munkát” teljesen befejeztem, a vendégeimnek pedig elmondtam, hogy végleg kiszállok. Ekkor olyan történt, amire egyáltalán nem számítottam. Bármilyen meglepő, de mindenki tiszteletben tartotta a döntésemet, sőt örültek, hogy egyik napról a másikra meg tudtam tenni azt, ami másoknak talán soha nem sikerül. Szilvi folytatta a munkát egyedül, de közben komoly beteg lett, így végül a decemberi hónapunk teljesen nullára futott, és a pénzünk is jócskán megfogyatkozott. Elérkezett a karácsony, ami békésen és harmonikusan telt a szerelmemmel, bár a múlt még mindig ott lebegett a fejünk felett. Amikor váratlanul közölte velem, hogy együtt szilveszterezünk, határtalanul boldog voltam, hiszen nekem mindig úgy záródott az óévem, hogy otthon gubbasztottam egyedül. A mondás, úgy tartja, „ha azzal az emberrel töltöd az év utolsó napját, akit nagyon szeretsz, akkor a következő évben is együtt leszel vele”. A bulit jól megszerveztük, de sokan átvertek, és végül csak kevesen jöttek el, vagyis tulajdonképpen mindösszesen hárman voltunk, Nici egyik barátjával… Hát ettől nem voltam annyira boldog, viszont mindenért kárpótolt az, hogy őrületes szerelmem, Nicolas velem volt. Az újévnek nagy reményekkel és tervekkel indultam neki. Kezdett rendeződni a kapcsolatunk, mind a ketten boldogok voltunk, és én úgy éreztem, talán szép lassan visszatér kedvesembe a hozzám való bizalom. A „szalont” még mindig csináltam, sőt időközben sikerült felvennem egy régi ismerős lányt, aki beállt hozzám dolgozni Zsófi néven. Szilvi is rendbejött, így ők ketten vitték az üzletet, ami az elején még jól is ment, viszont mikor beköszöntött a február, lassan megállt minden. Egyre kevesebb vendégünk lett, a törzsvendégek is ritkábban jöttek, így a pénz sem úgy folyt be a kasszába, ahogy azt elterveztem. Így azután a pénz hiányától egyre jobban szenvedtem, de kitartottam az ígéretem mellett, és soha nem gondoltam arra, hogy visszatérjek a munkába. 140

Eközben február végén Nicolas beteg lett, sőt kórházba került, és öt héten át bent feküdt. Minden áldott este bementem hozzá, hogy valamennyire enyhítsem a fájdalmát, magányát, elkeseredettségét. Ez idő alatt, míg megműtötték, majd lábadozott, napi szinten több órát töltöttünk együtt, hihetetlenül közel kerültünk egymáshoz, és a szerelmünk végleg megpecsételődött azzal, hogy mindketten éreztük, nem tudnánk már egymás nélkül élni. Nagy sokára elérkezett az idő, Nicolast kiengedték a kórházból, és végre örülhettünk annak, hogy együtt tölthetjük az első szabad hétvégét. Hetekig kimaradt az életünkből a szex, és rendkívül boldogok voltunk, hogy újra érezhetjük egymás illatát, zamatát, testünk összeolvadását, ami maga volt a földi paradicsom! Csodás, soha nem felejthető napokat éltünk át.

141

Tragikus végjáték És mégis megtörtént, aminek soha nem szabadott volna megtörténnie! Lám, elkövettem ugyanazt a végzetes hibát, amit már oly sokszor életem során, pedig igazán okom nem volt rá, hiszen fülig szerelmes és nagyon boldog voltam. Íme, álljon itt tanulság végett, tragikus gyengeségem és ostobaságom története: Károly vendégem, akit már több éve ismerek, (lassan már Önök is) sehogyan nem tudott belenyugodni abba, hogy már nem vagyok többé az övé, hiába jött a „szalonba” más lányhoz, nem bírta elviselni, hogy őt is visszautasítottam. Addig-addig nyaggatott, ígérgetett, fűzött, míg rá nem vett arra, hogy legalább egyszer menjek be egy fél órára valamelyik lánnyal, és simuljunk össze csak egy kis időre, és ezért sok pénzt adna… Az első alkalommal, amikor bementem, csak simogattam, és felhívtam a figyelmét arra, hogy semmi szex. Persze ugyanúgy fizetett, mint annak idején, amikor volt szex is. Néhány alkalom után viszont már úgy vonultam be hozzá, hogy „picit” keféltünk is. Ettől roppant boldog volt, főleg amiért kivételt tettem vele, és újra odaadtam magam, és busásan fizetett. Borzalmasan szégyelltem, amiért megszegtem a fogadalmam, de mint eddig mindig, ott lebegett a szemem előtt a Pénz. Tudtam, hogy óriási hibát követek el, de azzal nyugtattam magam, hogy a „szükség törvényt bont”, és az én esetemben megint csak ez fordult elő. Miközben Károlyt kéthetente bevállaltam, Nicolas meg volt győződve arról, hogy én már végleg abbahagytam a munkát és 100 százalékig megbízott bennem. Nem egyszer megkérdezte: – Ugye nem csapsz be, és nem versz át azzal, hogy ha már ott üldögélsz a szalonban, néha be-beugrassz dolgozni? Én pedig esküdöztem arról, hogy nem tennék ilyet soha, nincs az a pénz. 142

A lelkem mélyén pedig tudtam, milyen undorító dolgot művelek, és igazából nem is azért, mert néha kielégítettem Károlyt, hiszen számomra ez nem volt egy nagy ügy, sőt pitiáner, jelentéktelen kis affér, hanem azért, mert nem voltam őszinte. Nicolas pedig bármit megtett volna értem, hogy boldog legyek, sőt amikor együtt voltunk, mindig a végtelenségig boldognak éreztem magam. A „szalonban” eközben végleg tragikusan visszaesett a forgalom, csinálhattunk bármit, egyre rosszabbul ment az üzlet, ezért is jött jól néha az a pénz, amit Károlytól kaptam. Amikor nagyon gáz volt a helyzetem anyagilag, még az is megfordult a fejemben, hogy ismét visszaállok teljes gőzzel dolgozni, de rövid tipródás után lemondtam erről az őrültségről. Közben egyre többször került szóba köztem és a kedvesem közt, hogy milyen jó lenne, ha összeköltöznénk, vagy legalábbis találnánk valami megoldást arra, hogy minél több időt töltsünk együtt. A dolog jól hangzott, valahogy mégis mind a ketten tartottunk tőle egy kicsit. A szerelmem iránta napról-napra jobban lángolt, és tudtam, hogy már nem bírnám ki nélküle. Egyszer sem jutott az eszembe, mi lesz, ha egyszer kitudódik, mit művelek a háta mögött, miközben egyre sűrűbben jártunk el együtt wellnesshotelekbe hétvégéken, ahol csodálatosan éreztük magunkat. Olyan édes és gyönyörű pillanatokat éltem át vele, szexuálisan és mindenféleképpen, amilyeneket előtte még soha senkivel! Később sem hiszem, hogy lesz valaha még ilyen az életemben. Szép lassan megtanultuk egymást kezelni, megismertük a másik előnyeit és hátrányait, amiket igyekeztünk tolerálni. Nicolas nagyon hálás volt nekem, amiért kitartottam mellette a nehéz időszakokban, amikor lábadozott és türelmes voltam hozzá, amíg végleg fel nem épült. Nagyon nehéz volt mindkettőnknek az egymás nélkül töltött idő, hiszen a féltékenység állandóan ott bujkált a szívünk mélyén, még akkor is, ha nem akartunk róla tudomást venni. Ő azért féltett, mert minden nap ki voltam téve a kísértésnek, hátha valami újabb dögös pasit kifogok magamnak a szalonban, pedig ilyen soha még csak meg sem fordult a fejemben. Én pedig azért voltam féltékeny Rá, mert tudtam, hogy sikeres művészember, jön-megy mindenfelé, és nap, mint nap kapja a jobbnál jobb ajánlatokat, olyan gyönyörű fiatal lányoktól, akik azért nagyon ott voltak a topon. Végül is csendes megegyezésként nem piszkáltuk egymást emiatt, hiszen mind a ketten tudtuk, hogy a másiknak mi a „munkája”. 143

Az ellenőrizgetések végleg abbamaradtak, és Nicolas már egyáltalán nem járt fel váratlanul a „szalonba” úgy, mint annak idején. Aztán egy tavaszi napon sorsdöntő változás következett be az életemben. Nici reggel felhívott, hogy este mindenképpen találkoznunk kell, mert mutatni akar valamit, megadott egy címet hova menjek, és délután ott találkoztunk. A döbbenettől elakadt a szavam, amikor megláttam azt a lakást, amit kinézett nekem, és amire azt gondolta, itt boldogok lehetnénk, ha én is úgy akarom. Sok gondolkodási időt persze szokás szerint nem hagyott nekem, hiszen ő már eldöntötte, hogy itt fogunk élni, a lakás ugyanis tökéletesen megfelelt az igényeinknek. Még én is meglepődtem azon, milyen gyorsan rábólintottam, miközben viszont rezegtem, mint a nyárfalevél, nem is a félelemtől, inkább a bizonytalanságtól és a gyors döntéstől! Másnap viszont már boldogan költözködtem a kissé szomorú anyukámtól a nagyvárosba. Tele voltam reményekkel és izgalmakkal, nem beszélve arról, hogy szárnyaltam a boldogságtól, amiért végre együtt lehettem azzal a férfiúval, akit mindennél és mindenkinél jobban imádtam, és aki a világon legfontosabb volt számomra. A boldogság szokás szerint megint csak nem tartott sokáig, hamar gyülekezni kezdtek a felhők a fejem felett, majd kis idő múlva kitört a mindent elsöprő vihar. Történt az egyik hétköznapi napon, hogy Károly bejelentkezett hozzám és Zsófihoz, én pedig lebeszéltem vele a megfelelő időpontot és vártam, miközben Nicolas többször is hívott csak azért, hogy hallja a hangomat. (Milyen kedves, gondoltam!) Megérkezett Károly, én pedig a szokásos, de persze jól álcázott undorommal fogadtam. Persze ő ebből semmit nem érzékelt, hiszen régi motorosként vígan vigyorogtam rá, mint a vadalma. Miközben Zsófi és ő letusoltak, én is bőszen nekiálltam a pancsolásnak, húzván az időt, hogy minél kevesebbet kelljen együtt lennem „öreg barátommal”. Bevonultam a szobába, majd látván, milyen jól elszórakoztatja Zsófi az „öreget”, kezdtem örülni, talán nekem kevesebb dolgom lesz vele. Nem így történt, ugyanis ahogy megpillantott meztelenül, máris félretolta a lányt, és buzgón intett, hogy folytassam a szopást, ahol Zsófi abbahagyta.

144

Számba vettem igencsak löttyedt farkát és a jól bevált módszereimmel próbáltam merevvé varázsolni, miközben egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy valaki nyomja a csengőt az ajtóban. Zsófival összenéztünk, a gyomromban pedig egy megmagyarázhatatlanul furcsa érzés kezdett felkúszni. Egy pillanat alatt levert a víz, és valamitől bizton éreztem, hogy aki az ajtóban veszettül csenget, nem lehet más, mint Nicolas! Leugrottam az ágyról, de közben teltek a percek, időm már nem volt felöltözni, csak magamra tekertem egy törölközőt és úgy mentem ki remegő lábakkal. Szilvi közben a másik szobában dolgozott, így az ajtót mindenképp nekem kellett kinyitnom. Heves szívdobogás közepette kérdeztem: – Ki az? Majd a számomra oly kedves, jól ismert hang válaszolt vissza: – Szerinted? Az ájulás és a hányinger egyszerre tört rám. Próbáltam lázasan kitalálni valamit, de teljesen lebénultam, így nem volt mit tennem, ajtót nyitottam, úgy, ahogy éppen voltam, törölközőbe tekert testtel. Miután kinyitottam az ajtót, Nicolas megdöbbent a látványtól, és pár pillanatig csak néztük egymást bután, majd ő törte meg a bénult csendet. – Hát te miért vagy levetkőzve? Én pedig betessékeltem, hogy ne a nyitott ajtónál beszélgessünk, majd bekísértem a konyhába és megkértem, hogy üljön le. – Hát ennyi volt angyalom! – mondtam, és azt éreztem, rögtön elájulok. Mielőtt összeestem volna, ő elkapott és leültetett a székre, majd vizet adott, de a szemében már láttam a félelmet attól, amit hallani fog. – Ugye nem azt akarod mondani, hogy megint „dolgoztál”? – kérdezte alig hallhatóan. Annyi erőm sem volt, hogy válaszoljak, csak néztem magam elé, és nem tudtam, mit mondjak. – Nem értetted a kérdésemet, kicsikém? – szólt újra, de már hangosabban. – De hallottam! – szinte csak magamnak motyogtam. – Ezt nem akarom elhinni, ez undorító! Hogy tehetted meg még egyszer ugyanazt, hát nem arra esküdöztél, hogy soha többet, és nincs az a pénz, amiért újra odaadnád magad valakinek? Mióta megy megint ez az egész? Mióta hazudozol nekem? Csend. Nem tudtam mit mondani, hányinger kerülgetett. – Megbíztam benned, visszaéltél a bizalmammal, a szerelmemmel! Mit gondolsz, hogyan tudnék tovább veled élni, hogyan tudnék hozzád érni ezek 145

után? Teljesen tönkretettél, belebetegedtem ebbe az egész kapcsolatba! Bízni akartam benned és már majdnem sikerült is, veled akartam leélni az életem hátralévő részét, és most mindent tönkretettél! Csend, félig ájulat. – Végleg elveszítettél Julie, nincs visszaút többé! Ez volt az utolsó mondata, amire én csak annyit válaszoltam: – Igazad van mindenben, tudom, erre nincs bocsánat, és nem is kérem, hogy bocsáss meg! Nicolas elment és én teljesen összeomlottam. Este mikor hazamentem a közös fészkünkbe, ahol még csak egy hete laktunk, egy közös fotó várt az asztalon és egy üzenet: „Óriásit csalódtam benned, újra elindultál a züllés útján! Bármit megtettem volna érted és a szerelmünkért és te rongyos 20 ezer forintért elárultad a kapcsolatunkat, a szerelmünket, amiről azt hittem, soha nem ér véget!” Miután elolvastam ezeket a sorokat, zokogni kezdtem és tudtam, végleg elveszítettem életem értelmét és legnagyobb szerelmét. Elkeseredésemben inni kezdtem egészen addig, amíg le nem részegedtem annyira, hogy már gondolkodni sem tudtam. Undorodtam magamtól és attól, amit tettem, de megtörtént és már nem tudtam visszacsinálni. Napokig nem voltam magamnál, minden este csak ittam, ittam, hogy enyhítsem a fájdalmamat, pedig tudtam, hogy ez nem megoldás semmire, csak átmenetileg segít át a problémámon. Pár nap elteltével kétségbeesve próbáltam kapcsolatba lépni Nicivel, de hiába, soha többé nem állt szóba velem. Igyekeztem bemagyarázni magamnak, hogy mennyire kellett a pénz, és csak azért tettem mindent, de a lelkem mélyén tudtam, hogy ez nem magyarázat a tettemre, még akkor sem, ha csak az öreg, ártalmatlan Károllyal voltam együtt néhányszor.

146

147

Epilógus Be kellett látnom, nem vagyok jó másra, csak arra, hogy kielégítsem a férfiak vágyait, mert ehhez értek a legjobban, és csak ehhez. Hiába próbáltam kitörni ebből az életformából, és hiába volt mellettem olyan ember, aki segített volna ebben, véglegesen kudarcot vallottam. Soha nem leszek képes normális párkapcsolatra, mert hajt a vérem a szex felé. Hajt a vágy és persze a pénztelenség. Pedig annyira hinni akartam, hogy meg tudok változni, bíztam a mindent elsöprő szerelemben, álmodoztam egy jobb és nyugodtabb életről, családról és arról, hogy ha megtaláltam az igaz szerelmet, azt meg is tudom tartani. Amit elrontottam, azt csakis magamnak köszönhetem, meggondolatlan, felelőtlen és hazug voltam. … És persze szépen tönkrement az üzlet is, amire pedig olyan büszke voltam, amikor nekikezdtem. Most az egész életemet egy nagy csődtömegnek érzem, és nem látom a kiutat, talán nincs is. Megkeseredett, boldogtalan ember lettem, amit ennek az életformának köszönhetek. Nap, mint nap végiggondolom, mi lett volna, ha… Most újra kezdjek mindent elölről? Hogyan? Kivel? Miért? Minek? Csináljam végig azt, amit évekkel ezelőtt elkezdtem, és még mindig nem tudtam befejezni? Hol van a határ? Lehetek egyáltalán még boldog nő azok után, amiken keresztülmentem éveken át? Véget ér-e valaha az a sok megaláztatás, amit a férfiaktól kaptam, és vajon el lehet felejteni azokat? Milyen élet vár rám, ha soha nem tudok kilépni ebből az ördögi körből? Tudom-e még őszintén élvezni valakivel a szexet úgy, hogy közben nem gondolok a botrányos életemre, kalandjaimra, a rengeteg, sokszor undorító, gusztustalan partneremre?

148

És tudok-e még majd őszintén élni valakivel, valaha, hazugságok nélkül? Hogyan találok valakit, aki majd elfogad engem, a szörnyű múltammal? Vagy hazudjak ismét a halálomig? Pedig minden vágyam az, hogy normális ember módján, tiszta lappal kezdjek új életet. Talán lehet, talán már nem. Talán még van rá esélyem, nem tudom, inkább már csak reménykedem, mert szívemben a remény hal meg utoljára… Julie Mine 2006 augusztusa

149