23 perc a pokolban 9789639617148 [PDF]

Zitiervorschau

A mű eredeti címe: Bill Wiese: 23 Minutes in Hell

Published by Charisma House A Strang Company, 600 Rinehart Road, Laké Mary, Florida 32746 www.charismahouse.com

Fordította: Pátkai Mihály Lektorálta: Surjányi Csaba

Copyright © Bill Wiese Hungarian translation © Pátkai Mihály Minden jog fenntartva

ISBN 978-963-9617-14-8

A könyvben szereplő bibliai idézetek magyar fordításának alapjául a Károli Gáspárféle, revideált változat szolgált. A Biblia eredeti szövege (mind a héber, mind a görög) más-más szót használ a lélek és a szellem fogalmakra. Ezt követi a legtöbb fordítás, így a King James-féle is, de a szerző szóhasználata is. Az egyértelműség kedvéért a spirit szó mindenütt szellemként szerepel.

2

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó: Holly McClure

6

Bevezető: Figyelmeztetés

10

I. RÉSZ - UTAZÁSOM A POKOLBA 1. A cella

15

2. A katlan

31

3. Az átjáró

38

4. A visszatérés

50

5. Bizonyságok

59

6. A jó emberek is a pokolba kerülnek?

72

II. RÉSZ - A VISSZATÉRÉS UTÁN: Tények a pokolról 7. Utazásom a Biblia tükrében

83

8. Tények a pokolról

95

9. További kérdések a pokolról

105

10. Démonok és a pokol

111

Függelék A: Bibliai hivatkozások

123

Függelék B: Idézetek a pokolról

143

Irodalomjegyzék

149

3

Köszönetnyilvánítások

LEGMÉLYEBB HÁLÁMAT SZERETNÉM KIFEJEZNI... Az Úr Jézus Krisztusnak, aki megmentett a pokol mélységéből - amiért örökké hálás leszek! -, és aki rendkívüli módon megáldotta az életemet. Köszönöm azt a kiváltságot, hogy a te beszédedet és ezt a megtapasztalást megoszthatom embertársaimmal. Feleségemmel együtt óriási kiváltság számunkra, hogy a te rendkívüli munkád részeseivé válhattunk. Holly McClure-nek; kiapadhatatlan az a lelkes és véget nem érő támogatás, amelyet feleségemmel együtt megtapasztaltunk részedről attól a naptól fogva, hogy találkoztunk. A mai napig megdöbbent, ha arra gondolok, hogy Isten milyen különleges módon megáldotta azt az első interjút 1999-ben, a rádiós műsorodban. Nagyra értékeljük elkötelezettségedet, szakértelmedet és barátságodat. Isten rendkívüli lehetőségeket nyitott meg előtted, hogy ezt az üzenetet megoszthassuk az emberekkel - és ez folyamatosan ámulattal tölt el bennünket! Mike Paquette-nek, lankadatlan elkötelezettségedért! Szolgálatunk során nagyon sok területen segítettél. Valódi és megbízható barát vagy, aki a hűség fogalmát új szintre emelted a szememben. A „semmi sem lehetetlen” szavakkal jellemezhető hozzáállásod mindig példa lesz előttünk. Nagyon hálásak vagyunk Istennek azért, hogy megismerhettünk. Hal Linhardtnak, az Úr iránti hűségedért, és azért, hogy sokakkal megosztottad ezt a bizonyságot, ami viszont számos ember megtérését eredményezte. Köszönöm kitartó támogatásodat és barátságodat! Dane Bundynak, kiváló kutatómunkádért, melynek során az ide vonatkozó bibliai idézeteket tanulmányoztad, valamint alázatos hozzáállásodért! Köszönjük szépen, Dane! Nagyon kedves barátomnak, Gregnek, aki inkább testvérem, mint barátom. Jobban értékelem barátságodat, támogatásodat és megbízhatóságodat, mint ahogy azt

4

el tudnám mondani. Jellemed és erkölcsi tartásod példaértékű. Az évek során az emberi jellemről folytatott beszélgetéseink mély nyomot hagytak bennem, és életem legnehezebb próbái során is emlékeztetőül szolgáltak. Apósomnak, Stannek: az ingatlanszakmában és az informatikában való jártasságod és támogatásod felbecsülhetetlen értékű volt számomra. Kiváló munkaerkölcsöd, hűséged és pozitív hozzáállásod sokat segített Annette-nek és nekem, hogy számos akadályt sikeresen vegyünk, és határidős munkákat időben befejezzünk életünk során. Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen istenfélő ember van a családunkban! A

sok

kedves

embernek,

akik

imádkoztak

értünk:

családtagjainknak,

barátainknak, különösen Steve és Kelly, Lou, valamint Raul és Sharon pásztorainknak - barátságotok értéke szavakkal nem kifejezhető! Valóban „szövetséges társaink” vagytok! Végül gyönyörű és kivételes feleségemnek, Annette-nek, aki nélkül ez a könyv soha nem jöhetett volna létre. Az imával eltöltött órák, a rendíthetetlen hit és elkötelezettség - támogatásod nélkülözhetetlen volt! Isten engem olyan feleséggel áldott meg, amilyenről minden férfi álmodik. Örökké szeretni foglak, szívem választottja! Ennek a könyvnek a megírásával az volt a fő célom, hogy nézz szembe sorsod legfontosabb kérdésével, majd hozd meg életed legjobb döntését! - BILL

5

Előszó

Nem először fordult elő, hogy Isten szuverén módon hozott össze valakivel. Az ilyen találkozások mindig mély nyomot hagytak bennem, és később nagyon hasznosnak is bizonyultak. A Bill és Annette Wiesével való találkozás is egy ilyen „isteni beavatkozás” volt... Filmkritikusként dolgoztam, és a Holly McClure Live című rádiós talk show-t vezettem San Diegóban, Kaliforniában, amikor először találkoztam velük. Egy közös barátunk hívott fel azzal, hogy érdemes lenne interjút készítenem valakivel, aki a bibliaóráit látogatja. Bill beszámolt neki elképesztő élményéről, amely a pokollal volt kapcsolatos. Az adásnak én voltam a producere, és mivel a Halloween ünnepe közeledett, úgy éreztem: ha valaki azt állítja, hogy lent járt a pokolban és látott igazi démonokat - ez ha többre nem is, egy izgalmas rádióműsornak biztosan jó lesz! Beleegyeztem tehát, hogy szerepeljen a műsorban - anélkül, hogy valaha is találkoztam volna vele. Természetesen voltak kétségeim a történetével kapcsolatban, és azt sem tudtam biztosra bemérni, hogy a hallgatóim miként fognak a témára reagálni. Felhívtam Billt, aki a beszélgetés során röviden elmondta az élményét is. Azonnal éreztem, hogy igaz, amit mond. Alázatosan beszélt, és kiváló jelleme a telefonon keresztül is érzékelhető volt. Nyugodt hangon számolt be egyébként rémisztő megtapasztalásáról. Amikor letettem a kagylót, már tudtam, hogy nem csak egy nagyszerű rádióműsorunk lesz: Bill üzenete sokkal messzebbre is eljut majd. Istennek nemcsak az a műsor, hanem a hosszabb távú közös szolgálat is a tervei között szerepelt. Az adás kezdetén figyelmeztettem hallgatóimat: vendégem és a téma nem a vicc és a mese kategóriájába tartozik! Felhívtam a figyelmet arra, hogy kultúránk olyannyira nem hisz a pokol létezésében, hogy Halloween alkalmával démonoknak öltözve, ördögi maskarában és Sátán formájú cukrokat szopogatva „ünnepelünk”.

6

Hozzátettem: Bill beszámolója arról a pokolról fog szólni, amely borzalmas, valóságos és örökkévaló, mint ahogy arra is felkészítettem őket, hogy a hallottak minden valószínűség szerint meg fogják változtatni az életüket. Ezután el is kezdtük a műsort. Bill egy egész órán keresztül ecsetelte pokolbeli utazását. Részletes beszámolója megdöbbentő és lenyűgöző volt. Hallgatói telefonokra nem maradt idő, és mivel Billnek nem volt kialakult szolgálati stábja, mint ahogy weboldala, könyve vagy telefonszáma sem, ezért a műsor közben a csipogója számát adtuk meg. Mire a műsor végéhez érkeztünk, a készülék már megállás nélkül csipogott! Az Utazás a pokolba életem egyik legnépszerűbb műsora lett. Számtalan kérés érkezett hozzám arra vonatkozóan, hogy a hangfelvételt kazettán is elérhetővé tegyük. Szintén rengetegen kérték az elkövetkező hetekben és hónapokban azt, hogy Bill beszámolóját újból és újból játsszuk le, ő pedig egymás után kapta a híreket arról, hogy üzenete miként változtatta meg emberek életét. Ezek közül a beszámolók közül némelyik ebben a könyvben is szerepel. Ahogy ott ültünk a stúdióban aznap este, mindhárman úgy éreztük, hogy valami csodálatos dolog történt. Éreztük Isten jelenlétét a műsor ideje alatt, és meg voltunk róla győződve, hogy még azoknak az embereknek az életében is változásokat visz végbe, akik csak néhány másodpercre kapcsolódtak be a műsorba. Azt is tudtuk, hogy természetfölötti módon hozott bennünket össze egy jóval nagyobb cél érdekében, minthogy csupán egy rádióműsorban közösen szerepeljünk. Aznap este ígéretet tettem arra, hogy minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy Bill története minél több emberhez eljusson. Az 1980-as évek vége óta vagyok filmkritikus, így több ezer filmről írtam már kritikát. A történelem során számos ember kérte Istent arra, hogy műveiket töltse fel pozitív szellemi tartalommal. Meggyőződésem az, hogy ugyanígy számos rendező, forgatókönyvíró és díszlettervező a Sátán befolyása alatt végezte munkáját, és reálisan mutatott be démonokat, illetve az alvilág bizonyos részeit. Kultúránk mára szinte érzéketlenné vált, nehéz megállni, hogy a démonokkal, a Sátánnal és a pokollal kapcsolatos ábrázolásokat ne tartsuk szórakoztatónak. Emlékeznek még arra az időre, amikor még a pokol szó káromkodásnak minősült? Amikor gyerekkorunkban a húgom ezt a - szomszéd fiúktól tanult - szót a szüleim

7

előtt kiejtette, büntetésből szappannal kellett kimosnia a száját. Csak azért, mert azt mondta: pokoli... Változnak az idők! Napjainkra a pokol kifejezés kultúránk részévé vált: már rég nem számít káromkodásnak, csúnya szónak: idővel kultúránk szlengjének részévé vált, mindennapi szótárunkat „gazdagítja”. A televízió és a mozi úgy belénk oltotta, hogy már fel sem tűnik, ha meghalljuk. Gondoljunk csak bele, milyen gyakran mondják például színészek, hogy „menj a pokolba”, vagy „a pokolba is”, illetve milyen gyakran hallhatjuk a köznapi beszédben a „pokolian forró”, valamint az ehhez hasonló kifejezéseket. Mivel a szó eredeti jelentéstartalmát ennyire megváltoztattuk, fontos lenne visszatalálni eredeti értelméhez. Milyen is az a valódi pokol, amelyről a prédikátorok beszélnek? Dante poklának tüzes és kénköves üzenete - amely régen számos felekezet tanításának részét képezte - ma nem népszerű téma a „vallásilag korrekt” gyülekezetek szószékeiről. A legtöbb prédikátor számára a pokolról szóló üzenet túl „negatív”: sokan félnek attól, hogy megállítják egyházuk növekedését, és csak elijesztik vele a gyülekezeti tagokat. Szinte tabuvá lett az a tanítás, amely szerint bizonyos emberek az egész örökkévalóságot a pokolban fogják tölteni - csakúgy, mint általában az erkölcsi abszolútumok létezése. Habár az Egyesült Államokat sokan keresztény nemzetként tartják számon, a nemkeresztény vagy egyáltalán nem hívő emberek aránya rendkívül nagy az országban. Egy nemrégiben készített felmérés során megkérdezett ezer ember közül hatszázhetvenen hittek abban, hogy halálukat követően lelkűk a pokolba vagy a mennybe fog kerülni, a megkérdezettek huszonnégy százaléka azonban nem hitt e két valóság létezésében. Ez utóbbi csoport miatt viselem annyira szívemen azt, hogy Bill története minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. Isten ezt az embert ébresztő üzenettel küldte hozzánk és szeretteinkhez, mivel nem szeretné, hogy bárki is az Ő jelenlétén kívül töltse el az örökkévalóságot. A pokol létezik, de nem számít népszerű tevékenységnek arról tájékoztatni az embereket, hogy oda juthatnak. Isten azonban pontosan tudta, hogy miért pont Billre bízta ezt a nehéz feladatot: az ő jelleme, hite és imádkozó, istenfélő felesége megőrzik az üzenetet igazságban és tisztességben. Hatalmas áldásként élem meg, hogy

8

találkozhattam Billel és Annette-el, és hogy barátaimként ismerhetem őket. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Isten e rendkívüli közlésének a részesévé válhattam, és ez valóban Isten ajándéka. - HOLLY MCCLURE

9

Bevezető

Figyelmeztetés

1998. november 22-én, vasárnap a feleségemmel az estét egy közeli ismerősünk otthonában töltöttük. Az az este semmiben sem különbözött más estéktől. Tizenegy óra körül tudtunk elindulni hazafelé, és még éjfél előtt ágyba is bújtunk. Ekkor még mit sem sejtettem arról, hogy életem aznap éjszaka gyökeresen meg fog változni egy olyan esemény hatására, amelyet a mai napig nehezen tudok megmagyarázni. Hajnali három órakor - egyik pillanatról a másikra - egyszer csak azt éreztem, hogy szédítő sebességgel és irányíthatatlanul repülök, majd zuhanni kezdek a föld felé. Egy cellában értem földet, melynek falai durva terméskőből épültek, a kijáratot pedig masszív, rácsos vasajtó zárta le.1 Meztelen voltam, és ez csak növelte kiszolgáltatottság érzésemet. Nem álmodtam: ébren és a tudatomnál voltam ezen a különös helyen. Sejtelmem sem volt róla, hogy mi történt velem, és hogyan, miként jutottam ide. Ezekre a kérdéseimre csak jóval később kaptam meg a választ. Elsőként a rendkívüli hőség tűnt fel. Sokkal melegebb volt annál, mint amit a földi létformák elviselni képesek. Izzó forróságot éreztem, és azon kezdtem el gondolkozni: Miként tudok életben maradni, hogyan fogom túlélni ezt a rendkívüli hőséget?2 Úgy éreztem, hogy a testemen a hús bármelyik pillanatban porrá éghet, de nem így történt. Ugyanakkor mindez nem rémálom volt csupán, hanem valóság. Az eszeveszett hőség miatt minden erő elhagyta a testemet. Bár ekkor még nem tudtam - a pokolba kerültem. Másokhoz hasonlóan valószínűleg te is csak kíváncsiságból lapoztál bele ebbe a könyvbe. Ez járhat a fejedben: „Tényleg a pokolba került? A tűz, a kénkő és a gyötrelem poklába?” Az is lehet, hogy arra gondolsz: „Csak kitalálta az egészet,

10

hiszen a pokolból nincs visszaút!” Esetleg egyáltalán nem is hiszel a pokol létezésében, ha pedig hiszel is benne, talán úgy véled: „Isten csak azokat küldi a pokolba, akik gonoszak és megérdemlik!” Velem azonban nem így történt. A valóságos pokolba kerültem, de nem azért, mert gonosz ember voltam. Isten azért mutatta meg a poklot, hogy figyelmeztetni tudjalak téged. Történetem célja nem a vádolás, hanem a tájékoztatás. A pokol valóságos hely. Létezik. Isten azt szeretné, hogy senki se jusson le oda, a szomorú valóság azonban az, hogy rossz döntéseik következtében nap mint nap rengetegen kerülnek a pokolba. A mindennapok során hallgatni szoktunk a figyelmeztetésekre, hogy elkerüljük a veszélyt. Elvárjuk, hogy a fogkrémtubustól az ingatlanokig mindenhol feltüntessék az életünkre leselkedő veszélyforrásokat. Például az ingatlanszakmában a szerződés védi a felek érdekeit, és rámutat az ingatlannal kapcsolatos minden fontos információra. Melyik vevő nem háborodna fel azon, ha nem kapná meg a teljes tájékoztatást a megvásárolni szándékozott ingatlanról? Melyik szülő nem figyelmeztetné a gyermekét arra, hogy ne játsszon egy forgalmas utca közepén? Amikor az ég elsötétül és a szél feltámad, azonnal a híreket figyeljük, hogy nem közeledik-e lakóhelyünkhöz pusztító vihar. Amikor azonban Isten figyelmeztet bennünket döntéseink következményeire, azonnal így reagálunk: „Miért fenyegetőzöl?!” Az igazság az, hogy Ő azért figyelmeztet bennünket, mert jó; ráadásul szeret minket, ezért segíteni akar rajtunk. Isten meg akar védeni bennünket a rossztól. Én megtanultam, hogy nagyon örüljek, amikor figyelmeztet valamire - hiszen így kerülöm el a bajt! Soha nem imádkoztam azért, hogy ilyen élményben legyen részem: soha nem vágyakoztam ilyesmire. Konzervatív beállítottságúnak tartom magam. Az, hogy ennek a „radikális” megtapasztalásnak a főszereplője lettem, sokszor cseppet sem kényelmes számomra. Isten tervét látva azonban felül tudok emelkedni ezeken az érzéseken. Ma már tudom, hogy a történetem összhangban áll azzal, amit a Biblia a pokolról ír, a lényeg pedig az, hogy mit mond a Szentírás e helyről. Akkor úgy tűnt nekem, hogy egy örökkévalóságig tart borzalmas utazásom, a valóságban azonban kevesebb, mint fél óra telt el. Csak 23 perc volt, de kijelenthetem: Soha többé nem szeretnék oda visszatérni. Egyetlen percre sem!

11

Életcélommá vált felvilágosítani embertársaimat arról, hogy mit láttam, hallottam és éreztem odalent. Aki csak olvassa a beszámolómat: Kérem, tegyen megfelelő lépéseket arra, hogy minden áron elkerülje azt a borzalmas helyet! Őszintén remélem, hogy e könyv olvasásánál sohasem jutsz közelebb ahhoz a világhoz!

12

JEGYZETEK - BEVEZETŐ

1. „Leszáll az majd a sír üregébe.” (Jób 17:15) „...bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a múlásból, oh Uram, Istenem!” (Jón 2:7) 2. „Mert tűz lobban fel haragomban, és leég a seol fenekéig.” (5Móz 32:22a) örök tűznek büntetését szenvedvén.” (Júd 7b)

13

I. rész Utazásom a pokolba

14

1. fejezet

A cella

Első házassági évfordulónk megünneplésére feleségemmel a kaliforniai Carmelbe utaztunk. A helyszín tökéletesen illett az alkalomhoz: ahogy ott üldögéltünk egyik kedvenc kilátóhelyünkön, a mélykék Csendes-óceán partján romantikus nyaralók, zöldellő fák és festői hegyek tárultak a szemünk elé. A kristálytiszta reggeli égbolt és a partot verdeső hullámok nagyszerű hátterét adták beszélgetésünknek. Új, közös életünk vágyait, céljait és álmait fogalmaztuk ott meg. Azt mondtam Annette-nek, hogy a földön valószínűleg ez a hely hasonlíthat legjobban a mennyhez. Feleségem egyetértett velem. Mindketten úgy éreztük, hogy Isten valami különleges céllal hozott bennünket össze. Felidéztük egymásnak, hogy Isten mennyire jó hozzánk: az akkori életérzésünket az a szó tudná a legjobban visszaadni, hogy „hála”. Nagyon hálás voltam gyönyörű feleségemért és a kapcsolatunkért. Attól a pillanattól kezdve, hogy először megpillantottam, tudtam, hogy ő az „igazi”, és azóta is úgy tekintek rá, mint egy fentről kapott ajándékra. Hálás voltam az egészségemért, a családomért, a kifizetett számláinkért, az anyagi biztonságért és a békességért. Egyfajta különleges elégedettségérzéssel töltik el az embert azok a pillanatok, amikor megállunk emlékezni és tervezni. Az életünk következő fejezete vajon mit tartogat a számunkra? Akkor még nem tudtuk, hogy két héttel később olyasmi történik majd velünk, ami örökre megváltoztatja az életünket.

15

Az utazás A bevezetőben elmondtam, hogy miként kezdődött az utazás 1998. november 22én. Aznap éjjel hirtelen egy láthatatlan katapult lőtt ki az ágyamból, és a pokol mélységébe hajított. Egy cellában landoltam, amely öt méter magas, három méter széles és öt méter hosszú lehetett. A cella falait és vasrácsos ajtaját nézegetve úgy éreztem, mintha egy siralomházban lennék, ahol a foglyok utolsó óráikat töltik, mielőtt a számukra kijelölt sokkal borzasztóbb büntetésben részesülnének. Ézsaiás könyvében a 24. fejezet 22. versszaka szerint: „...és összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöcbe.” Emellett a Példabeszédek könyve 7:27 is utal a „halál kamráira” (az angol fordítás szerint - a ford. megj.). Ahogy ott feküdtem a cella padlóján, nagyon gyengének éreztem magam. Volt testem, amely ugyanúgy nézett ki, mint a földi testem.1 A fejemet fölemelve körülnéztem. Nyomban feltűnt, hogy nem vagyok egyedül. Két hatalmas szörnyeteg tornyosult fölém. Soha nem láttam még hozzájuk hasonló lényeket. Három vagy négy méter magasak lehettek.2 Vérfagyasztó volt a jelenlétük. Már az is ijesztő, ha olyasvalaki fenyeget meg, aki látványosan erősebb nálunk, ezek a lények azonban nem ebből a világból származtak. A gonoszság valósággal áradt belőlük, tekintetükben a leplezetlen, hamisítatlan gyűlölet lángja égett. Ahogy rám néztek, dermesztő félelem fogott el. A „Gonosz” és a „Rettenet” állt előttem: mintha a lények ezeknek az erőknek a rendkívül élénk, koncentrált, személyes megnyilvánulásai lettek volna. Senkit nem ismerek, aki túlhangsúlyozta volna a pokol borzalmát… Reszketnünk és rettegnünk kell tőle. Borzadva hátra kell hőkölnünk ettől a valóságtól. De nem úgy, hogy letagadjuk az egészet, hanem úgy, hogy egyenesen Jézus karjaiba menekülünk előle, aki halálával kiszabadított bennünket onnét.3 - John Piper

Továbbra sem volt sejtésem arról, hogy hol vagyok. Kezdtem pánikba esni.

16

Semmilyen viszonyítási alappal nem rendelkeztem: semmi nem volt ismerős, és egyáltalán nem értettem, hogy miként kerültem ide. Közben azzal a rettenetes tudattal kellett szembenéznem, hogy itt minden bizonnyal rövidesen a kínhalál vár rám. A lények sem állatok, sem emberek nem voltak. Kinézetre leginkább óriás hüllőkre emlékeztettek, amelyek azonban valahogy mégis emberszabásúak voltak. Aszimmetrikus, eltérő hosszúságú, túlméretezett végtagok csatlakoztak törzsükhöz. Az első lény testét mindenütt daganatok és pikkelyek borították. Hatalmas, kiálló állkapcsában méretes fogak sorakoztak, és nagy, beesett szemei voltak.4 Izmos teste roppant erőtől duzzadt. Vaskos lábaival és természetellenesen nagy lábfejeivel úgy tombolt a cellában, mint egy bezárt, felbőszült bika: igencsak kegyetlennek tűnt. A második lény magasabb és vékonyabb is volt, karjai rendkívül hosszúak, testét pedig pengeéles uszonyok borították. Ujjai végéről közel harminc centis karmok meredtek fenyegetően. A karaktere különbözött az első lényétől, bár ugyanolyan gonosznak tűnt, ám jóval csendesebben viselkedett. Hallottam, ahogy a lények egymással kommunikálnak. Bár nem tudtam, hogy milyen nyelven beszélnek, mégis értettem a szavaikat. Rémesen beszéltek: durva káromkodások és káromlások sorozatait köpködték ki a szájukon, és ezzel fejezték ki Isten iránti engesztelhetetlen gyűlöletüket.5 A figyelmük hirtelen rám irányult: úgy néztek rám, mint éhes ragadozók a zsákmányra. A kétségbeesés érzése uralkodott el rajtam. Mint egy rovar a pókháló halálos ölelésében, tudtam, hogy csapdában vagyok, és nincs remény a menekülésre. Jeges félelmet éreztem. Kimondottan ellenségesen viszonyultak hozzám. A féktelen gonoszságnak olyan mélységeit érzékeltem, amelyet elképzelni sem tudtam volna korábban. Az emberi mértéket messze felülhaladó ádáz gyűlöletük most felém irányult. Nem tudtam, hogy ezek a lények micsodák, csak annyit érzékeltem, hogy bántani akarnak.6 Szerettem volna felpattanni és elszaladni, de ahogy ott feküdtem a cella padlóján, úgy éreztem, hogy minden erő elszállt belőlem. Alig tudtam megmozdulni. Miért nincs bennem erő?! Teljesen védtelennek éreztem magam.7 A Zsoltárok könyve 88:5 így szól: „Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az ereje vesztett ember.” Tudtam, hogy amit érzek, több, mint fizikai gyengeség. Mindenhogyan gyengének

17

éreztem magam. Mentálisan és az érzelmeim szintjén is kimerült voltam, habár még csak néhány percet töltöttem ezen a helyen. Sokan megtapasztaltuk már azt, hogy az erőnk elhagyott intenzív sírás, érzelmi válság vagy gyász következtében. Bár ilyen helyzetekben erőnk idővel mindig visszatér, néha ehhez évekre van szükség. Odalent úgy éreztem, hogy sohasem lesz időm és lehetőségem arra, hogy a reménytelenség és a kilátástalanság mázsás terhei alól felszabaduljak. A pokolról a mi Urunk, Jézus Krisztus úgy tanított, mint amely nem embereknek készült, hanem az ördögnek és az ő angyalainak. Isten az embert a vele való személyes közösségre és örök dicsőségre teremtette. Az alternatíva, hogy ehelyett az ember örökre a külső sötétségre kerülhet, ahonnan soha nincs kiút, rémülettel kell, hogy eltöltsön bennünket.8 - Sinclair B. Ferguson

Ekkor két újabb lény lépett a cellába, nekem pedig az az érzésem támadt, hogy ezt a négy szörnyeteget személyesen értem küldték. Láttam, hogy fenyegetően méregetnek, és biztosra vettem, hogy kínlódásaim szórakoztatni fogják őket. Amint a másik két lény megérkezett, vaksötét lett. Elképzelni sem tudtam, hogyan lett ilyen sötét. Olyan volt, mintha az eddig tapasztalt fény egy kívülről behatoló idegen valóság lett volna, és az atmoszféra most tért vissza a természetes, sötét állapotába. A Jeremiás siralmai 3:6-ban ez áll: „Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.” Egyszer csak egyikük felemelt. Hatalmas erővel ragadott meg: olyan volt, mintha egy pohár víz lettem volna a kezében. A Márk evangéliuma 5:3-4 ezekkel a szavakkal írja le a démonoktól megszállt embert: „...és már láncokkal sem bírta őt senki sem lekötni... a láncokat szétszaggatta és a béklyókat összetörte.” Ösztönösen tudtam, hogy az engem tartó lénynek nálam ezerszer nagyobb ereje van. Nem tudom megmagyarázni miként, de tudtam, hogy így van. A falhoz vágott, így rövidesen újra a padlón feküdtem.

18

Úgy éreztem, hogy a testem minden csontja összetört.9 Fájdalmat éreztem, de mintha a fájdalmamat letompították volna. Tudtam, hogy nem érzem a fájdalom teljességét. Fel is merült bennem a kérdés: Mitől tompa ez a fájdalom? A második lény, akinek pengeéles karmai és éles, kiálló uszonyai voltak, hátulról felkapott és magához húzott. Ahogy a mellkasához szorított, éles pikkelyei a hátamba mélyedtek. Olyan volt, mintha egy rongybaba lennék a karjaiban. Karmait a mellkasomba süllyesztette, és felszakította. A hús már cafatokban lógott a testemből, amikor újra a padlónak csapódtam.10 Ezekben a lényekben semmi tisztelet nem volt az emberi test iránt - pedig micsoda mestermű is az! Mindig is törődtem a fizikumommal, figyeltem az étkezésemre és rendszeresen sportoltam, hogy jó formában legyek, de mindez már a múlté volt testemet saját szemem láttára roncsolták szét. Ereztem, hogy nincs menekvés, és a halál sem fog megkönnyebbülést hozni ettől a kínzástól. A halál atmoszférája átjárta személyiségemet, de ugyanakkor valahogy el is került. A lényeknek élvezetet okozott, hogy kínozhatnak és rettegésben tarthatnak. A Zsoltárok könyve 116:3 szerint „körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam”. Bármennyire is szerettem volna, nem tudtam meghalni.

Az élőhalottak Kegyelemért kiáltoztam, de ezek nem ismertek kegyelmet. Mintha teljes mértékben képtelenek is lettek volna irgalmat gyakorolni: mindenestül gonoszak voltak. A kegyelem ismeretlen fogalom odalent: ugyanis Istentől származik, a mennyből.11 Leírhatatlan lelki kínok gyötörtek. Attól, hogy irgalomért könyörögtem ezekhez a gonosz lényekhez, csak nőtt bennük a vágy, hogy még jobban megkínozzanak. A testemen levő sérülésekből semmilyen folyadék nem jött. Se vér, se víz: semmi.12 Ott nem volt időm azon töprengeni, hogy miért van ez így. Erős hányingerem volt attól a borzalmas szagtól, amelyet a lények árasztottak magukból.

19

A pokol valósága olyannyira meghaladja az emberiség tapasztalatait, hogy azt földi nyelvvel leírni nem lehet.13 - Edward Donnelly

Undorító volt ez a rohadt, kesernyés bűz! Ez volt a legundorítóbb szag, amelyet valaha is éreztem.14 Ha bármi undorítóra gondolunk - bűzlő csatorna, rothadó hús, záptojás, romlott tej, elhullott állati tetemek bűze, kénszag -, ezt ha ezerszeresére felnagyíthatnánk: na, valami ilyesmi lehetett. Nem túlzok! Már önmagában ettől a rendkívül mérgező atmoszférától is meg kellett volna halnom. Ösztönösen tudtam, hogy az itt megtapasztalt szörnyűségek ezerszer rosszabbak annál, mint ami a föld felszínén megtapasztalható - az említett bűz, a kínzók ereje, a fülsiketítő sikolyok, a szárazság és az egyedüllét érzése. Valahogy sikerült megmozdulnom és elkúsznom a rácsos ajtóig. A sötétben semmit sem láttam, de emlékeztem, hogy a nyitva maradt ajtó merre helyezkedik el. A lények nem állítottak meg: végignézték, ahogy kimászok az ajtón. A cellából kijutva szerettem volna minél messzebbre eltávolodni kínzóimtól. Nagyon fel szerettem volna pattanni és elszaladni; teljes erőmmel azon voltam, hogy felálljak, de minden egyes mozdulat óriási erőfeszítésbe került. Csodálkoztam, hogy vajon miért esik ilyen nehezemre a mozgás. Rendkívüli erőfeszítések árán végül lábra álltam. Nagyon kimerültem. Frusztrált, hogy ilyen elképesztően nehéz a legegyszerűbb mozdulatokat is megtennem. Ekkor ugyan már a cellán kívül álltam, mégis képtelen voltam futni, a félelem pedig továbbra is kígyóként tekeredett a lelkemre. Elborzadva hallgattam egy kínoktól ordítozó sokaság zaját: fülsiketítő volt. A kétségbeesett sikolyok mintha a csontomig hatoltak volna. Egyszer hallottam egy riporterről, aki első kézből szerette volna megtapasztalni, hogy milyen egy börtön belülről, ezért beköltözött a rácsok mögé egy éjszakára. Egész éjjel sírást, jajveszékelést és ordítozást hallott: egy szemhunyást sem tudott aludni. Azonban a zajszint ott, ahol én tartózkodtam, egy börtönénél sokkal, de sokkal rosszabb volt. A páni félelem és a fülsiketítő zaj közepette megpróbáltam összeszedni gondolataimat. A pokolban vagyok! Létezik a pokol, és én itt vagyok! Lázasan próbáltam megérteni, de olyan felfoghatatlan volt számomra ez az egész. Pedig én jó

20

ember vagyok, villant át az agyamon. A félelem érzése úgy felerősödött bennem, hogy úgy éreztem: belehalok; ennek ellenére nem tudtam meghalni.15 Eszembe jutott, hogy odafent az emberek nagy része nem hiszi, de eszébe sem jutna, hogy idelent létezik ez a másik világ. Nem hinnék el! De létezik, és ennél valóságosabb már nem is lehetne. Olyan borzalmas, hangos és ijesztő volt, hogy azt lehetetlen eltúloznom. Nem tudtam, hogyan kerültem le oda! Az a tény, hogy ismerem Istent, ki volt zárva a lelkemből. Ezt később maga az Úr magyarázta el nekem. Utólag beláttam, hogy a Bibliában számos olyan esettel találkozunk, amikor Isten tudatosan elrejtett dolgokat az emberi értelem elől.16 A pokol a soha enyhülni nem akaró kínok és a rettenetes gyötrelem... az áthatolhatatlan sötétség... a tűz... a test és a lélek örök gyötrelmének helye. A pokol minden ott-tartózkodónak borzalmas lesz, de lesznek, akik jobban fognak gyötrődni a többieknél.'7 - John MacArthur

Ahogy ott álltam a cella előtt, szinte érezni kezdtem a sötétséget. A Mózes 2. könyve 10:21 beszél „tapintható sötétségről”. Ez a sötétség nem hasonlított a földi sötétségre. Egyszer Arizonában jártam egy szénbányában, ahová semmilyen fény nem szűrődött be. Semmit nem láttam, de az mégsem volt olyan, mint a pokol sötétsége.18 Itt a sötétségnek mintha ereje lett volna, ami emészteni kezdte volna a lényemet.19 A sötétség nem a fény hiányát jelentette csupán, hanem egy kifejezetten gonosz realitást, a gonoszság és a halál jéghideg atmoszféráját. Jobbra fordultam, és a távolban lángokat láttam felcsapni a horizonton. Tudtam, hogy a lángok egy hatalmas veremből származnak, egy óriási, tüzes kohóból, amelynek az átmérője jó másfél kilométer, a tőlem való távolsága pedig tizenöt-húsz kilométer lehetett. Nem tudom megmagyarázni hogyan, de ezeket az információkat is ösztönösen tudtam. Mintha az érzékeim valahogy élénkebben működtek volna.20 A tűz nagy intenzitással égett, de mintha a sötétség elnyelte volna a fényt.21 Alig látszott a horizont. A sötétség olyan volt, mint a fekete lyukak. A tudósok szerint az

21

univerzumban található fekete lyukakban olyan erős a gravitációs vonzerő, hogy még a fény sem tud elmenekülni a vonzástól. A pokolban levő sötétség is ilyen. Mintha a fény, amely ehhez a sötétséghez ér, olyan akadályba ütközne, amelyen nem tud áthatolni. Csak azt lehetett látni, amit a lángok bevilágítottak. A talaj mindenütt kövekből állt: teljesen kopár, puszta vidék. Egyetlen zöld folt, élőlény, fűszál, falevél sem látszott sehol - sivár pusztaság volt az egész.22 Az Ezékiel könyve 26:20-ban azt olvassuk: „Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe /a gödörbe/ szállanak, a hajdan népéhez, és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, akik sírgödörbe /a gödörbe/ szálltak.” A földön még a sivatagokban is vannak olyan életformák, melyek alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és természetes szépséggel is rendelkeznek, de az a hely teljesen kopár volt - nem is hasonlított egy sivatagra. Az egyik legkínzóbb gondolatom az volt, hogy soha többé nem fogom látni a feleségemet. Ő nem tudja, hogy itt vagyok, én pedig soha többé nem fogom őt látni. Még csak el sem mondhatom neki, hogy mi történt velem. A feleségemmel nagyon szoros kapcsolatban állunk. Korábban többször megígértem neki, hogy ha a földön katasztrófa történne, és mi aznap nem lennénk egy helyen, én mindenképpen megkeresném, semmi sem állíthatna meg. Az a gondolat, hogy soha többé nem fogom őt látni, felfoghatatlan volt számomra.23 Pedig szembe kellett néznem azzal, hogy én innen soha, de soha nem fogok kijutni. A 140. zsoltár 11. versében azt olvassuk: „Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!” (kiemelés a szerzőtől.) Még csak el sem tudom mondani neki, hogy mi történt velem! A gondolat mérhetetlen fájdalommal töltött el. A teljes kilátástalanság élménye... a magány érzése... annak tudata, hogy ez az elszigeteltség örökké fog tartani. (...) Nem csoda, hogy a reménytelenség úrrá lesz az embereken.24 - Millard J. Erickson

Ebben az oxigén nélküli atmoszférában a füst és a rothadás bűze facsarta az orromat, mintha az oxigént teljes mértékben felemésztették volna a távolban lobogó

22

lángok.25 Alig tudtam lélegezni. Az oxigénhiány miatt minden egyes lélegzetemért meg kellett küzdenem. A levegőből hiányzott a pára. Minden lélegzetvétel hatalmas erőfeszítést igényelt. Szörnyű volt a szárazság miatti csillapíthatatlan szomjúság. Rettenetes szomjat éreztem: a számban olyan szárazság volt, mintha több napot futottam volna a sivatagban, víz és pára pedig sehol. Sóvárogva vágytam egyetlen csepp vízre.26 Mint a Lukács evangéliuma 16:23-24-ben a kínokban szenvedő férfinak, számomra is felbecsülhetetlen érték lett volna egyetlen csepp víz. Nehéz elképzelni egy víz nélküli világot - de gondoljunk csak bele, milyen szörnyű lenne! Felfoghatatlan az ember számára ilyen extrém szárazság. Feleségemmel a vizet mindig is nagy értéknek tartottuk, de ebben az állapotban még nagyobb kincsnek láttam. A víz életet adó elem, a pokolban azonban nincs élet: minden halott. Miközben a teljes reménytelenség érzése kerített hatalmába, csüggedten néztem végig a sivár tájon és a lángokon. Egy világ választott el földi életem szép emlékeitől: ezek már mind a múlt részét képezték. Ismeretlen idelent a munka, a tervezés, a bölcsesség, nem lehet itt senkivel beszélni vagy megoldani egy problémát. Itt nincs értelme a létezésnek, idelent minden életnek vége. A meddőség, a hiábavalóság életérzései járták át lényemet.27 Azt követően, hogy láttam a groteszk lényeket, az éles pikkelyeket, a torz testeket és végtagokat, hogy éreztem az iszonyatos bűzt és láttam a koromfekete, füstös atmoszférát, rendkívüli módon vágytam vissza a földi életembe. Eszembe jutott gyönyörű feleségem, a szerető zöld szempár, a lankadatlan életszeretet, sima és ápolt bőre és az irántam kifejezett hatalmas szeretete - mennyire hiányzott mindez most nekem! Eszembe jutott, ahogy az óceán partján magasodó sziklákon állunk, és nézzük, amint a hullámok és a jeges kék víz a köves partot mossa. Eszembe jutott a kék égbolt, a hófehér felhők, a napsütés, a friss levegő. Úgy szerettem volna a feleségemmel lenni! Bárkivel szívesen beszéltem volna, de ott erre nem volt lehetőség. Az emlékek átvillantak az agyamon, de értelmetlen volt őket dédelgetni, hiszen ez újabb keserű csalódáshoz és a teljes kétségbeeséshez vezetett. Hogyan lettem volna képes

23

szembenézni a végzetemmel? Örök fájdalom, nincstelenség, magány és kárhozat - egy borzalmas létforma. Nem tudtam beletörődni. Az emlékek továbbálltak, és ismét szembesültem rettenetes állapotommal. Az emlékekbe való menekülés csak néhány másodpercig tartott. Rádöbbentem, hogy ez a kínszenvedés egy örökkévalóságig fog tartani. Ennek tudata eszelős lelkiállapotba taszított. A kárhozottak „örök veszedelemmel" lesznek megverve, mindörökké kitaszítva Isten jelenlétéből (2Thesz 1:9). Nincs élet Istenen kívül. Minden lélegzetünket Ő adja. Jósága körülvesz bennünket. A jókra és a gonoszokra egyaránt felhozza a napját, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak (Mt 5:45). A nyári esték szépsége, a hűsítő szellők is tőle származnak. (...) A frissen sült, ropogós kenyér és az érett barack ízével is Ő szerez nekünk örömöt. Talán már megtapasztaltad a szerelem eksztázisát. Ezek mind Isten ajándékai. (...) Ezek mind Isten áldásai. (...) De ha a pokolba kerülsz, ezeket mind el fogod veszíteni. (...) Az Isten képmásaként a földön élvezett méltóságodat is el fogod veszíteni. (...) A gonoszok a tűzben fognak égni, mégsem égnek el, soha.28 - Edward Donnelly

Meg sem fordult a fejemben, hogy Istent segítségül hívjam, mivel egy Istent nem ismerő ember szemszögéből tapasztaltam meg a poklot. Az Úr eszembe sem jutott.29 Ekkor az egyik démoni lény megragadott és visszarántott a cellába, majd a földhöz csapott. Egy másik hirtelen megragadta a fejemet és iszonyúan összeszorította, majd mind a négyen rám vetették magukat; karomat és lábamat úgy ragadták meg, mintha már élettelen lennék.30 Olyan iszonyatos rettegés vett rajtam erőt, amelyet szavakkal nem tudok kifejezni. Mielőtt darabjaira szakították volna a testemet, egyszer csak valaki kiragadott a cellából, és a korábban távolról látott hatalmas katlan peremére állított.

24

A pokol - a Biblia tanítása szerint - a szenvedéssel, a fajdalommal és az olthatatlan tűzzel teljes örökkévalóságot jelenti.31 - Franklin Graham

25

JEGYZETEK - 1. FEJEZET

1. „Attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.” (Mt 10:28b) „... semhogy egész tested a gyehennára vettessék.” (Mt 5:29b) „Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint akik mélységbe szállottak.” (Péld 1:12) 2. Érdekes, ahogyan a Mózes 5. könyve 3:11 az óriások maradékáról említést tesz: „Ímé az ő ágya vaságy, ...kilenc sing a hosszasága” (ez körülbelül négy méter). Mózes 1. könyve 6:4 szintén óriásokról szól: „Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szülének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.” Az „Isten fiai” megnevezés bukott angyalokra utal. Az óriások tehát olyan gonosz angyaloktól származtak, akik asszonyokkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Lásd a Démonok és a pokol című 10. fejezetet! 3. John Piper Lásd meg Isten jóságát és keménységét című prédikációja 1992. június 14-én hangzott el a Betlehem Baptista Gyülekezetben. A prédikáció elérhető (2005.

augusztus

4-én

elérhető

volt)

a

következő

honlapon:

http://www.soundofgrace.com/piper92/06-14-92.htm 4. „És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz (kivégzőkhöz).” (Jób 33:22) „A vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt” (5Móz 32:24). Ez az igeszakasz arról szól, hogy hova vezetett Izrael fiainak a lázadása. Ha ez történt velük a földön, menynyivel rosszabb lesz a pokolban, ahol Isten kitölti haragját? 5. „És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák... teljesek minden hamissággal... gyilkossággal... istengyűlölők... irgalmatlanok” (Róm 1:28-31). Bár ezek a versszakok emberekre utalnak, az őket befolyásoló erő démonikus. Az Ezékiel könyve 28:14-16 Lucifert a következőképpen jellemzi: „Valál felkent

26

oltalmazó Kérub... azért levetélek téged (kivetettelek, mint olyasvalamit, ami profán) az Isten hegyéről.” „...

úgyhogy

megszentségtelenítettek

engem”

(Ez

22:26).

(A

megszentségteleníteni szó eredeti jelentése: ’profán, ledegradáló, vulgáris beszédet, káromlást szólni.’) „Akik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.” (Zsolt 139:20) Ezekben az igékben emberek szentségtelenítik meg az Urat, ezt azonban ördögi befolyásra teszik (lásd Ezékiel könyve 28:14-16). Lester Sumrall Idegenek (Alién Entities) című könyvében egy Clarita Villanueva nevű, démonoktól megszállott lány azóta közismertté vált esetét említi, akiből később ki is űzte a gonosz szellemet: „Dúlt a csata. A lány káromolta az Atyát, a Fiút és a Szent Szellemet. A szeme tűzben izzott, telis-tele gyűlölettel.” (137. o.) 6. „Se pedig ne zúgolódjatok, miképpen őközülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által.” (1Kor 10:10) „… átadta őt a hóhérok kezébe.” (Mt 18:34) 7. „Alant a sír megindul temiattad megérkezésedkor... Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erőtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél!” (Ézs 14:9-10) 8. Christopher W. Morgan and Robert A. Peterson (szerk.): Hell Under Fire. Grand Rapids MI, 2004, Zondervan, 220. o. 9. „Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak (darabokra ne tépjelek) menthetetlenül.” (Zsolt 50:22) A Zsoltárok könyve 32:10 a bánatot emeli ki: „Sok bánata van a gonosznak.” „Avagy nem az istentelent illeti-é romlás (sok bánat), és nem a gonosztevőt-é veszedelem?” (Jób 31:3) „Az Úr, akik vele versengenek, megrontja (darabokra töretnek).” (1Sám 2:10) 10. „Ti, kik gyűlölitek a jót és kedvelitek a gonoszt! Akik levonszátok róluk bőrüket, és csontjaikról az ő húsokat!” (Mik 3:2.) Ez a versszak az ország vezetőire utal, akik ezt Izrael gyermekeivel teszik; nem arról számol be, ami a pokolban történik. De vajon a gonosz emberek honnan kapják az inspirációt? Azt az állítást, hogy démonok fájdalmat okoznak, a Márk evangéliuma 5:5 is

27

alátámasztja:

„… magát kövekkel vagdosva.” A Királyok 1. könyve 18:28-

ban szintén arról olvashatunk, hogy: „... késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök.” A Márk evangéliuma 9:18. 22-ben pedig azt találjuk, hogy a gonosz szellem „... ahol csak előfogja, szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad... És gyakorta veté őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt.” 11. „Uram, az égig ér a te kegyelmességed.” (Zsolt 36:6) „De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön.” (Zsolt 103:17) 12. „A te foglyaidat is kibocsátom a kútból, amelyben nincs víz.” (Zak 9:11) „Mert a testnek élete a vérben van” (3Móz 17:11). (Élet pedig nincs a pokolban.) „Bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjainak hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.” (Lk 16:24) 13. Donnelly, Edward: Heaven and Hell. Carlisle, PA, 2002, Banner of Truth, 33. o. 14. „(Jézus) megdorgálá a tisztátalan szellemet.” (Mk 9:25) 15. „Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel.” (2Thesz 1:9) „Amitől retteg az istentelen, az esik őrajta.” (Péld 10:24) 16. Természetesen Isten bármit képes megtenni, de a Lukács evangéliuma 18:34-ben, amikor Jézus a tanítványainak arról beszél, hogy keresztre fogják feszíteni és meg fog halni, a következőt olvashatjuk: „... és a beszéd őelőlük el vala rejtve”, annak ellenére, hogy Jézus megmondta nekik. Amikor Nabukodonozor király bűnei következtében elvesztette értelmét, és egy ideig állati szinten élt, a Dániel könyve 4:33 így tudósít a végül beállt pozitív fordulatról: „... visszatére hozzám az én értelmem.” 17. MacArthur, John: Hell - the Furnace of Fire Audio #GC2304 http://www.jcsm.org/StudyCenter/john_macarthur/sg2304.htm (2005. szeptember 19-én tekintettem meg.) 18. „Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.” (Zsolt 88:7) „Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, akik soha sem látnak világosságot.” (Zsolt 49:20) 19. „Mikor mindennap veletek voltam a Templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.” (Lk 22:53) „Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, akiknek a sötétség homálya

28

(feketesége) van fenntartva örökre.” (2Pt 2:17) „... annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.” (Péld 20:20) „… akiknek a sötétség homálya (feketesége) van fenntartva örökre.” (Júd 13) 20. Erwin W. Lutzer Egy Perccel a Halálod Után (One Minute After You Die) című könyvében azt állítja, hogy a seolban (pokolban) „élénkebb az érzékelés és jobban működik a felfogóképesség” (Chicago, 1997, Moody Publishers, 39. o.). A Lukács evangéliuma 16:23 is ezt sugallja, amikor a gazdag ember a pokolban „látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében”. Hogyan tudta ilyen nagy távolságból észrevenni Lázárt? Hogyan tudta felismerni Ábrahámot, akivel nyilván sohasem találkozott? 21. „Az éjféli homálynak földjébe, amely olyan, mint a halál árnyékának sűrű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sűrű setétség.” (Jób 10:22) 22. „… és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt (mint a halottak kietlen helyeken).” (Ézs 59:10) 23. „Aki leszáll a sírba, nem jő fel többé. Nem tér vissza többé az ő hajlékába.” (Jób 7:9-10) „A szem, amely rá ragyogott, nem látja többé.” (Jób 20:9) 24. Christian Theology, 2. kiad. Grand Rapids, MI, 1985,1998, Baker Academic, 1242-1243. o. 25. „De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége elmúlik, füstként múlik el.” (Zsolt 37:20) „És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön-örökké.” (Jel 14:11) „Meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt.” (Jel 9:2) 26. „... a kútból, amelyben nincs víz.” (Zak 9:11) 27. „Mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a seolban.” (Préd 9:12) „A gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a seolba (csendben legyenek a sírban).” (Zsolt 31:18) „De az istentelenek setétségben némulnak el...” (1Sám 2:9) „Felkelnek-é vajon az árnyak, hogy dicsérjenek téged?... Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat... a feledékenység földjén?” (Zsolt 88:11.13). (Micsoda leírás ez a sírról; és ennél rosszabb a pokol!)

29

„Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállanak a csendességbe.” (Zsolt 115:17) 28. Donnelly: Heaven and Hell. 35-37. o. 29. „Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged?” (Zsolt 6:6) „Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállanak a csendességbe.” (Zsolt 115:17) 30. „Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak (darabokra ne tépjelek) menthetetlenül.” (Zsolt 50:22) „... és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja.” (Lk 12:46.) „... és kettévágatja őt.” (Mt 24:51) 31. Graham, Franklin: The Name. Nashville, TN, 2002, Nelson Books, 20. o.

30

2. fejezet

A katlan

Átmeneti megkönnyebbülés áradt széjjel a lelkemben, amikor észrevettem, hogy kiszabadultam a szörnyű lények szorításából. Azonban máris egy hatalmas katlan peremén találtam magamat, melyből lángok csaptak a magasba, egy fenti nyitott üregbe. Felnéztem a sötét, kísérteties, síri atmoszférán keresztül: a nyílás olyan volt, mint egy hatalmas száj, amely mintegy benyelte a holtakat. Mohó étvágya - a megszámlálhatatlan sokaság kétségbeesett ordítozása ellenére - mintha soha nem akarna csillapodni. A hőség az elviselhetőség határát messze túllépte. El akartam menekülni, mielőtt engem is a katlanba dobnak. Ahogy visszaemlékszem az élményre, eszembe jut a Világkereskedelmi Központ ikertornyainak pusztulása 2001. szeptember 11-én. Többen azok közül, akik a lángoló felhőkarcolókban rekedtek, inkább az ablakokon kiugrálva öngyilkosságot követtek el, semhogy a kétezer fokos tűzzel kelljen szembenézniük. Borzalmas lehet ilyen magasságból lezuhanni! A szakértők elmondták, hogy ezen a hőmérsékleten az emberi test tizenöt másodperc alatt szétporlad. Tudósok szerint a föld középpontjában 12 000 fokos hőség lehet. Képzeljük csak el, milyen lehet örökké ilyen hőségben tartózkodni! Emberi alakokat véltem felfedezni a lángok között. Az elkárhozott lelkek sikolyai folyamatosan hallatszottak, fülsiketítő lárma volt. Itt nem volt biztonságos menedék, nyugodt pillanat, sőt még az átmeneti megkönnyebbülés semmilyen formája sem.1 A médiában hallhatunk a terroristák kíméletlen kegyetlenségeiről. Egyes esetekben az áldozatok előre tudták, hogy brutális lefejezéssel fognak végezni velük. Vajon mit érezhettek ezek a foglyok, miközben vártak a végzetükre? A pokolban

31

viszont ez a fajta rettegés egyetlen pillanatra sem enyhül: örökké tart. Semmi okunk azt feltételezni, hogy a pokol gyötrelmei között ne szerepelne a valódi tűz forrósága.2 - Erwin Lutzer

Sok ember tartózkodott a hatalmas katlanban. A széleken borzalmas lények sorakoztak. Nem volt menekülési útvonal, hasztalan lett volna minden szökési kísérlet, emberi erő úgysem tudott volna szembeszállni a démonokkal. Iszonyodtam az emberek látványától, de egyúttal azzal is tisztában voltam, hogy mindjárt én lehetek a következő. Emlékszem, gyerekként több verekedésbe is beavatkoztam, amikor bántottak vagy csúfoltak kisebbeket. Nemegyszer meg is vertek emiatt, de nem tudtam csak ott állni és végignézni az ilyesmit. Mindig azok a filmhősök voltak a példaképeim, akik a törvényt betartatták és megvédték a gyengéket. A másokon való segítség isteni tulajdonság. Mivel mindannyian Istentől származunk, ez a szándék a legtöbbünkben benne lakozik. Tanúi lehettünk, hogy nemzetünk miként megy hadba az egész világ megmentéséért. A vágy, hogy segítsem a védteleneket, felnőtt életemet is végigkísérte. Most viszont, amikor egyetlen kiszolgáltatott, gyötrődő lelken sem tudtam segíteni, éreztem, ahogy erősödik bennem a reménytelenség életérzése. Látni embereket ekkora gyötrelemben, kilátástalanságban és véget nem érő kínlódásban - ez több volt, mint amit el tudtam viselni!3 Fel tudod idézni életed legfélelmetesebb pillanatát? Még tinédzserként egy reggel Florida partjainál szörföztem. Egyszer csak cápák jelentek meg körülöttünk. Pánikszerűen igyekeztünk a part felé, miközben a nagy kavalkádban az egyik srácnak egy cápa megragadta és leharapta a lábát. Az igazság az, hogy az összes többi érzékszerv is érintett: a fül fertelmes zajokat, a többi kárhozott bűnös sikolyait és ordítását kénytelen hallgatni; a szemet félelmetes, hátborzongató és szörnyűséges látványok bombázzák;

32

az orr fojtó, undorító bűzöktől fuldokol, amely rosszabb a dögszagnál, sőt még a felnyitott sírból feljövő szagnál is.4 - Thomas Vincent

Aztán az egyik engem is ledöntött a szörfdeszkámról. Rene barátommal most már szó szerint „versenyt úsztunk” a ragadozókkal. Minden erőnkkel igyekeztünk a part felé, de én meg voltam róla győződve, hogy a vízben egyre inkább szétterjedő vér és a cápák nagy száma miatt végünk van. Hirtelen egy háromméteres cápa megragadott a lábamnál fogva és lehúzott a felszín alá. Fogalmam sincs, miért, de néhány pillanat múlva eleresztett, és barátommal együtt - hála Istennek, sértetlenül! - kijutottunk a partra. Akkoriban szinte megszállottan szerettem szörfözni, de mondanom se kell: ezután vagy két évig a víz közelébe se mentem! Ez volt életem legfélelmetesebb élménye, de a rettegés, amit akkor éreztem, eltörpül a pokolban érzett szorongáshoz képest. Onnan nincs menekvés: senki sem szabadíthat ki. Említettem, hogy még amikor a cellába megérkeztem, észrevettem, hogy mezítelen vagyok - a szégyen és a kiszolgáltatottság állapotában. Egy ellenséges közegben a kiszolgáltatottság csak tovább növeli a reménytelenség és a félelem érzéseit az emberben.5 A földi életben a társadalomban megbecsült és egészséges emberek szégyenkeznének, ha a nyilvánosság előtt levetkőztetve megszégyenítenék őket. Mennyivel nagyobb a szégyen és a félelem érzése egy ellenséges, megfélemlítő közegben? Gondoljunk csak arra a többmillió zsidóra, akiket a második világháború idején levetkőztettek és megaláztak, mielőtt gázkamrába terelték, és krematóriumba dobták volna őket. A kínzás és a megaláztatás számos formájában részesültek, de a levetkőztetés emberi méltóságuktól fosztotta meg őket, és csak tovább fokozta félelmüket. A földön már sokan haltak meg rettenetes körülmények között - de mennyivel borzasztóbb az a szenvedés, amely örökké tart!

33

A pokol örökké fog tartani. Bár a büntetésnek különböző szintjei lesznek, a pokol minden elkárhozó lélek számára borzalmas lesz. A pokol lakói az ördög a gonosz angyalok és a megváltatlan emberek lesznek.6 - Robert Peterson

A halálos kimerültség agóniáját is megtapasztaltam a pokolban. A folyamatos érzelmi, értelmi és fizikai trauma tovább gerjeszti az álmatlanság okozta fáradtság érzését. Az ember teljes szívéből vágyik csak néhány perc pihenésre, de ebben a kiváltságban soha sem részesülhet. Gondoljunk csak bele, milyen kifacsartnak éreznénk magunkat csupán negyvennyolc órányi ébrenlétet követően! A pokolban viszont egyáltalán nincs alvás, pihenés, sőt egyetlen nyugodt pillanat sem. A nyugalomnak bármely formája teljességgel ismeretlen.7 Bár mindössze 23 percet töltöttem odalent, az intenzív szenvedés és trauma következtében úgy éreztem, mintha több hete nem aludtam volna. Ez a kimerültség az idő múlásával biztosan csak rosszabbodik. Ott soha nincs lelki béke, megnyugvás.8 A kínok, a sikolyok, a rettegés, a szomjúság, a légszomj, az álmatlanság, a bűz, a hőség, a reménytelenség és a magány örökké tart. Kétségbeesetten vágytam arra, hogy egy másik emberrel beszélhessek, de tudtam, hogy erre soha sem lesz lehetőségem.9 Az embernek odalent nincs kapcsolata, nem kommunikálhat, nem létezik az emberi közösség semmilyen formája sem. Az emberi kapcsolatok nagyon értékesek, bár gyakran természetesnek vesszük őket. A halál pillanatában senki sem szeretné, ha „dolgok” vennék csak körül. Mindenki azt szeretné, ha ilyenkor a szerettei vennék körül, akik valóban törődnek is vele. Nagyon nehéz elképzelni azt a tudatállapotot, amikor egy ember tudja, hogy soha, senkivel - még a szeretteivel - sem fog többé kapcsolatot létesíteni. Emberi tulajdonság az, hogy szeretünk kommunikálni, kérdezni és megosztani az érzéseinket a sorstársainkkal - erre azonban nincs mód a pokolban. Ehelyett az ember ijesztő lényeknek van kiszolgáltatva. Bárki is légy: híres és befolyásos személy, vagy

34

ismeretlen kisember - ez ott nem számít. Mindenki magányosan sodródik a szenvedő lelkek tengerében. Léteznek ugyan olyan részei ennek a hatalmas, tüzes katlannak, ahol több ember tartózkodik, de csak abban az értelemben vannak együtt, hogy ugyanannak a szenvedésnek vannak kitéve. A tűz és kénkő esőjében minden lélek magányosan szenved, kínlódik. Olyan értelmű együttlétről beszélhetünk csak, ahogyan a szarvasmarhákat egybeterelik a vágóhídon. Az ilyen agóniában levő léleknek nincs lehetősége kommunikálni. Véleményem szerint ott egyébként is mindenki az őrület határán van. Megőrülni azonban senki sem tud, hiszen ez is a menekülésnek egy formája lenne. Menekülés pedig nincs, még értelmi szinten sem. Tudtam, hogy a szenvedésnek különböző szintjei léteznek, a büntetés különböző fokozatainak megfelelően.10 Tudtam, hogy egyesek rosszabb helyzetben vannak, mint mások, de mindenütt borzalmas volt: sehol semmi megkönnyebbülés, sem nyugalom. Érzékeltem, hogy ennél sokkal, de sokkal rosszabb szintek is léteznek. A gyötrelem minden egyes szintje, helyszíne és fokozata sokkal rosszabb volt annál, mint amit az emberi agy felfogni képes.

35

JEGYZETEK-2. FEJEZET

1. „Aki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.” (Péld 1:33) 2. Lutzer, Erwin: One Minute After You Die. Chicago, 1997, Moody Publishers, 112. o. 3. „Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök!” (Zsolt 11:6) „... és elveszének a pusztító által.” (lKor 10:10) „Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!” (Zsolt 140:11) 4. Vincent, Thomas: Fire and Brimstone. Morgan, PA, 1999, Soli Deo Gloria Publications, 111-112. o. 5. „Az alvilág (pokol) mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa” (Jób 26:6). Ez a versszak azt mutatja, hogy Istennek van rálátása a pokolra; nincs előtte elrejtve. A pokol lakói azonban még fizikai értelemben is mezítelenek. „Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát” (Jel 16:15). Ennek az igerésznek az elsődleges jelentése az, hogy ha felkészületlenek vagyunk, és nincs rajtunk az üdvösség ruhája, megszégyenülhetünk az Úr visszajövetelekor. „Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem... fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassák ki a te mezítelenségednek rútsága.” (Jel 3:18) 6. Peterson, Robert: Hell on Trial. Phillipsburg, NJ, 1995, Presbyterian and Reformed Publishing Co., 201. o. 7. „És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön-örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal” (Jel 14:11). Ez az igerész azt jelenti, hogy a kínokból nem lesz megkönnyebbülés, sem pihenés - alvás sem. 8. „Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!” (Ézs 57:21) „Rettegés jött el, s keresnek békét, és nincs.” (Ez 7:25)

36

9. C. S. Lewis szerint a pokolban nem lesz kommunikáció, mivel az a magány helye. Lásd Lutzer: One Minute After You Die. 113. o. 10. „Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodorna és Gomora földjének dolga” (Mt 10:15). Ez utalás arra, hogy a pokolban az említetteknél rosszabb helyzetben lesznek azok a városok, amelyek nem fogadják be az apostolokat. „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok... annál súlyosabb lesz a ti büntetésetek.” (Mt 23:14) „A gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál.” (Mt 23:15) „Aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal; gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik azt, aki az Isten Fiát megtapodja?” (Zsid 10:28-29) „… a legalsó veremből.” (Sir 3:55) „... és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.” (Zsolt 86:13) „Mély sírba (a legalsó verembe) vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé” (Zsolt 88:7). Lásd még a Lukács evangéliuma 12:42-48; illetve a bibliai idézetek listáját a Függelék A-ban; továbbá az Ezékiel könyve 32:21-23-at. „Ezek a nagy tekintélyű személyek a »sír közepéből« szólnak, ami talán azt sugallja, hogy az alvilág középpontja »kiemeltebb« hely, mint a »sírgödör legmélye«.” (Morgan and Peterson (szerk.): Hell Under Fire. 50. o.)

37

3. fejezet

Az átjáró

Ahogy ott álltam a hatalmas, tüzes katlan peremén, nem tartottam közvetlen támadástól, ezért volt időm felmérni a környezetemet. Olyan tűz- és lávaeső hullott az égből, mint ami egy vulkán kitörését követően szokott a földön. A lángokból jövő sűrű füst gomolygott a levegőben, így a látótávolság nagyon csekély volt. Amit viszont láttam, az mélységesen elborzasztott: rengeteg ember próbált a levegőt markolászva „kimászni” a katlanból, de nem volt kiút. Körbefordulva láttam, hogy egy hatalmas barlangban vagyok. A falak körülfogtak, és egyenesen a katlanba vezettek. A falakon ezerszámra rémisztő, démoni lények sorakoztak mindenféle formában és méretben. Voltak közöttük négylábúak, körülbelül medve nagyságúak, mások egyenesen álltak, és akkorák lehettek, mint egy gorilla. Mindegyikük teste borzasztóan groteszk és aránytalan volt. Mintha a húsuk már bomlásnak indult volna, a végtagjaikat pedig mintha kicsavarták volna, ráadásul jócskán túlméretezettek is voltak. Némelyiknek hatalmas, hosszú karja, másoknak természetellenesen nagy lába volt. Mintha csak élőhalottak lettek volna! Láttam méteres, óriási patkányokat és pókokat is közöttük, továbbá kígyókat és férgeket is, a kicsinytől a nagyon nagyokig. Nem hittem a szememnek! Tekintetemmel végigpásztáztam a falon tanyázó lényeken, míg végül odáig jutottam, ahol a nyílás volt a hatalmas barlang tetején. Egy alagút bejárata volt, ami nagyjából tizenkét méter átmérőjű lehetett. A kísérteties lények az alagút falait is beborították.

Szemmel

láthatólag

rendkívül

38

gonoszak

voltak:

tekintetükből

rosszindulat és halál áradt. Minden mocskos, büdös, rohadt és undorító volt. Még valamit megfigyeltem rajtuk: mintha mindegyik gyűlölte volna az emberiséget; maga a gonosz testesült meg ezekben a lényekben. Mintha hozzá lettek volna láncolva vagy csatolva a barlang falához. Megkönnyebbültem, hogy nem tudnak hozzám érni.1 Hirtelen emelkedni kezdtem felfelé az alagútban. Nem tudtam, mitől és hogyan voltam képes erre. Eleinte lassan haladtam, és a magasból jobb rálátásom nyílt a pokol roppant pusztaságára. Jobban szemügyre vehettem a hatalmas katlant is, amely jó másfél kilométer átmérőjű lehetett.2 Mindez azonban csak kis része volt a pokol teljes kiterjedésének.3 A lángoló katlantól jobbra - ameddig csak a szem ellátott - apró sírgödrök helyezkedtek el ezerszámra. A gödrök egy-másfél méter szélesek és körülbelül ugyanolyan mélyek lehettek - minden gödörben egy-egy elkárhozott lélek tartózkodott.4 A Zsoltárok könyve 94:13 utal ezekre a sírgödrökre, amikor így szól: „..míg megásták a vermet a hitetlennek.” Ahogy felfelé haladtam a sötétségbe, a rettenetes lények fenyegetően fogtak körbe.5 Ki tudna akár csak egyikükkel is megmérkőzni? - gondoltam magamban. Senki. Többségük rendkívül masszívnak és erősnek látszott. Eszembe jutott egy férfi, akit a feleségemmel együtt látni szoktunk az edzőteremben. Nem ismertük, de többször felemlegettük, hogy milyen jókötésű és erős. Még őt sem lehetne egy lapon említeni a démonokkal - gondoltam magamban. Talán fél perce haladhattam felfelé, amikor hirtelen egy villámlásszerű fény töltötte be az alagutat. A fény annyira ragyogó, tiszta és hófehér volt, amilyet korábban sohasem láttam. A ragyogó világosságtól nem láttam az előttem álló személy arcát, de azonnal tudtam, hogy kicsoda. „Jézus!” - kiáltottam, Ő pedig így válaszolt: „ÉN VAGYOK!” A lábaihoz estem. Olyan volt, mintha meghaltam volna.6 Néhány pillanattal később magamhoz tértem. Ott feküdtem a lábai előtt. Leírhatatlan érzelmek árasztottak el az Úr jelenlétében. Az egyik pillanatban még a pokol bugyraiban voltam olyan ember szerepében, aki nem ismeri Jézust, és örökkévaló szenvedésre van kárhoztatva.7 A következő pillanatban pedig, amikor Ő megjelent, visszatért a tudatomba, hogy keresztény vagyok.8 (A pokolban Isten

39

elrejtette előlem azt, hogy keresztény vagyok. Rövidesen elmondom, miért.) A rettegés helyére békesség, a veszélyeztetettség helyére a biztonság érzése került. Az értéktelenség, a szégyen és a megaláztatás érzései mind eltűntek, ahogy rám áradt értékes jelenléte. Akkor értettem meg igazán, hogy Isten mennyire szeret. Megvigasztalt, védelme alá helyezett, én pedig teljesen megkönnyebbültem. Szerettem volna ottmaradni a lábainál. Rendkívül hálás voltam, hogy megmenekültem a pokolból. Boldog voltam, hogy valóban ismerem Jézust, hogy hívő ember vagyok. Minden vágyam az volt, hogy imádhassam Őt. Most már tudom, hogy a cellába érkezésemkor tapasztalt fény az Úr jelenlétéből származott. Amikor Ő elment, a fény is távozott. Egyszer láttam egy dokumentumfilmet a Titanic elsüllyedéséről. Emlékszem, milyen hálásak voltak azok az emberek, akiket kihalásztak a jeges óceánból. Évtizedekkel az eseményeket követően sem csökkent bennük az élet iránti megbecsülés. Az interjúk során könnyek potyogtak a túlélők szeméből, ahogy megmenekülésük történetét mesélték.

A Hadész a gyötrelem és az agónia helye... Az ítélet és a pokol egyeseknek elviselhetőbb lesz másoknál... Abból azonban, hogy a pokol nem mindenki számára ugyanazt fogja jelenteni, egyáltalán nem szabad arra következtetni, hogy bárkinek is jó lesz ott-tartózkodni. A pokolban az emberek örökre el lesznek választva Istentől és mind-attól, ami jó. Bármennyire is kellemetlen gondolat, meggyőződésem, hogy a tűznek tava (a pokol) valóságos, létező hely.9 - Charles Stanley

Én is valahogy így éreztem magam, ahogy Jézus lábainál térdeltem. Nem tudtam szavakba önteni a hálámat – szerettem volna újból és újból megköszönni neki. Megkönnyebbültem és megvigasztalódtam, ugyanakkor bűnösnek és mocskosnak is éreztem magam. A szent Isten jelenlétében nagyon is éreztem bűneim valóságát. Jézus lehajolt, és a vállamra tette a kezét. Az erőm azonnal visszatért, és felálltam.

40

A következő gondolatom ez volt: Miért küldtél engem erre a rettenetes helyre? Mielőtt feltehettem volna a kérdést, Ő már válaszolt.10 „Azért - mondta -, mert sokan nem hisznek a pokol létezésében. Még a népem között is vannak olyanok, akik nem hisznek a pokolban.” Csodálkozva hallottam, hogy vannak olyan keresztények, akik nem hisznek a pokol létezésében. Azóta beláttam, milyen sokan gondolják azt, hogy az ember a halál pillanatában megsemmisül, illetve hogy a pokol egy rossz lelkiállapot csupán. Ez azért megdöbbentő, mert a Biblia részletes tájékoztatást ad a témában. A Biblia nem azt tanítja, hogy az ember a halál pillanatában egyszerűen megsemmisül.11 Nagyon világosan arról tudósít, hogy a pokol az örök gyötrelem valóságos helyszíne.12 Éreztem, hogy Isten nagyon szeretné, ha az emberek megismernék az igazságot. Az a tudat, hogy a pokol valóságosan létező, rettenetes hely, nagymértékben megnövelte a hálát a szívemben. Kimondhatatlanul hálás voltam Jézusnak, hogy kiszabadított onnan!13 Megértettem, hogy Isten az emberek iránti mérhetetlen szeretete miatt akarja tudatni velük, hogy a pokol létezik - azért, hogy a Fiában megjelent élet alternatíváját válasszuk. A János 1. levele 5:12 így szól: „Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.” Újabb és újabb kérdések fogalmazódtak meg a fejemben. Az Ő csodálatos jelenlétében azonban lassan jöttek a szavak ajkaimra. Mielőtt még bármit meg tudtam volna fogalmazni, Ő már válaszolt. A Zsoltárok könyve 139:2.4 így szól: „…messziről érted gondolatomat (...) Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram.” Feleségemmel is többször megtapasztaltuk, hogy pontosan arról kezdett egyikünk beszélni, amiről a másik éppen akkor gondolkozott. Máskor pedig megéreztük, hogy egy adott helyzetben mit szeretne a másik mondani vagy tenni. Ilyenkor így szólunk egymáshoz: „Tudom, hogy erre és erre gondoltál, és hogy ezt és ezt akartad mondani.” Pontosan ez az egység teszi a házasságot olyan különlegessé. A házasság tükrözi azt, ahogyan az Úr szeretne velünk kapcsolatban lenni - mély, bensőséges közösségben, ahol ráérzünk egymás érzéseire, meglátásaira, vágyaira és gondolataira. Ahogy ott álltam az Úr előtt, felmerült bennem a kérdés: Miért engem választottál

41

erre a feladatra? Nem jött válasz. A mai napig nem értem, hogy az Úrnak miért épp rám esett a választása. Képtelen vagyok felfogni. Először is, én egy ingatlanos vagyok, és nem egy Billy Graham vagy egy Teréz anya. Másrészt én szeretem a rendet, a tisztaságot és a csendet, a pokol pedig mindezeknek az ellentéte. Tudom, hogy a legtöbb ember szereti a rendet, a tisztaságot és a nyugalmat, de én a többségnél fanatikusabb típus vagyok ezen a területen. Édesanyám elmondása szerint gyerekként is mindig rendben tartottam a szobámat, a játékaimat is mindig a helyükre pakoltam. Ráadásul már gyerekként szerettem háromrészes öltönyben parádézni! Ezen felül feleségem is, én is utáljuk a horrorfilmeket. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy távol tartsuk otthonunktól és családunktól a rossz befolyásokat. Mindezek tetejébe én nem szeretem a nyarat, mert akkor túl meleg van! Jézus így szólt hozzám: „Menj, és mondd el mindenkinek, hogy milyen ez a hely! Én nem szeretném, hogy bárki is idekerüljön.14 A pokol az ördögnek és az angyalainak készült.”15 „Persze, megyek.” - válaszoltam erre. Isten akarata az, hogy minden ember megtérésre jusson.16 Óriási késztetést éreztem magamban, hogy eleget tegyek a kérésnek. A Szentírás említi a „tűznek tavát” (Jel 20:14), továbbá azt a helyet, ahol lesz „sírás és fogaknak csikorgatása” (Mt 13:42), ahol „férgük meg nem hal és tüzük el nem aluszik” (Mk 9:44). Ha csakugyan hinnénk a pokolban, könyörögnünk kellene a bűnösökért.17 - Roy Comfort

Az Ő jelenlétében a korábban fontosnak látszó dolgok jelentékteleneknek tűntek. Rendkívül megtisztelőnek éreztem, hogy olyasvalamit tehetek, ami neki tetszeni fog. Ekkor átvillant a fejemen: Miért hinnének nekem? Azt fogják gondolni, hogy rosszat álmodtam vagy megőrültem. Az Úr így válaszolt: „Nem a te feladatod meggyőzni őket. Az a Szent Szellem munkája.18 Te csak menj, és mondd el nekik!” Megkönnyebbültem, hogy nem az én

42

felelősségem az, hogy meggyőzzem az embereket. Én a könnyebbik feladatot kaptam - nekem csak ki kell nyitnom a számat és elmondani az embereknek, Ő pedig magához vonzza majd őket. „Miért gyűlöltek engem annyira azok a démonok?” - kérdeztem. „Mert az én hasonlatosságomra vagy megalkotva. Engem gyűlölnek.”19 Ugyanis a démonok nem tudnak Istennek közvetlenül ártani, gyermekeinek és a teremtett világnak azonban igen. Neki fájdalmat okoz, ha a teremtményeit szenvedni látja.20 Az Úr szeret bennünket és azt szeretné, hogy egészséges, békés és hosszú életünk legyen. Azt szeretné, ha minél több embert figyelmeztetnénk a pokol létezésére, és ha elmondanánk nekik, hogy mit kell tenniük annak érdekében, hogy kikerüljék azt a borzalmas helyet. „Azok a démonok iszonyú erősek voltak!” - mondtam ekkor. „Az én nevemben ki tudod űzni őket!”21 - válaszolta. Ekkor hirtelen, az Ő jelenlétében, a pokolban látott démoni lények már olyan gyengének látszottak: olyanok voltak, mint hangyák a falon. Eszembe jutott egy kedves barátom, Raul pásztor, akinek isteni ajándéka van arra, hogy felismerje a démonikus befolyást emberek életében. Tisztában van a hívők Istentől kapott tekintélyével, mint ahogy azzal is, milyen erő rejlik az imában. Ő volt a harmadik ember, aki eszembe jutott az utazás során. Éppen őt és feleségét, Sharont látogattuk meg aznap este, mielőtt ez megtörtént velem. Ugyanakkor az is megvilágosodott előttem, hogy a legfontosabb nem a démonok feletti uralom, hanem - ahogyan a Bibliában is olvassuk - „azon ne örüljetek, hogy a szellemek nektek engednek, hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben” (Lk 10:21). A Biblia állítása szerint „azért jött az embernek fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19:10) Isten célja azoknak az elveszett embereknek a megmentése, akiknek a neveik még nincsenek felírva a mennyben, és akik naponta ezerszám zuhannak a pokolba. Kijózanító látvány volt, amikor Jézus megmutatta azt a nyílást, amelyen keresztül egymás után, megállás nélkül potyogtak az emberek a mélységbe. Miközben ez a jelenet a szemem elé tárult, Jézus érzékelnem engedte egy apró töredékét annak a fájdalomnak, amit Ő érez, amikor teremtményei a pokolba kerülnek.22 Isten szeretete is messze meghaladja az ember felfogóképességét, és

43

mérhetetlenül nagyobb az ember szereteténél. Elviselhetetlen volt számomra átélni az Ő fájdalmát. - „Elég! Nem bírom!” - kiáltottam fel. Ezt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni. Ekkor kaptam leginkább bepillantást Isten érzéseibe az utazás során. Ő mérhetetlenül szereti az embereket. Valahányszor egy lélek a pokolba kerül, ez Őt rendkívüli módon elszomorítja. „Miért nem jutottál eszembe, amikor odalent voltam?” - tettem fel a kérdést. „Visszatartottam tőled.” - válaszolta. Azért, hogy valóban át tudjam érezni az elveszett lelkek reménytelen állapotát, el kellett, hogy rejtse előlem önmagát. 1970 óta van személyes közösségem Istennel, így joggal reménykedhettem volna szabadításában. A pokolban szerzett legszörnyűbb élményem az volt, hogy éreztem, milyen örökre elveszettnek lenni. A földön mindig van remény. Még a legborzasztóbb élethelyzetekben is reménykedünk a szabadulásban, még ha az a szabadulás a halál útján jönne is.23 Ott azonban az emberek tudják, hogy nincs remény, soha sem szabadulnak ki onnan. A lelkünk nem képes meghalni, ezért ha a kárhozat állapotába kerül, csak gyötrődik örökre.24 Végül így szólt hozzám: „Mondd el nekik, hogy már nagyon közel vagyok!” Szellememben késztetést éreztem, hogy minél több embernek szóljak, mert kevés az idő. Megismételte a felszólítást még erélyesebben: „MONDD EL NEKIK, HOGY MÁR NAGYON KÖZEL VAGYOK!” Tudtam, hogy azért ismétli meg, mert már tényleg nagyon közel van a visszajövetele. A Sátán... mindent megtesz azért, hogy az embereket a bűn fogságában tartsa, majd lehúzza őket az Istentől való örök elszakadás börtönébe.25 - Billy Graham

Az idő lassan lejár. Az emberek elé kell tárnunk az igazságot, hogy legyen lehetőségük választani. Ha nem találkozol Jézussal, mint személyes megváltóddal, te is egészen biztosan a pokolba fogsz kerülni.26 Visszagondolva, bárcsak megkérdeztem volna tőle: „A ’nagyon közel’ alatt te mit értesz, Uram?” De amikor az ember a mindenható Isten jelenlétében van, nem jutnak

44

eszébe ilyen arrogáns kérdések. Mint egy jó katona, akinek a parancsnok utasítást adott, én is csak engedelmeskedni akartam. Ez idő alatt folyamatosan felfelé haladtunk az alagútban. Felértünk a földfelszínre, de nem álltunk meg, hanem csak mentünk felfelé, míg végül kiértünk a föld atmoszférájából.

45

JEGYZETEK - 3. FEJEZET

1. A Júdás levél 6. versszakában találunk egy lehetséges magyarázatot arra, hogy ezek a pokoli lények miért vannak lebilincselve: „És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségöket, hanem elhagyták az ő lakóhelyöket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta.” A lények, amelyekkel a pokolban találkoztam, talán ezek közül a megkötözött, bukott angyalok közül valók lehettek. 2. „Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe /gödörbe/ szállanak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban.” (Ez 26:20) 3. „Azért a sír/pokol/ kiszélesíti torkát, és feltátja száját szertelen.” (Ézs 5:14) 4. A Zsoltárok könyve 88:7-ben a következőt olvashatjuk: „Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.” „Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek!” (Zsolt 140:11) „És kivont engem a pusztulás gödréből.” (Zsolt 40:3) „Nyeljük el azokat, mint a sír /seol/ elevenen, és egészen /egészben/, mint akik mélységbe szállottak.” (Péld 1:12) „Szállítsd alá őt te, és a hatalmas nemzetek leányai a mélységek országába azokhoz, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak.” (Ez 32:18) „Kik alászálltak... a mélységek országába,... és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak.” (Ez 32:24) 5. „Betaszít engem a sötétségbe, amilyen a régen megholtaké!” (Zsolt 143:3) 6. „És az Ő orcája, mint a nap, amikor fénylik az ő erejében. Mikor pedig láttam Őt, leesém az Ő lábaihoz, mint egy holt.” (Jel 1:16-17) 7. „Megváltotta lelkemet a sírba /gödörbe/ szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.” (Jób 33:28) „Hogy megmentse lelkét a sírtól /gödörtől/, hogy világoljon az élet világosságával.” (Jób 33:30)

46

8. „Abban az időben visszatére hozzám az én értelmem.” (Dán 4:33) 9. Stanley, Charles: Charles Stanley’s Handbook for Christian Living. Nashville, TN, 1996, Thomas Nelson Publishers, 245-248. o. 10. „Messziről érted gondolatomat. (...) Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram!” (Zsolt 139:2.4) 11. „És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet.” (Zsid 9:27) „Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az Ő hatalmának dicsőségétől.” (2Thesz 1:9) „És sokan azok közül, akik alusznak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra.” (Dán 12:2) A Máté evangéliuma 25:46-ban Jézus a következőket mondja: „És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.” „És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön-örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal.” (Jel 14:11) 12. Lásd Hell Under Fire és Hell on Trial az Irodalomjegyzékben. 13. „Aki

megváltja

életedet

a

koporsótól

/pusztulástól/,

kegyelemmel

és

irgalmassággal koronáz meg téged.” (Zsolt 103:4) 14. „Aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön, és az igazság ismeretére eljusson.” (lTim 2:4) „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.” (2Pt 3:9) „Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról, és éljen.” (Ez 33:11) 15. A Máté evangéliuma 25:41-ben Jézus a következőt mondja: „Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.” 16. „Lelkeket nyer meg a bölcs.” (Péld 11:30) „És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek” (Mk 16:15). „Hanem amiképpen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangéliumot, akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek

47

tessünk, hanem az Istennek, aki megvizsgálja a mi szívünket.” (1Thesz 2:4) A pokol féltve őrzött titka című művében Ray Comfort így érvel: „Ha valóban hinnénk a pokolban, nagyobb odaszánással próbálnánk megtéríteni a bűnösöket.” [Comfort, Ray: Hell’s Best Kept Secret. Springdale, PA, 1989, Whitaker House, 73. o.] 17. Comfort, Hell’s Best Kept Secret, 73. o. 18. „És a Lélek az, amely bizonyságot tesz.” (1Jn 5:6) 19. „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra.” (1Móz 1:26) „Minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!” (Péld 8:36) „Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket?” (Zsolt 139:21) „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem elébb gyűlölt tinálatoknál” (Jn 15:18). Az Istenés embergyűlölet általában démonikus eredetű. 20. „A tolvaj (az ördög) nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek” (Jn 10:10). „A názáreti Jézus,... széjjeljárt jót tévén, és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak” (Csel 10:38). Lásd még a Példabeszédek könyve 3:2 és 19:23 versszakait. 21. „Az én nevemben ördögöket űznek.” (Mk 16:17) „Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.” (Lk 10:19) „Nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.” (1Jn 4:4) 22. „És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét” (Ef 3:19). Lásd a János evangéliuma 3:16-ot is! 23. „Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége.” (Préd 9:6) 24. „Hűségedre nem a sírverembe szállók várnak!” (Ézs 38:18) „Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.” (Péld 11:7) „Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok,... reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon.” (Ef 2:12) „Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, akik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.” (Jób 8:13)

48

25. Graham, Billy: Angels: God’s Secret Agents. Nashville, TN, 2000, W Publishing Group, 75. o. 26. „Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk” (2Kor 5:11). „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.” (lTim 2:5)

49

4. fejezet

A visszatérés

Ahogy lenéztem, láttam a föld kerekségét.1 A látványtól a lélegzetem is elállt! Gyermekkoromban mindig is érdekelt a világűr, annyira, hogy egy időben még űrhajós is akartam lenni. Más kisfiúkhoz hasonlóan szerettem volna a világűrből látni a földet. Most láthattam, ahogy a hatalmas földgömb a „semmiség fölött” függ (Jób 26:7).2 Éreztem Isten jelenlétét, és tudtam, hogy minden, amit látok, az Ő uralma alatt van.3 A föld óramű pontossággal forog, egyenletes sebessége a legcsekélyebb mértékben sem változik. A hatalmas óceánok a kijelölt helyükön maradnak, nem öntik el a szárazföldet, nem sértik meg Isten örökkévaló rendeletét.4 A föld a Mindenható teljhatalmát hirdeti. Ám nemcsak földünk van Isten tökéletes uralma alatt, hanem az egész univerzum számtalan bolygója és csillaga is.5 Mégis, egyetlen veréb sem „esik a földre” az Atya akaratán kívül. Mégis, fejünk minden egyes hajszálát is számon tartja! (Lásd Máté evangéliuma

10:29-30.)

Isten

hatalmának

roppant

kiterjedése

egyszerűen

felfoghatatlan. De mindebben alighanem az a legbámulatosabb, hogy ez a hatalmas, mindenható Úr jó és szerető Isten is egyben.6 A legtöbb embert büszkévé, elbizakodottá teszi még egy kevés földi hatalom is, sokakból elvész az empátiára való képesség. Isten azonban úgy mindenható, hogy Ő maga „a Szeretet” is egyben. Ez a mindenhatóság nem azt jelenti, hogy minden, ami a földön történik, az Ő akarata lenne. Ugyanakkor mindenről tud, és semmi sem kerülheti el a figyelmét. Pontosan ezért kell nekünk, keresztényeknek, mindennap úgy imádkozni, hogy

50

„legyen meg a te akaratod a földön, miképp a mennyekben” (Mt 6:10). Ahogy Jézussal elindultunk a föld irányába, kezdtek láthatóvá válni a kontinensek. Tisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor újra beléptünk a föld atmoszférájába. Az űrhajózásban ez rendkívül bonyolult műveletnek számít, és számomra is világosan érzékelhető volt, amikor átléptük ezt a határt. Úgy gondolom, hogy ha valakinek megadatik, hogy az űrből szemlélhesse a földet, aligha tudja majd tagadni a teremtő Isten létezését. Szüleim a floridai Cape Canaveral űrközpont közelében laktak. Időnként űrhajósokat is vendégül láttak az otthonukban. Közülük többen azt követően lettek hívőkké, miután űrutazást tettek, és odafentről megszemlélhették az Isten által teremtett világot. Ámulatba ejt Isten szeretete és gondoskodása! Az univerzum Ura és Teremtője életünk legapróbb részleteivel is tisztában van. Gyermekként a Star Trek tévésorozat volt az egyik kedvencem. Mindig arról álmodoztam, hogy láthassam a világűrt. Teljesen elképesztő számomra, hogy az Úrnak eszébe jutott a gyermekkori álmom, és lehetővé tette, hogy kiruccanhassak a világűrbe - méghozzá Ővele együtt! Kalifornia felé haladtunk, és nemsokára már az otthonunknál jártunk. Ahogy ott lebegtünk a ház felett, a mennyezeten át beláttam a lakásba. A nappaliban a saját testemet láttam a padlón feküdni. Nehéz volt felfogni, hogy az odalent én vagyok. Bár igazából nem is az, hanem ez vagyok én! - állapítottam meg. Eszembe jutottak Pál szavai, aki így szólt: „Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökkévaló házunk a mennyben.” (2Kor 5:1) Ezt az élményt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor kiszállunk az autónkból, és néhány lépés távolságból visszanézünk rá. Az autó nem te vagy, hanem csupán egy eszköz, amelyben utazol. A padlón fekvő testem nagyon ideiglenesnek, az életem pedig rövidnek tűnt: annyinak, mint amennyi idő alatt a gőz kiszökik a kávéfőzőből. Egyik percben még itt van, aztán pillanatok alatt el is tűnik.7 Közben lassan kezdtem felfogni az örökkévalóság lényegét. Kezdtem megérteni, hogy mi fontos Isten számára. Sokszor az előttünk fontosnak látszó dolgok valójában nem is fontosak... Átmentem a tetőn, és megérkeztem a nappaliba. Ahogy közeledtem a földön fekvő testemhez, mintha csak magába szippantott volna. Az Úr ekkor magamra

51

hagyott, a pokol szörnyű emlékei pedig azonnal betöltötték az elmémet. Amíg Ő velem volt, nem éreztem semmi rettegést és gyötrelmet8, de ahogy eltávozott, a félelem visszatért. Kiabálni kezdtem, miközben továbbra is a földön feküdtem, traumatizált állapotban. Biztosan mindenki hallott már emberekről, akik háborús élmények vagy autóbaleset következtében sokkos állapotba kerültek. A pokol élménye azonban sokkal borzasztóbb a földön tapasztalható szörnyűségeknél, így én is eljutottam a tűrőképességem határára. Az emberi szervezet képtelen ilyen borzalmakat feldolgozni. Amit a „szörnyet halni” kifejezés takar, az nagyon is könnyen bekövetkezhet azok esetében, akiket a pokolról való emlékképek gyötörnek. Kiáltásaim elhallatszottak a hálószobáig, és felébresztették a feleségemet. Megkértem Annette-et, hogy saját szavaival foglalja össze, mit tapasztalt aznap éjszaka.

52

Annette szemszögéből Arra ébredtem, hogy valaki ordítozik a lakásban. Ösztönösen jobbra néztem, hogy Bill ott fekszik-e mellettem az ágyban. Nem volt ott. Balra fordultam, és az ébresztőórára néztem. Három óra 23 percet mutatott. Kikeltem az ágyból, és a folyosón keresztül a nappaliba mentem. Bill magzatpozícióban feküdt a padlón, fejét két karjába temette. Szabálytalanul, kapkodva vette a levegőt, és azt ordítozta: „Meg fogok halni!” Azt hittem szívrohama van. „Mi a baj?” - kérdeztem. „Az Úr elvitt a pokolba! Imádkozz értem! Imádkozz, hogy megszűnjön ez a félelem!” - sikoltotta válaszul. Még soha nem láttam őt ilyen lelkiállapotban. Alapvetően visszafogott, nyugodt ember. Aki ismeri, el tudja mondani róla, hogy mindig is kiegyensúlyozott, érzelmileg stabil és higgadt személy benyomását keltette, most viszont alaptermészetével homlokegyenest ellenkező módon magánkívül volt: minden látható ok nélkül sokkos állapotban találtam rá. Néhány másodpercbe telt, mire szavainak értelme eljutott az agyamig. Bár a jelenet engem is mélyen felkavart, mégis békességet éreztem belül, és tudtam, hogy Bill igazat mond. Megnyugodtam, hogy nincs szívrohama. Legbelül tudtam, hogy rendbe fog jönni. Imádkozni kezdtem érte. Rövidesen lenyugodott, és kezdte összeszedni magát. Abbahagyta a kiáltozást, légzése lecsillapodott, és lassan össze tudta szedni a gondolatait. Vizet kért tőlem.

A történetem folytatódik Emlékszem, milyen csodálattal néztem azt a pohár vizet Annette kezében. Életet láttam abban a pohárban. Pillanatok alatt magamba öntöttem, és kértem még egyet. Soha többé nem akartam szomjazni.9 Miután a második pohár vizet is megittam, visszamentünk a hálószobába.

53

Ahogy ott ültünk az ágyon, elkezdtem elmesélni Annette-nek, hogy mi történt. Elmondtam neki, hogy valahonnan tudtam: hajnali három óra volt, amikor az utazásom elkezdődött. Miután imádkozott értem, a pokolbeli utazás emlékei továbbra is megmaradtak, de a borzalmas életérzéseket Isten levette rólam - ezért nagyon hálás vagyok neki! Ha a rémületes emlékek okozta fájdalmat és szenvedést nem vette volna le rólam, biztosra veszem, hogy meghaltam volna: az ember nem képes ilyen lelki gyötrelmekkel együtt élni. Még a természetes tragédiák esetén is évekre, néha évtizedekre van szükség ahhoz, hogy a fájdalom alábbhagyjon, és az emberek visszanézve beszélni tudjanak az emlékeikről érzelmi kitörések nélkül. Jó példa erre egy barátunk, Jake Greenwald esete, aki a második világháború során a Csendes-óceánon elsüllyedt USS Indianapolis egyik túlélője.10 A hajó elsüllyedését követően mintegy kilencszáz tengerész öt napon keresztül sodródott a vízben, mentőcsónakok nélkül. Ahogy teltek a napok és a segítség nem érkezett, a cápák körülbelül hatszáz embert megettek a tengerészek közül. Jake részletesen elmesélte, milyen borzalmas volt hallani társainak sikolyait éjszakánként, ahogy a cápák egyesével levadászták őket. Bár ő maga túlélte a cápákat, a kegyetlenül tűző nap és a sós víz hatására súlyos sérüléseket szenvedett a hátán és a lábán, az emlékek pedig olyan traumát váltottak ki benne, hogy több mint ötven évnek kellett eltelnie, míg végül képesnek érezte magát arra, hogy beszélni tudjon róluk. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy nekem nem telt évekbe, de még napokba sem, hogy pokolbéli utazásomból felépüljek! Isten egyetlen pillanat alatt elvette a félelmet, de meghagyta az emlékeket, hogy a történetet el tudjam mondani másoknak. Bár nem voltam már érzelmileg felzaklatott állapotban, fizikailag alaposan megviselt a dolog. Nagyobb kimerültséget éreztem, mint bármikor korábban életem során. Ennek ellenére már másnap szerettem volna minden olyan ismerősömet felhívni, akik nem hittek a pokol létezésében, hogy történetemet elmeséljem. Tudtam, hogy pihenésre van szükségem ahhoz, hogy helyrejöjjek, de úgy éreztem: figyelmeztetnem kell őket. Nemcsak a barátaimról, családtagjaimról volt szó: mindenkit figyelmeztetni akartam. Egy egész évbe telt, mire úgy ahogy lenyugodtam. Nem akartam, hogy egyetlen ember is oda jusson, ahol én jártam. Minden reggel azzal a tudattal ébredtem, hogy figyelmeztetnem kell valakit. Minden este úgy

54

feküdtem le, hogy vajon kit hagytam ki aznap. Ahová csak mentem, az emberekre nézve az járt a fejemben: vajon közülük hányan fognak a pokolba kerülni?11 Beszélnem kell nekik Jézusról! Az elkövetkező év során időről időre ideges lettem azokra az emberekre, akik nem hittek Jézusban, a mennyben, a pokolban. Amikor az ember ismeri az igazságot, szinte elkeseredetten szeretné meggyőzni embertársait arról, hogy a pokol valóság, és hogy Jézus az egyetlen kivezető út onnan. Néha elfogyott a türelmem. Tudtam, hogy mi vár rájuk, ha nem hallgatnak rám. De nemcsak szubjektív megtapasztalásom miatt beszélek az emberekkel örökkévaló sorsukról, hanem azért is, mert Isten is erre utasít bennünket a Szentírásban, és ez sokkal lényegesebb. Valójában nem is magukra az emberekre lettem mérges, hanem arra, hogy milyen nehéz meggyőzni valakit az igazságról. Képzeljük csak el a következő szituációt: egy úszómedence mellett üldögélünk, amikor egyszer csak egy tartálykocsi érkezik a helyszínre. Rosszarcú alakok szállnak ki belőle, és félig leengedik a medence vizét. Ezután a tartálykocsiból újra feltöltik a medencét folyadékkal. Ez a folyadék azonban nem víz, hanem sósav! Szemünk láttára egy fadarabot dobnak a medencébe, amely sisteregve szétporlad. Világos, hogy a cél mindazok meggyilkolása, akik a látszólag hétköznapi medencébe beugranak. Szent kötelességünk, hogy a bűnben élő embereket a rájuk leselkedő szörnyű veszélyre figyelmeztessük. Csendben maradni súlyos bűntény!12 - A. W. Pirik

Ezután a férfiak a járművel elrobognak. Néhány perccel később gyerekek tűnnek fel a színen, láthatóan úszni jöttek. Ordibálva próbáljuk figyelmeztetni őket, hogy sósav van a vízben, de ők nem hisznek nekünk. Eksztatikusán kiabálunk hát, és mindenkit távol akarunk tartani a medencétől. A víz viszont teljesen jónak tűnik, sőt egyenesen hívogató... Hát nem frusztráló helyzet lenne? Nem engedhetjük őket be a vízbe, még ha ragaszkodnak hozzá, akkor sem! A legtöbbünk biztosan mindent megtenne annak érdekében, hogy megmentse

55

őket. Egyik nap egy idős hölgy hívott fel, mivel szerette volna eladni a házát. Megkért, hogy menjek el hozzá átbeszélni a részleteket. Azt mondta, hogy nagyon beteg, rákja van, ezért szeretné gyorsan lebonyolítani az üzletet. „Várjon egy kicsit, amíg jobban érzi magát!” - mondtam neki. „Ne hozza meg ezt a nagy döntést a műtét előtti stresszes állapotban.” Beleegyezett. Úgy tűnt, hogy valóban a betegség utolsó stádiumában lehet, ezért feltettem a kérdést, hogy ismeri-e Jézust? „Én nem hiszek a vallásos mesékben!” válaszolta. Megpróbáltam meggyőzni arról, hogy ne kockáztasson örökkévaló sorsával kapcsolatban. Azt mondta, hogy szerinte mindez zagyvaság, és hogy tartsam meg a világnézetemet magamnak. Nagyon szomorú lettem, amikor elmentem onnan. Nagyon gyengének és betegnek látszott. Tudtam, hogy nem sokáig fogja már húzni. Másnap reggel meg is halt. Nagyon bántott az eset. Megkeményedett szíve visszautasította Isten utolsó pillanatban érkező segítségét. Tudtam, hogy ő már azon a borzalmas helyen van. Nagyon zavar, amikor azt hallom, hogy így okoskodnak emberek: „Én nem hiszek ezekben a bibliás dolgokban: ha tényleg van Isten, Ő nem küldene senkit arra a borzalmas helyre!” De hát Ő nem is küld oda senkit! Nem akarja, hogy bárki valaha is oda jusson. Jézus az életét adta azért, hogy mi megmeneküljünk.13 Az egészben az a legfurcsább, hogy míg egyrészről figyelmeztetni akartam mindenkit a pokollal kapcsolatban és megmutatni, hogyan kerülhetik el, másrészről a saját pokoljárásomról nem kívántam az embereknek beszélni, mint ahogy arról sem, hogy találkoztam az Úrral. Szavakkal leírhatatlan, hogy milyen volt az Ő jelenlétében lenni! Olyan volt, mintha egy kincset rejtegettem volna. Hosszú időn keresztül magamban tartottam a titkot, csak édesanyámnak és egy közeli barátomnak mondtam el.

56

JEGYZETEK - 4. FEJEZET

1. „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ézs 40:22). Az Ézsaiás könyve körülbelül i. e. 750-ben íródott, ekkor még az emberek többsége a földet laposnak gondolta egészen Kolumbusz Kristóf idejéig. 2. „Aki által a világot is teremtette, (...) aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget.” (Zsid 1:2-3) 3. „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” (Mt 28:18) 4. „Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az Ő parancsolatját” (Péld 8:29). „Te szabtad meg a földnek minden határát.” (Zsolt 74:17) 5. „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.” (Zsolt 19:2) 6. „Az Isten szeretet.” (1Jn 4:16) 7. „Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst.” (Zsolt 102:4) „Mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.” (Jak 4:14) 8. „A teljes szeretet (aki Jézus) kiűzi a félelmet.” (1Jn 4:18) 9. „Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik: valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik” (Jn 4:1314). „És aki szomjúhozik, jöjjön el; és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” (Jel 22:17) 10. USS Indianapolis (CA-35) Survivors: Only 317 Survived! Indianapolis, IN, 2002, Printing Partners, 183. o. 11. „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.” (Mt 7:13) 12. Pink, A. W.: Eternal Punishment. Bevezető, 6. bek. http://www.crta.org/eschaton/pink_eternal_punishment.html (2005. augusztus 4-én látogattam meg). 13. „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még

57

bűnösök

voltunk,

Krisztus

érettünk

meghalt.

Minekutána

azért

most

megigazultunk az Ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen Őáltala” (Róm 5:8-9). Lásd még: Rómaiakhoz írt levél 6:23 és János evangéliuma 3:16.

58

5. fejezet

Bizonyságok

HÉT ÉV TELT MÁR EL a pokolba való utazásom óta. Ez idő alatt soha sem kerestem a nyilvános szereplést, Isten viszont rengeteg ajtót megnyitott: meghívást kaptam több tucat gyülekezetbe, és számos televízió- és rádióadásban is lehetőségem nyílt elmondani a történetemet. Az ilyen felkérések hallatán rendszerint hezitálni szoktam. Soha sem szerettem nyilvánosság előtt beszélni. Sokan gondolhatják azt, hogy csak nagyon rosszat álmodtam vagy egyszerűen elment az eszem. Nem mindig könnyű elmesélni ezt a megtapasztalást. Ugyanakkor visszautasítani sem szoktam az ilyen jellegű felkéréseket. Megerősítenek abban, hogy Isten akaratában járok. Az embereknek meg kell hallaniuk ezt az üzenetet! Rengeteg visszajelzés érkezik e-mailen és telefonon arról, hogy történetem hallatán Istenhez fordulnak emberek. Ezek a híradások is azt erősítik meg bennem, hogy Isten cselekszik rajtunk keresztül. Rengeteg pozitív megerősítést kaptam az elmúlt évek során. Ebben a fejezetben ezek közül szeretnék megosztani néhányat.

Újabb megerősítés Az 1998. november 22-i pokolbeli utazásomat követő napon üzleti célból egy barátomat kellett felkeresnem. Történetesen éppen ugyanahhoz az ismerősömhöz kellett visszamennem, ahol a feleségemmel együtt az előző esténket töltöttük. Vezetés közben így fohászkodtam: „Uram, meg tudnád erősíteni azt, ami tegnap éjjel történt? Hihetetlen, hogy tényleg a pokolban jártam. Megmutatnád nekem még

59

egyszer, csak néhány másodpercre azt a helyet?” Megérkeztem az ismerősöm házához, és leparkoltam. A következő pillanatban már újból a pokolban találtam magam. Ezúttal azonban máshogy történt. Az első látogatáskor résztvevője voltam az eseményeknek. Most szemlélőként voltam csak jelen, de így is elborzasztott a rettenetes látvány. A második látomás talán tíz másodpercig sem tartott, aztán ismét az autóban ültem, és immár második alkalommal küszködtem a látottakkal. Jó húsz percbe telt, mire össze tudtam magam szedni. Az élmény hatása alatt voltam még, amikor beléptem a házba. Alig tudtam beszélni. A barátom meg is kérdezte: „Jól vagy?” „Persze, minden rendben” - mondtam neki. Dolgom végeztével gyorsan távoztam. A hazafelé vezető úton az járt a fejemben: el kell mesélnem a feleségemnek azt, ami történt. „Ez már nagyon komoly” - állapítottam meg magamban. Megrázó volt a látvány, de nagyon hálás voltam Istennek azért, hogy ilyen hamar és ennyire konkrétan megválaszolta az imámat. Most már tényleg elegem lett a pokolból. Megkértem Istent, hogy soha, de soha többé ne vigyen vissza oda. Mindmáig nem is került sor ilyesmire.

Különös megjegyzés Egy héttel később három helybéli pásztorral ebédeltünk egy étteremben. A beszélgetés során az egyik pásztor elkezdett arról beszélni, hogy szerelőhöz kellett vinnie az autóját. Egyszer csak minden átmenet nélkül felém fordult, és így szólt: „El tudod képzelni, milyen borzalmas lehet a pokolban szenvedni? Iszonyatos lehet... Figyelmeztetnünk kell az embereket.” Ezután épp olyan magától értetődően a többiekhez fordult, és folytatta a beszélgetést az autójáról; mintha észre se vette volna sem ő, sem a többi pásztor azt, hogy az imént mi hangzott el. Nagyon különös volt, hiszen ekkor még egyikük sem tudott a megtapasztalásomról. Mintha Isten szólt volna hozzám rajta keresztül. Talán három hónap sem telt el, amikor ismét találkoztam ugyanezekkel a lelkészekkel. Ezúttal a feleségem is velünk volt. A pásztor, aki a korábbi alkalommal a különös megjegyzést tette, most így szólt: „Bill, úgy érzem, valami traumán estél át.

60

Kérlek, beszélj róla!” Ekkor mondtam el nekik először a látomást.

Különös találkozás Az első három hét során senkinek sem akartam elmondani a látomást. Egyik nap azonban, amikor együtt ebédeltünk barátainkkal, feleségem unszolására beszámoltam nekik az élményről. Miután végighallgattak, felhívták a figyelmemet egy könyvre. Egy hölgy írta, akinek szintén látomása volt a pokolról. Amikor megkérdezték, hogy olvastuk-e, nemleges választ adtunk. Erre elmondták, hogy a könyvben hasonló megtapasztalásokról ír a szerző, mint amiről én beszámoltam. Megvettük a könyvet, és képtelenek voltunk letenni. Szerettünk volna találkozni a szerzővel, de nem tudtuk, hogyan lépjünk vele kapcsolatba. Néhány héttel később felhívtam édesanyámat, hogy megbeszéljünk egy családi összejövetelt. A beszélgetés során elmesélte, hogy nemrégiben meghallgatott egy kazettát, amelyen egy hölgy számol be pokolbeli utazásáról. Kiderült, hogy ugyanarról a nőről van szó, akinek a könyvét mi is olvastuk. Ekkor számoltam be neki arról, hogy velem mi történt. Néhány nappal később azzal hívott vissza, hogy kiderült: ő és az illető hölgy egy gyülekezetbe járnak! Éppen aznap érkeztünk meg anyámhoz, amikor az a hölgy is a városba érkezett. Vasárnap ő is eljött a gyülekezetbe. Ezt önmagában nagy csodaként éltük meg, mivel rendkívül elfoglalt személy: a világ minden részéről kap felkéréseket szolgálatra, így év közben kevés istentiszteleten tudott részt venni. Az összejövetel végén odamentünk hozzá, és három órán keresztül beszélgettünk. Nagyon megerősített, hogy olyasvalakivel tudtam beszélgetni, aki szintén járt a pokolban. Elmondta, hogy mennyi mindenen kellett keresztülmennie a megtapasztalását követően. Ez engem is felkészített a jövő kihívásaira. Pontosan tudta, hogy min megyek keresztül. Magyarázatot tudott adni bizonyos érzelmi gyötrésekre is, amiket megtapasztaltam. Az elkövetkező hónapok során többször eszembe jutottak tanácsai, amelyek segítségével komoly kihívásokon sikerült felülkerekednem. Biztos vagyok benne,

61

hogy nem véletlenül találkoztam vele.

A szelíd óriás A pokolban mindössze három ember jutott az eszembe: a feleségem, a barátom, Raul pásztor, és egy férfi, akit személyesen nem ismertünk, de gyakran láttunk az edzőteremben. Nem lehetett nem észrevenni, mivel rendkívül magas, izmos ember volt. Ő jutott eszembe, amikor a pokolban a démonok a földhöz szorítottak. Még a legerősebb ember sem lenne képes ezeket legyőzni - gondoltam akkor magamban. Két héttel a látomást követően éppen az edzőteremben bicikliztünk, amikor a férfi elment előttünk. Hirtelen megállt, és így szólt hozzánk: „Kérdezhetnék valamit?” „Persze” - válaszoltuk, mire ő: „Hisznek önök Istenben?” „Igen!” - mondtuk neki. „Lehet, hogy ez furcsán fog hangzani - folytatta -, de úgy érzem, hogy Ő késztet engem erre... az az érzésem támadt, hogy álljak meg, és beszéljek önökkel.” Beszélgetésbe elegyedtünk, majd később barátságba is kerültünk. Idővel Jézust is befogadta a szívébe. Megtudtuk, hogy 1996-ban ő nyerte el a Világ Legerősebb Embere címet. A mai napig ő az egyik leghatalmasabb ember, akit valaha láttam.

Pásztorok előtt Három hónappal a megtapasztalást követően felhívtam Darrel Ballmant és feleségét, Evie-t. Huszonöt éve közeli barátságban vagyok velük. Nekik is elmeséltem a látomásomat. Mindketten érett és kipróbált hívő emberek. Darrel évek óta elismert vezető, és alapos ismerője a Bibliának. Miután türelmesen végighallgattak, megkérdezték, hogy ha az otthonukba meghívnának ötven pásztort, előttük is elmondanám-e az élményemet? Igent mondtam, és nagyszerűen sikerült. Az egybegyűltek hitelesnek érezték a beszámolómat, és nagyon örültek, hogy megosztottam velük. Az egyik pásztor utána elmesélte, hogy nemrégiben ima közben az az érzése

62

támadt: nemsokára többet fog megtudni a pokolról. Úgy érezte, hogy Isten szeretne vele igazságokat megosztani a gyötrelem helyéről, és ezeket az információkat tovább kell majd adnia a gyülekezetének is. Közösségük hírlevelében ezt az előrejelzést meg is tették. Néhány héttel később arra érzett késztetést, hogy felhívja barátját, Darrelt. Semmi különösebb oka nem volt rá, mégis felvette a telefonkagylót. A beszélgetés során Darrel megemlítette, hogy nemsokára egy férfi fog élménybeszámolót tartani náluk pokolbeli utazásáról. A pásztor azonnal félbeszakította: „Ez az! Ott a helyem!” A beszámolómat és a személyes beszélgetést követően megkért arra, hogy látogassunk el a gyülekezetébe. Az ott egybegyűltek közül sokan mások is felkértek, hogy tartsunk beszámolót az ő gyülekezetük vagy imacsoportjuk előtt is. Elfogadtuk ezeket a meghívásokat, és nagyszerű volt látni, hogy Isten szeretete milyen sok embert Krisztushoz vezetett.

Imameghallgatás Egy másik alkalommal feleségemmel felkérést kaptunk, hogy egy oroszajkú gyülekezetben tartsunk élménybeszámolót Sacramento városában. Elfogadtuk a meghívást. Fantasztikus, felejthetetlen élményben volt részünk. Nagyon ortodox emberek alkották annak a gyülekezetnek a tagságát, akik ugyanakkor hittek a Szent Szellemmel való betöltekezésben is. A nők fejkendőt hordtak, és bokáig érő ruhába voltak felöltözve. Sokan közülük az egykori Szovjetunióból menekültek még el, mások megjárták a német koncentrációs táborokat is az 1940-es években. Miután elmondtuk a bizonyságunkat, a közösség egyik vezetője jött oda hozzánk. Tolmács segítségével bemutatkozott és elmondta, hogy ő orosz származású zsidó. Az egyik fogolytáborban égő kemencébe dobták, de barátja kirántotta onnan, és visszahozta az életbe. Elmesélte, hogy ő akkor meghalt és a pokolba került, és pontosan ugyanazt látta, mint amiről én beszámoltam aznap este. Könnyek potyogtak az idős férfi arcán, ahogy felidézte: mindig is azért imádkozott, hogy valaki megerősítse azt, amit ő látott. Ötvenhat évnyi várakozást követően most érkezett válasz az imájára! Könyvet is írt a megtapasztalásáról,

63

amelyből egy dedikált példányt nekünk ajándékozott. Nagyon megköszönte, hogy eljöttünk, és ilyen módon sokévnyi imára Isten rajtunk keresztül válaszolt. Mélyen megindított bennünket, hogy ennek az idős embernek a több évtizedes imakérését Ő éppen rajtunk keresztül teljesítette. Másnap este felkértek, hogy egy orosz nyelven sugárzott televíziós műsorban is beszéljünk. Az adást Sacramentóban, Los Angelesben, Kanadában és Oroszországban is fogni lehetett. Az idős bácsi is eljött az adásra, és támogatóan az első sorba ült. Ez sokat jelentett a számunkra. Rendkívüli orosz embereket ismerhettünk meg ott, különösen azok személyében, akik ezt a televíziós szolgálatot végezték. Különleges elkötelezettséggel szolgálták Istent. A szívünkbe zártuk őket, és azóta is tartjuk velük a kapcsolatot. Nagyon hálásak voltak azért, hogy az Egyesült Államokban élvezhetik a számunkra olyan természetesnek vélt szabadságjogokat. Isten tökéletes akarata volt, hogy elfogadtuk a meghívásukat.

Főiskolai előadás Egyik alkalommal Holly McClure rádióadásában szerepeltem, amikor egy délkaliforniai főiskolai professzor e-mail üzenete érkezett hozzánk. A professzor egy világi, nem vallásos intézményben oktatott, és megkérdezte, hogy elmesélném-e az élményemet a filozófia óráján, ahol éppen a halál utáni élet témakörével foglalkoztak. Feleségemmel együtt eleget tettünk a felkérésnek, és mint kiderült, ismét egy „Isten tökéletes akaratában vagyunk” élményben lehetett részünk. Még öt perce sem beszéltem, amikor már kezek emelkedtek a levegőbe, és záporoztak felénk a jobbnál jobb kérdések. A diákok nagyon keveset tudtak Isten dolgairól, de tudásra éhesen választ akartak kapni kérdéseikre. Miért létezne egy ilyen borzalmas hely, mint a pokol? Miért küldene Isten embereket a pokolba? Honnan tudja, hogy mindezt nem saját, szubjektív világnézete és hite hatására képzelte be magának? Mivel lehet kiérdemelni azt, hogy a mennybe kerüljünk? Nem jó cselekedetekkel kell „bedolgoznunk” magunkat az üdvösségbe? Ezeknek a fiataloknak sok kérdésére sikerült válaszolnunk. A legtöbbjük addig még nem is olvasta a Bibliát, és nem járt még istentiszteleten sem. Nagyon kevesen

64

voltak közöttük, akik látták a Tízparancsolat című, vagy más bibliai témájú filmeket. A fiataloknak manapság azt tanítják, hogy ami jónak tűnik előttük, az jó is. Nem azt hallják az iskolapadban, hogy létezik az abszolút jó és rossz. Nem mondják el nekik, hogy Isten szereti őket, és hogy terve van az életükkel kapcsolatosan. Megdöbbentő számomra, hogy a fiatalok milyen pozitívan fogadják a beszámolómat. Pedig nem tartozom azok közé, akik karakterükből fakadóan vonzzák az ifjakat: sokan nálam jóval dinamikusabb, izgalmasabb, karizmatikusabb emberek, és jobban meg is tudják szólítani az ifjú nemzedéket. Ez viszont újabb megerősítés számomra, hogy valóban Isten áll megtapasztalásom hátterében. Általában a fiatalok csak rövid ideig tudnak egy adott témára figyelni. Folyamatos szórakoztatást igényelnek, hogy a figyelmük le legyen kötve. Ennek ellenére amikor előttük beszéltem, szinte mindig nagy sikereket értem el: olyan odaadóan hallgattak, mintha minden szavam fontos lenne.

Egy betelefonáló Holly McClure egyik rádióadását követően egy hölgy telefonált be. Elmondta, hogy tinédzser fiával utazott autójukban, miközben a fiú a rádióban az édesanya számára elviselhetetlen zenét hallgatott. A hölgy mindig próbálta átkapcsolni a rádiót egy másik csatornára, a fiú viszont mindig visszakapcsolta a kibírhatatlan zenére. Ekkor az anyuka a Holly McClure adását sugárzó csatornára kapcsolt. Tizenöt másodperc elteltével már a fiú kérte az anyját, hogy hallgassák tovább a beszámolómat. A hölgy nagyon megdöbbent. A fiú az egész műsort végighallgatta, és a végén kijelentette: neki meg kell térnie, nem akar a pokolba kerülni! A hölgy csodálkozott, mivel már hosszú ideje próbált neki bizonyságot tenni, de soha sem sikerült. Megköszönte Hollynak, hogy aznap én lehettem a műsorában.

Az ifjú nemzedék Soha sem fogom elfelejteni, amikor a feleségemmel egyszer meghívást kaptunk egy pásztor otthonába a dél-kaliforniai Anaheim-dombság vidékére. A pásztor

65

házához hatalmas udvar is tartozott. Megdöbbenésünkre az udvaron egy kivetítő vászonnal és profi fénytechnikával felszerelt komplett színpadot állítottak fel. Mintegy kétszáz középiskolás diák jelent meg aznap este, hogy néhány keresztény zenész muzsikáját követően meghallgassák beszámolómat. A pásztor mindent megtett az est sikeréért, és csodálatos volt látni, ahogy sok fiatal döntést hoz Jézus Krisztus mellett. Egy másik alkalommal arra kértek fel, hogy egy ifjúsági szolgálat tagjai előtt tegyek bizonyságot Orange megye déli részén. Egy pisszenést sem lehetett hallani, mialatt beszéltem. Nagy odafigyeléssel hallgattak, rengeteg kérdésük volt, és hanganyagot is kértek a beszámolómról, hogy megoszthassák barátaikkal. Az összejövetel után az ifjúsági pásztor elmondta, hogy még sohasem látta őket ennyire lelkesnek. Nagy kiváltság az ifjú generáció előtt beszélni. Okosak, őszinték, kerülik a mellébeszélést. Becsülöm bennük azt, hogy egyenesek és nagyon kíváncsiak Istenre, valamint a természetfeletti világra.

Kansas City A következő történetben is Isten munkálkodott, és adott újabb pozitív megerősítést. Egy este ima-összejövetelen vettünk részt, ahol a jelenlevők között volt egy lelkész is, aki így szólt hozzám: „Úgy érzem, nemsokára Kansas Citybe kell menned. Isten valami nagy dolgot akar ott véghezvinni.” Másnap telefonhívást kaptunk a Kansas térségében hosszú ideje szolgáló Hal Linhardt pásztortól. Felkért, hogy több gyülekezetben is beszéljek a látomásról. Egy videofelvételen látta, ahogy a feleségemmel együtt megosztjuk a bizonyságunkat, és szerette volna, ha elmondjuk tapasztalatainkat az ő gyülekezeteikben is. Éreztük, hogy Isten hív bennünket rajta keresztül. Miután megérkeztünk Kansasbe, Hal elmesélte, mi vezetett pontosan a meghívásunkhoz. Nemrégiben együttműködés alakult ki közöttük egy másik pásztorral. A másik lelkész munkatársai közül egy hölgynek látomása volt a pokolról, amely nagyon felzaklatta. A beszámoló hatására a pásztor felkérte Halt, hogy tanítson részletesen náluk a pokolról.

66

A tanítássorozat alatt a gyülekezet egyik elöljárója elmesélte, hogy látott engem egy videofelvételen, amelyen beszámolok pokolbeli utazásomról. Odaadta a felvételt Halnek, aki ebben Isten vezetését vélte felfedezni. A felvétel segített neki abban, hogy teljes képet adjon hallgatóságának a pokolról. Ezután megkérdezte a másik pásztort, hogy meghívhatna-e engem is a gyülekezetébe. A pásztor beleegyezett, így aztán kapcsolatba léptek velünk. Nagyszerű volt megismerni Halt és családját a Kansas Cityben eltöltött egy hét során. A rövid együttlét idején életre szóló barátságot kötöttünk. Nagyon inspirál bennünket alázatos és kiváló személyisége, az igazság és Jézus iránti elkötelezettsége. Azon a héten öt különböző gyülekezetben is szolgáltunk. Mindenhol nagy hatása volt az üzenetnek. Minden korosztály képviselőitől kaptunk pozitív visszajelzéseket. Állításaik szerint Isten az általunk elmondottakon keresztül megérintette őket, és megváltoztatta az életüket. Emlékszem egy tinédzserre, aki előre jött, és átadta az életét Jézusnak. Csupán egy héttel korábban kísérelt meg öngyilkosságot elkövetni, mivel balesetet okozott, és emiatt börtönbüntetés várt rá. Egy hétéves kislány esete is eszembe jut. Édesanyjával együtt jöttek oda hozzánk az egyik összejövetel végén. A kislányon látszott, hogy sírt. A hölgy elmondta nekünk, hogy a gyermekét mennyire megindította a beszámolónk. A kislány fel is szólította anyját: „Beszélnünk kell a szomszédainknak Jézusról, különben a pokolba fognak jutni!” Felzaklatta az a gondolat, hogy a szomszédaik arra a borzalmas helyre kerülhetnek. A hölgyet nagyon megérintette kislánya őszinte, gondoskodó szeretete. Megköszönte, hogy eljöttünk és megosztottuk a történetünket. Minket is mélyen megindított a kislány reakciója és abbéli elhatározása, hogy szomszédaikon segítsen. Ugyanezen a héten egy másik gyülekezetben megismertünk egy hölgyet, aki a férje felől aggódott. Már évek óta próbálta rávenni arra, hogy járjon vele gyülekezetbe, de a férfi mindeddig ellenállt. Az összejövetel végén odajött hozzánk és megkérdezte, hogy legközelebb hol fogunk beszélni. Úgy érezte, hogy a téma talán elég izgalmas ahhoz, hogy a férje érdeklődését is felkeltse. Igaza lett - másnap reggel mindketten ott ültek a nézőtéren utazásunk utolsó állomáshelyén! Az összejövetel végén odajöttek hozzánk. Nem tudtuk, mire

67

számíthatunk, hiszen a férfi nem volt gyakorló hívő, azonban igen kellemes meglepetés ért bennünket: nagy hatással volt rá a beszámolónk, és nagyon örült annak, hogy eljött. Eddig azon az állásponton volt, hogy a legtöbb gyülekezetben képmutató

prédikációkat

lehet

csak

hallani,

ezért

nem

szükséges

neki

istentiszteletekre járnia, a mai nappal viszont megváltozott a véleménye. „Szeretném megköszönni, hogy felnyitották a szememet!” - mondta. Elismerte, hogy addig hamisan ítélte meg Istent és a Bibliát, de eldöntötte, hogy a jövőben ez másképp lesz. Teljesen megváltozott, a felesége pedig nagyon hálás volt nekünk. „Ha bármikor erre jártok, lakhattok nálunk!” - ajánlották fel. Csak néhányat említettem a megindító élmények közül, amelyek Kansasben értek bennünket. Több év telt el ottani látogatásunk óta, de a mai napig érkeznek a beszámolók azokról, akik a pokolról szóló üzenet hallatán döntöttek Jézus Krisztus mellett.

Szerte a világon Első szolgálati utunk saját államunk határain kívül egy kis texasi gyülekezetbe vezetett. Talán százan lehettek az összejövetelen, mégis sokkal nagyobb hatása lett a szolgálatnak, mint azt akkor elképzelhettük volna. Nem is tudtuk, de videofelvételen is megörökítették szereplésünket. Bár ez a felvétel nem volt a legjobb minőségű, mégis a világ minden részére eljutott. Visszajelzéseket kaptunk az Egyesült Államok minden részéről és sok más országból, köztük Kínából, Japánból, Ausztráliából és Új-Zélandról is. Rengeteg pozitív hangvételű e-mail és telefonhívás érkezett be hozzánk. A kazettát hivatalos csatornákon keresztül nem hirdették és nem is sokszorosították. Nem gondoltunk erre a „földalatti” terjesztési formára, és nem is terveztük ezt meg előre. Hiszem, hogy Isten terjesztette el ezen a csatornán keresztül is az üzenetet. Hasonló eset történt egy CD-felvétellel is. Három évvel ezelőtt Hal egy gyülekezetben beszélt a látomásomról. A hallgatósága közül valakinek kazetta- és CD-sokszorosító vállalkozása volt. Elmondta, hogy úgy érzi: ezt az üzenetet terjeszteni kell. Felajánlotta, hogy ingyen elkészít ezerötszáz másolatot, amit a

68

térségben ki lehetne osztani az embereknek. Több gyülekezetnek is megtetszett az ötlet, és úgy döntöttek: Halloween alkalmával osztják ki a CD-ket. Már három éve végzik ezt a szolgálatot. Több mint hétezer CD-t osztottak ki eddig Kansasben.

Újabb rádiós szereplés Nemrégiben felhívott egy keresztény rádiós talk show műsorvezetője. Felvételről hallotta a beszámolómat, és a történet úgy megérintette, hogy interjút szeretett volna készíteni velem. A beszélgetés során elmondta, hogy neki is volt egy hasonló halálközeli élménye. Meghalt, és már javában haladt a pokol felé, amikor újraélesztették. Elmondta, hogy egy nagy, barlangszerű alagútban haladt lefelé. Az alagút falán mindenféle formájú gonosz lények sorakoztak, melyek vadul próbálták megragadni, miközben lefelé haladt. Egyre kevesebb lett a fény, benne pedig egyre nőtt a félelem. Tudta, hogy a pokol felé halad. Tapasztalatból tudta tehát igazolni, hogy igazat mondok. Emellett jól ismerte mindazokat a bibliai idézeteket, amelyek alátámasztják megtapasztalásainkat. A műsor nagyon jól sikerült, és megkért arra, hogy máskor is szerepeljek az adásban.

Egy bérelt autóban találta A következő beszámoló nagyon tetszik. Egy férfi szerelőként dolgozott egy kansasi autókölcsönzőben. Egyik nap kezébe akadt egy CD, ami a földön hevert a műhelyben. Nem tudták megállapítani, hogy melyik visszahozott autóból származott, ezért nemsokára bizonyára egy szemetes mélyére került volna, a 23 perc a pokolban cím azonban felkeltette a szerelő érdeklődését, és úgy döntött: meghallgatja. A következő negyven perc alatt nem tudta kikapcsolni a lejátszót. Korábban nem sokat foglalkozott a hittel, nem járt gyülekezetbe sem, azt azonban meglehetős pontossággal meg tudta állapítani, hogy ki hazudik és ki mond igazat, mivel maga is rengeteget hazudott élete során. Ez az ember vagy csak elhiszi, hogy tényleg a

69

pokolban volt, vagy tényleg a pokolban volt - állapította meg magában. Nem tudott másra gondolni egész éjjel, és el is mondta a CD végén található megtérő imát...

Az utolsó pillanatban Ez a történet nagyon kijózanító. Arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy az élet rövid, és vannak olyan döntések, amelyeket nem szabad halogatni... E-mailt kaptam egy hölgytől, Georgia államból. Fia gyermekkorában átadta az életét Jézusnak, és hívőként élt. Tinédzserkorában azonban sajnos az élete rossz irányt vett: drogozni és inni kezdett. Rossz társaságba keveredett, és húsz éven át rengeteg időt töltött börtönben és kórházban. 2005 júniusának egyik napján édesanyja éppen a 23 perc a pokolban című CD-t hallgatta, amikor a fia is belépett a szobába. Ő is meghallgatta az üzenetet és komolyan is vette. A felvétel végén van egy megtérő ima, amit a férfi hangosan elmondott, utána pedig nagyon izgalomba jött. Megígérte édesanyjának, hogy a következő vasárnap elmegy vele a gyülekezetbe, és beszámol az életében történt csodálatos változásról. Erre viszont már nem lett lehetősége: aznap éjjel, harminckilenc éves korában meghalt. A hölgy a nekünk elküldött levelében így ír: „Bár nagyon fáj, hogy Briant ilyen fiatalon elveszítettük, mégis tudjuk és örülünk annak, hogy ő már Jézus jelenlétében van.” Még egyetlen nap, és túl késő lett volna, de Isten kegyelme megszabadította Briant az örök kárhozatból! A leírtakon kívül is rengeteg pozitív visszajelzés érkezett hozzánk. Folytathatnám a történetek elbeszélését. Nem mi keressük a lehetőségeket - Isten az, aki ajtókat nyit előttünk az üzenet továbbítására. Emberi szavakkal lehetetlen leírni a pokol rémségeit. Őszintén remélem, hogy könyvem oldalain sikerült leírnom azt az agóniát, amelyben a pokolban lévő emberek szenvednek. Kérlek, hogy ezt te is vedd komolyan! Olvasd el magad is a Bibliának ide vonatkozó részeit!

70

„Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt. Minekutána azért most megigazultunk az Ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen Őáltala." (Róm 5:8-9)

71

6. fejezet

A jó emberek is a pokolba kerülnek?

SOKAN alighanem így gondolkoznak: Vajon én elég jó vagyok ahhoz, hogy a mennybe kerüljek? Hm, szerintem igen. Kik kerülnek a pokolba? Nyilván a rossz emberek, az olyan gonosz emberek, mint Hitler, Sztálin; a gyilkosok, a nemi erőszakot elkövetők... Azok, akik csecsemőket ölnek meg: azok az igazán gonosz emberek. Ez logikus érvelésnek tűnik. De mi alapján lehet azt eldönteni, hogy kicsoda „elég jó” a mennybemenetelhez, és kicsoda „elég rossz” a pokolrajutáshoz? Mi alapján fog eldőlni az örökkévaló sorsunk? Lehet, hogy ezt valamilyen égi mérce alapján döntik el? Ebben a dologban aztán tényleg biztosra kell mennünk! Honnan lehet hiteles válaszokat kapni ezekre a kérdésekre? A Bibliában nagyon sokat olvashatunk erről a gyakran félreértett témakörről. Talán neked is van kialakult véleményed a pokolról, de tényleg képes lennél az örök sorsodat „saját véleményedre” alapozni? Mivel a Biblia több évezred kritikáját és vizsgálódásait kiállta már, mindenképp érdemes legalább utánanézni, hogy mi a mondanivalója erről a témáról. A mennybe (és a pokolba) nem annak alapján kerülnek az emberek, hogy másokhoz viszonyítva mennyire jók vagy rosszak. Még ha a saját szemünkben jónak látszunk is, milyenek lennénk egy szent szemszögéből nézve? Mi lenne, ha a megítélés tárgyát nemcsak a cselekedetek, hanem a gondolatok is képeznék? Ettől már jóval kényelmetlenebbül éreznénk magunkat, nem igaz? Bár, ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor be kell ismernünk, hogy minden bizonnyal már a cselekedeteink alapján is kedvezőtlen megítélésben lenne részünk! Egyszer valaki egy gyönyörű domboldalon a dús füvön legelésző juhnyájat

72

szemlélt. A sötétzöld fű előterében a bárányok hófehérnek és tisztának hatottak. Emberünk lefeküdt aludni, majd másnap ismét kiment, hogy megnézze a juhokat. Éjjel azonban havazott. A vakítóan fehér havon az állatok már foltosnak, sőt egyenesen koszosnak tűntek. Ugyanígy „jóságunk” sok kívánnivalót hagy maga után, ha Isten mércéjével vetjük össze. Lehet, hogy cselekedeteiket és gondolataikat sokan úgy ítélik meg, mint Danny a parkolási bírságokat. A Hogyan éljünk örökké - anélkül, hogy vallásosak lennénk? (How to Live Forever... Without Being Religious) című könyvében Ray Comfort így meséli el barátja, Danny esetét.2 „Amikor elmondta, hogy egyszer lecsukták felgyülemlett parkolási bírságai miatt, és én feltettem neki a magától értetődőnek tűnő kérdést: »De hát miért nem fizetted ki inkább?«, azt válaszolta: »Mert csak egyszerű parkolási bírságok voltak, semmi komoly«. Aztán egyik nap hajnali négykor beállított hozzá a rendőrség. Feltették egy nagy, fekete buszra, és elszállították. A Los Angeles-i kerületi bíróságon kellett megjelennie. A bíró előtt állva így védekezett: »Bíró úr kérem, én hétszáz dollárt hoztam magammal, hogy kifizessem a teljes parkolási bírságot és a tárgyalás költségeit.« A bíró azonban így válaszolt: »Goodall úr, megkímélem attól, hogy ilyen költségekbe verje magát... Megy a börtönbe!«” Talán mondanom sem kell, hogy emberünk ennek hallatán persze teljesen kétségbe esett. Hatalmas tévedése abban rejlett, hogy tettét triviális vétségnek gondolta. „Dehát ezek csak parkolási bírságok!” - csapta be magát. Ha előre ismerte volna a bíró döntését (hogy ezért börtönbe fogja küldeni), azonnal rendezte volna a közte és a hatóságok között keletkezett nézeteltérést. A legtöbb ember tisztában van azzal, hogy áthágja Isten törvényét, a Tízparancsolatot, sokan azonban úgy érzik, hogy ez „nem nagy ügy”. De hadd tegyek fel most néhány őszinte kérdést, hogy lássuk: azok a bizonyos törvényszegéseid tényleg olyan kis semmiségek-e. Hazudtál már valaha? „Igen - válaszolod -, de ezek csak apró, triviális hazugságok voltak. Semmi komoly.” Loptál már valaha? „Igen - mondod de csak apróságokat.” Hát nem látod, mit csinálsz? Triviálisnak állítod be a bűneidet, és becsapod magad - épp úgy, mint Danny. Azt bizonygatod, hogy te nem is követtél el igazi „bűnt”, közben pedig a Biblia arra figyelmeztet: „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn

73

mibennünk, magunkat csaljuk meg.” Ha már hazudtál valaha, akkor hazug vagy. Ha már loptál valaha (mindegy, hogy milyen értékben), akkor tolvaj vagy. Tudnod kell, hogy a Bíró milyen ítélettel fogja sújtani a hazugokat és a tolvajokat: „...minden hazugoknak... a része a kénkövei és tűzzel égő tóban lesz” (Jel 21:8). Minden hazug ember a pokolba fog kerülni. „De én nem hiszek a pokolban” - mondod. Ez olyan, mint amikor az elítélt így szól a bíróhoz: „De én nem hiszek a börtönben.” Az, hogy miben hiszel, nem változtatja meg a realitást. Tolvajok nem fognak bejutni a mennybe: egyetlenegy sem!3 Na, és akkor mit mondjunk erre? „Valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért /kéjvággyal/, immár paráználkodott azzal az ő szívében” - szögezte le Jézus (Mt 5:28). Néztél már a házastársadon kívül bárkire is kéjvággyal? Akkor Isten szemében te már házasságot törtél. Isten nevét hiába felvetted? Más szóval: Isten szent nevével káromkodtál? Ezt a Biblia káromlásnak hívja, ami Isten szemében súlyos bűn. Ha őszintén beismerted, hogy megszegted már Isten parancsolatait, akkor a saját bevallásod szerint is a szíved mélyén hazug, tolvaj, káromkodó, házasságtörő ember vagy, Isten pedig igazságot fog szolgáltatni az ítélet napján, és bűnösnek fog találni: a pokolba fogsz kerülni. Gondolj csak bele: ha most meghalnál, a pokolba kerülnél, és örökkön-örökké ott is maradnál! Mivel tudnád ezt a helyzetet megváltoztatni? Mit kell tenned azért, hogy az isteni törvénnyel egyenesbe jöjj? A Biblia szerint semmit nem tudunk ennek érdekében „tenni”.4 Továbbá azt se felejtsük el: egy igazságos bírónak igazságot kell szolgáltatnia. Élt egy bíró egy városban, akihez egyik nap a következő ügyet hozták. A vádlott egy fiatal hölgy volt, aki nagy sebességgel áthajtott egy olyan kereszteződésen, ahol táblák figyelmeztettek vak és nyomorék gyermekek átkelőjére. Egy rendőr észrevette, megállította és feljelentést tett ellene. A bíró a legmagasabb büntetést - huszonötezer dollárt - szabta ki az elkövetőre. Mivel a hölgy nem tudta kifizetni a bírságot, a törvényszolga már felkészült, hogy viszi a börtönbe. Ekkor a bíró valami nagyon különös dolgot tett: felállt, odalépett a törvényszolgához, és kifizette a huszonötezer dollár bírságot a lány helyett.

74

Az emberek először nem értették, hogy mi történik. Csak később derült ki, hogy a vádlott a bíró lánya! Habár a saját lányáról volt szó, a bíró a legmagasabb büntetést szabta ki, amikor igazságot kellett szolgáltatnia, de mivel szerette a lányát, nem hagyta, hogy végrehajtsák rajta az ítéletet.5 Isten sem hagyott minket bizonytalanságban örökkévaló sorsunkkal kapcsolatban. Ahogyan a bíró kifizette a bírságot a lánya helyett, Jézus is kifizette a bírságot mindannyiunk bűneiért. Jézust a felismerhetetlenségig, brutálisan megverték. Megostorozták, majd keresztre feszítették - borzalmas halállal kellett meghalnia. A vérével fizette ki az árat a bűneinkért: „Az Isten pedig a mihozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt” (Róm 5:8). Ezután feltámadt és így örökre legyőzte a halált. Ray Comfort előbb említett könyvében így folytatja: „A vallásos emberek és a tényleges hívők között így tudnám leírni a különbséget: a földön milliószámra élnek olyan emberek, akik nincsenek tisztában a bűn valódi következményeivel. Nem tudják, hogy a bíró milyen ítéletet fog hozni. Fogalmuk sincs arról, hogy a pokolba fognak kerülni az általuk triviálisnak vélt bűneik miatt. Azzal tisztában vannak, hogy a halálukat követően Isten elé kell majd állniuk, de azt képzelik, hogy vallásos cselekedeteik (gondoljunk Dannyre és hétszáz dollárjára!) kisegítik őket a nehéz helyzetből. Mindaddig, amíg a bűneiket elbagatellizálják, becsapják önmagukat. Azt hiszik, hogy képesek „bedolgozni” magukat a mennybe jó cselekedeteik által, de épp annyira reménytelen a helyzetük, mint annak az embernek, aki áradó folyóban az árral szemben próbál evickélni, míg végül lezuhan a vízesésbe. Pedig maga Isten dobta felénk a mentőkötelet Jézus Krisztusban. Egyedül Ő képes megmenteni bennünket a halál és a pokol karmai közül. Ehhez azonban el kell búcsúznunk saját erőfeszítéseinktől, és bele kell kapaszkodnunk a mentőkötélbe. Abban a pillanatban, hogy felhagyunk saját vallásos „evickélésünkkel” és hinni kezdünk Jézusban, békességre jutunk Istennel.”6 A Biblia szerint: „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Ef 2:8-9) Egyesek talán még azon tűnődnek, hogy a kegyelem és a szeretet Istene hogyan képes embereket a pokol borzalmaiba taszítani. Az igazság az, hogy Ő senkit sem

75

küld a pokolba: a váltságdíj (Jézus) elutasításával az ember saját magát száműzi oda. Mindannyian szabad akarattal rendelkezünk, és dönthetünk úgy is, hogy nem térünk meg Istenhez. (A megtérés annyit jelent, hogy ’megfordulni, megváltozni’). „Elédbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot, válaszd azért az életet” (kiemelés a szerzőtől) - állítja a Mózes 5. könyve 30:19-ben a Biblia. „Én vagyok az út, az igazság és az élet: senki sem jöhet az Atyához, hanemha énáltalam” - mondta Jézus (Jn 14:6). Akarsz hinni Jézusban, vagy elutasítod? Ha semleges akarsz maradni, akkor már döntöttél is: a halál és a pokol mellett! Nem létezik az úgynevezett „arany középút”! „Aki hisz Őbenne, az nem kárhozik el, aki viszont nem hisz, az már elkárhozott, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében” - mondja Jézus a János evangéliuma 3:18-ban. Maga a puszta gondolat is elborzaszt, hogy valaki az örökkévalóságot a pokolban fogja tölteni. Kérlek, hogy ezt ne vedd könnyedén: fogadd el azt, amit a Biblia mond! Az örökkévaló sorsodról van szó! Némelyek talán azt gondolják, hogy túl sok rossz dolgot csináltak már az életük során, és Isten nem tud nekik megbocsátani. A Biblia azonban világossá teszi, hogy Istennél bőségesen van kegyelem mindenki számára. A Zsoltárok könyve 86:5 szerint: „Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, akik hozzád kiáltanak.” Abban a pillanatban, amikor erre kéred, meg fogja bocsátani minden bűnödet, és soha többé nem fog róluk megemlékezni.7 A következő ima őszinte, hangos elismétlésével befogadhatod Jézust Megmentődként a szívedbe: DRÁGA ISTENEM! BELÁTOM, HOGY ÉN BŰNÖS EMBER VAGYOK. KÖSZÖNÖM, HOGY JÉZUS MAGÁRA VETTE A BÜNTETÉSEMET, AMIKOR MEGHALT A KERESZTEN A BŰNEIMÉRT. KÖSZÖNÖM, HOGY FELTÁMADT A HALÁLBÓL ÉS EZÁLTAL LEGYŐZTE A HALÁLT. ÉN A MAI NAPON MEGTÉREK, ÉS A BIZALMAMAT EGYES-EGYEDÜL JÉZUS KRISZTUSBA VETEM AZ ÖRÖK ÉLETEMMEL KAPCSOLATBAN. JÉZUS NEVÉBEN. ÁMEN

76

Ha elmondtad ezt a rövid imát, életed legjobb döntését hoztad! Kezdd el olvasni a Bibliát, azt javaslom, hogy a János evangéliumával! Az is fontos továbbá, hogy keress magadnak egy bibliai alapokon álló gyülekezetei, és ahogy erre Jézus a Máté evangéliuma 10:32-ben bátorít, mondd el valakinek azt, hogy mit tettél! Kövesd a Mestert, és sikeresen be fogod tölteni az Istentől kapott életcélodat!

77

II. rész A visszatérés után: Tények a pokolról

78

MEGTAPASZTALÁSOMAT és sikeres visszatérésemet követően tudni akartam, hogy a Biblia mit tanít a pokolról. Tudtam, hogy keresztényként üdvösségem van, ezért el fogom kerülni azt az izzó katlant, de ezen kívül nem sokat tudtam a pokolról. Már huszonnyolc éve voltam hívő, de még sohasem tanulmányoztam a Bibliát ilyen szempontból. Egyben biztos voltam: ha valóság az, amit megtapasztaltam, akkor ennek bizonyítékait meg kell találnom a Bibliában. Megdöbbenésemre százötven olyan szakaszt találtam, amely a pokolnak valamilyen aspektusát világítja meg. Rájöttem, hogy a látomásom minden részletét alátámasztja a Szentírás szövege. Sejtelmem sem volt arról, hogy a Bibliában ilyen sok leírás szerepel a pokolról. Néhány rövid szakasszal is beértem volna, így annál inkább lenyűgözött, hogy milyen sok ide vonatkozó igeszakasz létezik! A Biblia figyelmeztet bennünket arra, hogy nem szabad hozzátenni, sem elvenni Isten igéjéből, ezért nagyon megnyugtató volt számomra ez a bőséges, szilárd megerősítés. A legfontosabb nem is az én személyes élményem, hanem az, hogy a Biblia mit mond a pokolról. (Lásd Csel 17:11) A feleségemmel együtt elkezdtük tehát tanulmányozni az ide vonatkozó bibliai részeket, elolvastuk a széles körben elismert szerzők ebben a témában megjelent könyveit,

és

információkat

cseréltünk

azokkal,

akiknek

szintén

voltak

megtapasztalásaik a pokolról. Sok tanítást is beszereztem a témában járatos megannyi szakembertől. Ezzel azonban korántsem lettem a pokol témakörének „szakértője”: nem vagyok sem szakértő, sem tudós, sem teológus, ám ahhoz nem is kell szakembernek lenni, hogy valaki olvassa és megértse a Bibliát, hiszen az mindannyiunknak szól. Könyvem második részében az általam megtapasztalt eseményeket az ige tükrében szeretném megvizsgálni. Sokan vallják azt a nézetet, hogy a Bibliát sokféleképpen lehet értelmezni. Ez nem igaz. Ha előítéletek nélkül közelítünk hozzá, nagyon is világos lesz előttünk a

79

mondandója. Akkor miért vált ki mégis ennyire ellentétes reakciókat az emberekből? Miért tűnik olyan nehéznek az igazság megtalálása? Az apostolok többségének az életével kellett fizetnie azért, hogy hirdették és lejegyezték az igazságot. „Én inkább azoknak a szerzőknek hiszek, akiknek elvágják a torkukat az írásaik miatt” - mondta egyszer Pascal, a francia filozófus.2 A római helytartó, Poncius Pilátus is feltette a kérdést Jézusnak: „Micsoda az igazság?” (Jn 18:38.) Az igazság foglalkoztat bennünket, de mintha el is rejtőzködne előlünk. Ennek egyik oka az, hogy sokan elhamarkodottan hoznak ítéletet, minden különösebb vizsgálódás nélkül. Salamon, a földön valaha élt legbölcsebb ember (Jézust kivéve), ezt így fogalmazta meg: „Aki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve” (Péld 18:13). Csak ha a saját vélekedéseinket félretéve kutatunk igaz megértés után, akkor fogjuk megtudni, hogy mi az igazság. Az ember saját büszkesége és arroganciája miatt talál rá nehezen az igazságra. Mindannyian ismerjük a valóság egy-egy szeletét, de a tökéletes tudást egyikünk sem birtokolja. A kivételes tanító, a különleges IQ-val megáldott Chuck Missler így fogalmazott: „Az igazság megismerésének biztos akadálya az, ha valaki úgy véli: már tudja az igazságot.”3 Természetünkből fakadóan védekezni kezdünk, ha tévedésünkkel szembesítenek. A fegyelmezéssel és korrigálással szembeni csökönyös ellenállásunk akadályoz meg bennünket az igazság megismerésében. „Lucifer bukását a mennyben a kevélység okozta. Mennyivel inkább kell nekünk, halandó embereknek idelent a földön tartanunk ettől a bűntől” - mondta egyszer Billy Graham.4 Mondandóját végül így összegzi: „(A Sátán) mindvégig Isten igéjének a tekintélyét próbálja aláásni. Előbb különféle trükkökkel ráveszi az embereket arra, hogy megtagadják Isten tekintélyét, majd arról győzködi őket, hogy a bűn csalóka gyönyöreiben fetrengve keressenek vigasztalódást.”5 Ha hajlandóak vagyunk félretenni önteltségünket és előítéleteinket, hamis világnézetünktől is meg tudunk szabadulni. Az igazságot a Biblia tartalmazza. Sokan azonban nem akarják Isten igéjét igazságként elfogadni, ugyanis a Biblia rávilágít az ember bűneire. Maga Jézus világosan megfogalmazta, hogy az igazságot hol kell keresni. „Én

80

vagyok az út, az igazság és az élet” - szögezte le (Jn 14:6). A pokollal kapcsolatos kutatómunka során sok forrásból merítettem. Ezek segítségével ma már választ tudok adni számos, a pokollal kapcsolatban gyakran feltett kérdésre. Könyvemnek ez a második része ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. A következő fejezetekben kulcsfontosságú bibliai szakaszokkal, illetve elismert keresztény vezetőktől vett idézetekkel és kutatásaim során szerzett egyéb ismereteimmel keresem a választ ezekre a kérdésekre. Aki szeretne még jobban elmélyülni a témában, annak ajánlom figyelmébe a könyv végén található Bibliai hivatkozások című részt (Függelék A), ahol a pokolról szóló bibliai idézetek olvashatóak, valamint az Idézetek a pokolról című részt (Függelék B), ahol a pokollal kapcsolatos idézetek egy gyűjteménye található híres emberek tollából.

81

JEGYZETEK - II. RÉSZ

1. Lásd 5Móz 12:32; Péld 30:6; Jel 22:18-19 2. Pascal

(1623-1662),

francia

filozófus

és

matematikus,

a

modern

valószínűségszámítás kidolgozója, ,A Biblia - Idézetek híres emberektől” Why-the-Bible.com, http://www.why-the-bible.com/bible.htm (a honlapot 2005. augusztus 1-jén látogattam meg). 3. Missler, Chuck: Return of the Nefilim, 66/40 rádióműsor Chuck Misslerrel, megrendelhető audio CD, VHS video, illetve DVD formátumban a Koinonia House Online-tól: http://www.khouse.org/6640/BP052 (a honlapot 2005. augusztus 1-jén látogattam meg). 4. Graham, Billy: Angels: God's Secret Agents. 103. o. 5. Uo 106. o.

82

7. fejezet

Utazásom a Biblia tükrében

TELJESEN MEG TUDOM ÉRTENI és nem is lep meg, ha bárki szkeptikusan viszonyul az általam átéltek hallatán. Ha nem személyesen velem történt volna, ami történt, minden bizonnyal én is az lennék. Konzervatív keresztény háttérből származom: azok a konzervatív

bibliatanítók,

akiknek

a

megalapozott

tanításain

nevelkedtem,

valószínűleg elutasítanák a megtapasztalásomat. Ezek a doktori végzettséggel rendelkező tudós emberek és egyetemi oktatók addig még minden további nélkül egyetértenének velem, hogy a pokol létezik, sőt bizonyára a Függelék A-ban található bibliai idézetek nagy részével is egyetértenének. Komoly fenntartásaik lennének viszont azzal kapcsolatban, hogy Isten valakinek - ahogyan nekem - csakugyan látomást adjon a pokolról. Korábban maximálisan egyetértettem volna velük: a múltban én is szkeptikus voltam az ilyen „élményekkel” kapcsolatban. Ugyanakkor tény, hogy ez velem megtörtént, a Biblia pedig megerősíti, hogy ilyen élményekre sor kerülhet. A megtapasztalásomat követően nagyjából egy évbe telt, mire lenyugodtam. Egy rémálom, sőt még egy úgynevezett lidércnyomás sem képes megközelítőleg sem ilyen hatást kiváltani. Szabályosan sokkos állapotban voltam a visszatérésemkor, és csak az Úr volt képes - többek között feleségem imáinak segítségével - kihozni ebből a traumából. Azóta egyszerűen nem tudok ugyanúgy nézni azokra az emberekre, akik nem ismerik Őt. Mindent elkövetek azért, hogy az igazságot megosszam velük. Egyébként nem is az a legfontosabb kérdés, hogy valaki elhiszi-e, hogy engem Isten a pokolba vitt és visszahozott onnan: a lényeg, hogy higgyen a Biblia kijelentéseinek. Őszintén remélem, hogy az én megtapasztalásom sokakat arra sarkall

83

majd, hogy maguk is tanulmányozzák a Biblia ide vonatkozó részeit!

A Biblia hitelessége Sokan leélik az életüket anélkül, hogy valaha is időt szakítanának a Biblia fellapozására. Egyesek szerint ez a könyv csupán kedves történetek és színes metaforák gyűjteménye, mások szerint nagyon jó történelmi vonatkozású iromány, de az életünkre vonatkozóan nincs aktualitása. Megint mások úgy gondolják, hogy a Biblia a középkor műveletlen néptömegeinek íródott, így a mai, modern ember számára már nincs mondanivalója. Az emberek általában elfogadják, és nem kérdőjelezik meg a neveltetésük során kapott vallásos ismereteket. Tartják magukat a réges-régi elvhez: „Vallásról és politikáról nem beszélünk”, így azonban tudatlanok is maradnak a témával kapcsolatban. Nem célom mások világnézetének a megsértése, de szeretnék olyan tényeket megosztani, amelyekről esetleg még nem mindenki hallott. Dr. Chuck Missler mondta egyszer: „A halállal és az elmúlással kapcsolatos viszolygás és érdektelenség egyik átkos következménye, hogy a legtöbb ember tudatát mindmáig mítoszok és téveszmék uralják. Szinte minden, a témával kapcsolatos közvélekedés téves, félrevezető, és szemben áll a valósággal.”1 Nyugdíjas éveinket általában jó előre megtervezzük, hogy a biztonságos jövő tudatában élvezhessük az életet. Komoly előkészületek előznek meg egy tengerentúli utazást, de az örökkévaló sorsunkra kevés vagy akár semmi figyelmet nem fordítunk. Miért vállalnak sokan ekkora kockázatot egy ilyen nagy horderejű kérdésben? Miért elégedünk meg az alulinformáltsággal vagy akár a teljes információhiánnyal a halál utáni sorsunkkal kapcsolatosan? Harmincöt éve ismerem az Urat és követem igéjét. Ez idő alatt Ő végig Gondviselőm

volt:

betöltötte

a

szükségeimet,

segített

elkerülnöm

számos

krízishelyzetet, és minden problémán segített felülkerekednem. Ha felsorolnám mindazokat az áldásokat, amelyekben részem lehetett, sokan alighanem túlzással, illetve kevélységgel vádolnának meg, vagy legalábbis azt gondolnák, hogy félrebeszélek, ezért inkább tartózkodni fogok ettől. A lényeg az, hogy ha valaki hűséges Isten igéjéhez, azt fogja látni, hogy Isten is hűséges az ígéreteihez: ezt

84

személyesen tanúsítani tudom. Talán több olvasómban felmerül a kérdés: „Miért kell ekkora hangsúlyt helyezni a Bibliára? Azt is csak emberek írták, nem? Az emberek pedig tévedhetnek...” A Biblia nagyban különbözik minden más könyvtől. Teológusok, történészek, régészek, tudósok és matematikusok hosszú sora tette próbára több ezer éven keresztül. Minden látszólagos ellentmondás vagy elírásnak tűnő írásrész az eredeti szövegkörnyezet és tartalom ismeretével könnyen tisztázható. A következő bekezdésekben a témában járatos és elismert szaktekintélyek szavait idézem. A széles körben ismert bibliatanító, Dr. John Warwick Montgomery így fogalmaz: „Én még soha nem találtam olyan állítólagos ellentmondást a Bibliában, amely az eredeti szöveg és/vagy az elfogadott írásmagyarázási és történelmi alapelvek fényében tisztázható ne lett volna.”2 Dr. Montgomery magasan kvalifikált tudós, aki két doktori címmel és hét egyetemi fokozattal rendelkezik, negyven könyvet és százhuszonöt tanulmányt írt; emellett a Tudós Professzorok Világszövetségének alapító tagja. Dr. Gleason L. Archer így nyilatkozott: „Úgy vélem, hogy én már szembesültem minden, a teológusok között a Bibliával kapcsolatosan napjainkban felvetett »nehéz kérdéssel« (...) minthogy egyenként számba vettem az összes látszólagos »ellentmondást« (...) A Biblia megbízhatóságába vetett bizalmam nagyon megerősödött, amikor felfedeztem, hogy az ókortól napjainkig a Bibliával kapcsolatban feltett kérdéseknek majdnem mindegyikére maga a bibliai szöveg teljesen kielégítő választ ad.”3 Dr. Archer a Princeton Egyetem BD fokozatával és a Harvardi Egyetem PhD fokozatával rendelkezik, ügyvéd, tizenöt nyelven beszél, és többek között a régészet területén végzett kiterjedt kutatásokat. Dr. Robert Dick Wilson következőképpen szólal meg a témában: „Szokásommá vált, hogy alapos nyelvészeti és tényszerű vizsgálódás nélkül nem fogadok el az Ószövetség állításaival szemben megfogalmazott véleményeket.”4 Wilson a Princeton Egyetem PhD fokozatával rendelkezik, és ő Az Ószövetség tudományos vizsgálata című könyv szerzője.5 Egyetlen betű kihagyása nélkül képes héberül idézni a teljes Újszövetséget, és az Ószövetségből is hosszú szakaszokat. Negyvenöt nyelven beszél. Az elismert tudós, Henry M. Morris, aki szintén PhD fokozatot szerzett, a következőre hívja fel a figyelmet: „Rendkívül figyelemreméltó a rengeteg, bibliai

85

korokból származó lelet fényében az, hogy mindmáig senki nem bukkant olyan elfogadott régészeti felfedezésre, amely hiteltelenítené a Biblia beszámolóját.”6 Ha pedig valaki még mindig bizonytalan volna azzal kapcsolatban, hogy a Biblia Isten igéje, annak ajánlom figyelmébe az Irodalomjegyzékben felsorolt könyveket. Az Egyesült Államok alapítói közül is többen hittek a Biblia abszolút tekintélyében. Következzen néhány idézet tőlük: Jól teszed, hogy követni szándékozod tudományunkat, életvezetésünket és mindenek felett Jézus Krisztus hitét (...) A Kongresszus mindenben támogatni fogja ezen bölcs elhatározásodat.7 - George Washington

Az első számú és szinte az egyedüli könyv, amely az egyetemes emberiség figyelmére méltó: a Biblia.8 - John Quincy Adams

A történelem számos példája szemlélteti a hit szükségességét (...) valamint a keresztény hitnek minden más - ókori vagy modern vallással szembeni felsőbbrendűségét.9 - Benjámin Franklin

A Biblia többet ér a valaha nyomtatott összes könyvnél.10 - Patríck Henry

A Biblia erős védelmet biztosít (...) Ahol nagy példányszámban elterjedt, ott az emberek kevésbé tévednek gonosz utakra." - James McHenry, az alkotmány aláírója

A Biblia (...) az élet értelmével, Isten természetével, továbbá az ember szellemi természetével és szükségeivel foglalkozó egyetlen, mindenek felett álló kijelentésforrás.

86

Nélkülözhetetlen iránymutató az életben, amely az ember szellemét a béke és üdvösség irányába tudja kalauzolni.12 - Woodrow Wilson

A Biblia nem csupán „egy” könyv, hanem negyven szerző által, ezerötszáz év alatt megírt hatvanhat könyv gyűjteménye. A szerzők között volt történész, katonai vezető, próféta, király, politikus, orvos, rabbi, halász és még egy adószedő is. Három kontinensen, három különböző nyelven íródott: héberül, görögül és arámul.13 A szerzők mindegyike egy eljövendő Megmentőről: a Messiásról írt. A Biblia minden szava Istentől ihletett.14 A híres francia költő, Voltaire azt állította, hogy az ő életidejét követő száz éven belül a kereszténység „eltűnik a földről, és a történelem ködébe vész”. Halála után ötven évvel azonban a Genfi Bibliatársulat már az ő házában és az ő nyomdája segítségével sokszorosított Bibliákat, méghozzá hatalmas példányszámban.15 „Az én beszédeim soha el nem múlnak” - mondta Jézus (Mk 13:31). A közismert író, dr. H. L. Hastings szerint „ha ez a könyv nem Isten könyve lenne, az emberek már réges-régen eltüntették volna a föld színéről. Uralkodók és pápák, királyok és papok, hercegek és hadvezérek újra és újra próbálkoztak ezzel. Ők meghaltak, de a Könyv tovább él.”16 Az Ószövetség több mint háromszáz próféciát tartalmaz Jézus születésével, életével, halálával és feltámadásával kapcsolatosan. Egyetlen másik könyv sem volt képes ilyen pontossággal megmondani a jövőt. A Fuller Teológiai Szemináriumon és a Szentháromság Evangéliumi Teológiai Főiskolán korábban oktató Wilber Smith professzor a következő állításokat fogalmazza meg: „A görög és a latin irodalom teljes spektrumában sehol nem találunk világos jövendölést a távoli jövőben bekövetkezendő nagy horderejű történelmi eseményekről, sem próféciát az emberiség köreiben egyszer majd megjelenő Messiás alakjáról (...) továbbá egyetlen olyan kultusz sincs ebben az országban, amelynek alapítói bármilyen ősi iratot fel tudnának mutatni, amely a megjelenésüket előre megmondta volna.”17 A Biblia „az egyetlen olyan, emberek által lejegyzett könyv, amelyben rengeteg próféciát olvashatunk konkrét nemzetekről, Izraelről, a világ minden népéről, konkrét városokról, valamint egy eljövendő Messiásról”.18

87

Számos könyv jelent már meg tudós, képzett szakemberek tollából, amely alátámasztja a Biblia hitelességét. Az Irodalomjegyzékben több ilyet is felsorolok. Mindent elsöprő bizonyíték (Evidence That Demands a Verdict) című könyvében Josh McDowell, a Wheaton College végzőse, a Thalbot Teológiai Szeminárium magna cum laude végzettje érdekes összehasonlítást tesz: Ötezerháromszáz görög újszövetségi szövegrészt tartalmazó kézirat ismert. Ha ehhez hozzátesszük a latin Vulgáta 10 000 kéziratát és a legalább 9 300 más korabeli kéziratot, akkor több mint 24 000 újszövetségi szövegrészt tartalmazó kézirat áll a rendelkezésünkre. Más ismert ókori művekről fennmaradt kéziratok száma még csak meg sem közelíti ezeket a számokat. Összehasonlításképpen: Homérosz Iliásza a maga 643 fennmaradt kéziratával a második a toplistán.19

Másokhoz is szólt-e Isten álmokon és látomásokon keresztül? Isten már több bibliai témájú álmot adott életem során, ám még a legvalóságosabbnak ható álmok sem érnek fel egy pokolbeli utazással. „Akkor álmokkal rettentesz meg engem, és látásokkal háborítasz meg engem” állította Jób (Jób 7:14). Joel próféta könyvében is olvashatunk álmokról és látomásokról.20 Számos példa létezik arra vonatkozóan, hogy Isten álom vagy látomás útján adott vezetést vagy figyelmeztetést bizonyos embereknek. Úgy vélem, hogy az én megtapasztalásom a látomások közé sorolható. A Korinthosziakhoz írt 2. levél 12:l-2-ben Pál apostol azt az élményt, amelynek során „elragadtatott a harmadik égig”, így vezeti fel: „Rátérek azért a látomásokra... ha testben-é, nem tudom, ha testen kívül-é, nem tudom...” Megkövezése közben, a halálát megelőző pillanatokban István a mennybe tekintve látta „az embernek Fiát az Isten jobbja felől állni” (Csel 7:56). Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy amikor ezt a látomást kapta, még élt. Pál a Damaszkuszba vezető úton haladt éppen, amikor „nagy hirtelenséggel fény sugárzá őt körül a mennyből. És ő leesvén a földre, halla szózatot, amely ezt mondja vala neki: »Saul, Saul, mit kergetsz engem?«” (Csel 9:3-

88

4) A következő megállapítás Erwin W. Lutzertől származik, aki elvégezte a Dallas Teológiai Szemináriumot, a Loyola Egyetemet és a Simon Greenleaf Jogi Egyetemet is: „Ha István látta az Urat mielőtt meghalt, Pál pedig meghalt és a Paradicsomba ragadtatott, akkor éppoly lehetséges az, hogy más hívők is kaphatnak hasonló látomásokat (...) Nem kell keresnünk az ilyen élményeket, de megtörténhetnek.”21 A Jelenések könyve 1:10-ben János így szól: „Szellemben voltam ott az Úrnak napján.” Isten tehát ezeknek az ismert szolgáinak adott látomásokat. Nem szeretném az én megtapasztalásomat egy lapon említeni az ő látomásaikkal, mégis meg kell jegyeznünk, hogy „Isten nem személyválogató” (Csel 10:34). Ő bárkinek képes álmot vagy látomást adni. Jób könyvének 33. fejezetében, a 14-es és a 15-ös versszakban azt olvashatjuk, hogy „szól az Isten... álomban, éjjeli látomásban”. A Mózes 4. könyve 24:4 Bálámot úgy írja le, mint „aki hallja Istennek beszédét, aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel”. A Dániel könyve 2:19 pedig arról számol be, hogy „Dánielnek megjelentetett az a titok éjjeli látásban”. Az Abdiás könyve az „Abdiás látása” szavakkal kezdődik. A Habakuk könyve 2:2 pedig így szól: „És felele nekem az Úr és mondá: írd fel e látomást, és vésd táblákra.” Dr. Lester Sumrallnek is volt egy látomása, amelyben az emberiség hosszú, széles országúton menetelt. „Isten felemelt, és a magasból a szemem elé tárult egy megszámlálhatatlan sokaság. Hosszú utat tettünk meg, míg végül megpillantottam az országút végét. Az út egy szakadék pereménél ért véget, odalent egy feneketlen, tüzes katlan fortyogott. A hosszú menet végén az emberek egymás után zuhantak az örökkévalóságba. A katlan közelében az emberek észrevették a borzalmas végállomást, ezért elkeseredetten, de esélytelenül próbáltak szembefordulni a kíméletlenül előrenyomuló tömeggel. A hömpölygő embertömeg egyre csak tolta őket előre. Isten megengedte, hogy meghalljam a pokolba zuhanó elkárhozott lelkek

89

sikolyait (...) Láttam a rettegéstől eltorzult arcukat. A kezükkel eszeveszetten hadonásztak, a levegőt markolászták."22

Isten felvilágosította Lestert, hogy őt teszi majd felelőssé, ha nem figyelmezteti az embereket gonosz útjaik következményeire.23 Ez a felelősség hasonlóképp mindazokat terheli, akik ismerik az Urat. Dr. Lester Sumrall világszerte elismert evangélista és pásztor volt, aki számos gyülekezetet alapított, nagy mennyiségben szállított élelmiszersegélyeket a rászorulóknak, és több mint hatvanöt éven keresztül hirdette az evangéliumot.

A Bibliában olvasunk-e olyasvalakiről, aki megjárta a poklot? Arra is kíváncsi lettem, hogy a Bibliában olvashatunk- e olyan emberről, aki első kézből megtapasztalta a poklot (seolt). Némely teológus szerint Jónás járt a pokolban, mások szerint viszont csak a „pokol

kapuiig”

jutott.

A

Jónás

könyve

2:3-ban

azt

olvassuk,

hogy

„nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, és meghallgatott engem. A seol torkából sikolték, és meghallád az én szómat.” Majd így folytatja: „Bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted életemet a múlásból, oh Uram, Istenem!” (7. vsz.) A „závár” szó a héberben „barijach”, amelynek jelentése: ’hosszú, érdes, szilárd tárgy, amelyet alátámasztásra vagy elválasztásra lehet használni’. Az, hogy Jónás a kapukon kívül vagy belül volt, nem lényeges kérdés. Tény az, hogy ott járt számunkra ez a fontos. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem akarom az én megtapasztalásomat Jónás élményével egy szintre emelni, csupán megvizsgáltam, hogy mit mond a Biblia Jónásról a pokolban.

Rajtam kívül jártak-e mások is a pokolban? Vannak mások is, akiket Isten levitt a pokolba, vagy a halálos ágyukon bepillantást nyertek oda. Közülük néhányan könyv vagy videó formájában is beszámoltak erről az élményükről. Az Irodalomjegyzék tartalmaz egy felsorolást

90

ezekről a forrásokról. Korábban nem is hallottam ezekről az emberekről, kutatásaimat megelőzően nem volt tudomásom senkiről sem, akinek ilyen élményben volt része. Megdöbbentőek ezek a beszámolók! Megbízható személyeknek tűnnek előttem: van köztük orvos, és több más hivatású szakember is. Sem megerősíteni, sem megkérdőjelezni nem szeretném az ő megtapasztalásaikat, mindenesetre nagyon figyelemreméltó esetek. Például itt van dr. Richard Eby története. Az Elragadtatás a Paradicsomba című könyvében dr. Eby beszámol arról, hogy Isten kétperces látomást adott neki a pokolról, amelynek során egy hatalmas gödörbe került. Mindössze két percig tudta elviselni. „Azonnal ráébredtem, hogy egy halott bűnös vagyok, akit a föld belsejébe szállítanak. Az abszolút rettegés uralta le a lényemet” - írja. Ebben a gödörben vagy katlanban apró, pókszerű démonok lepték el a testét. Teljes volt a sötétség és az elszigeteltség. Tudta, hogy soha többé nem fog találkozni másik emberrel, és soha sem jut ki onnan. A démonok Istent és az embereket szidalmazva egy percre nem hagyták nyugodni. „És az a bűz! Borzalmas, szennyes, állott, kesernyés, rohadt és gonosz (...) összekeveredve, koncentráltan. Ezeknek a bűzlő, csúszó-mászó démonoknak az jelentette a gyönyört, ha engem kínlódni láttak. A rettegés nőttön-nőtt bennem, míg végül a teljes reménytelenség, elkeseredettség és kilátástalan egyedüllét összeroppantott. Saját döntéseim révén örökre elkárhozott lélek lettem (...) Egy örökkévalóságra a dohos, nedves falak közé zárva: innen már nincs menekvés!”24 Ahogy

korábban

említettem,

sokan

mások

is

szereztek

hasonló

megtapasztalásokat a pokolról: az én esetem tehát nem egyedi. Ugyanakkor minden természetfeletti élményt meg kell vizsgálni a Biblia fényében.

Miért vitt Isten engem a pokolba? Meggyőződésem, hogy Isten kizárólag azért adta nekem ezt a látomást, hogy felhívja a figyelmet arra, amit a Biblia a pokolról tanít. Neki nincs szüksége sem az én segítségemre, sem senki máséra, ugyanakkor az idő egyre sürget, és Ő kész akár szokatlan módon is ráébreszteni az embereket az igazságra. Nagyon szeretné, ha a földön élő emberek hallgatnának a beszédére. Ez az üzenet nem kárhoztató, hanem

91

figyelmeztető jellegű: Isten nem akarja, hogy bárki is a sokak által választott, népszerű, széles úton járjon.25 A legtöbb gyülekezetben a pokol nem népszerű téma. Sok felekezetben egyáltalán nem hisznek abban, és nem is tanítanak arról, hogy a pokol egy valóságos, tüzes katlan. Ezen közösségek pásztorai nem akarják megsérteni tagságukat azzal, hogy egy valóságos pokolról prédikáljanak nekik, amelyet mindenképpen el kell kerülniük. Vannak, akiket sért a pokolról szóló üzenet. Szerintük a keresztényeknek nem szabad nyíltan beszélniük világnézetükről. Az igaz, hogy nagyon is tiszteletben kell tartanunk más emberek világnézetét, de vajon annyira, hogy ne is figyelmeztessük őket a rájuk leselkedő veszélyre? Nézzük most az egészet más szempontból! Tegyük fel, hogy valaki egy szállodai szobában alszik; épp hajnalodik. Hirtelen hangos kiáltozás veri fel a békés csendet: „Tűz van! Tűz van!” Aligha haragudnánk meg ilyen esetben arra, aki felébresztett! Sőt, nagyon is megköszönnénk neki a figyelmeztetést, ha azt látjuk, hogy valóban tűz ütött ki az épületben. Az a kis kényelmetlenség semmiség az életünk megmentéséhez képest, nem igaz? Sokan azonban nem akarják elhinni, hogy tényleg tűz van.

92

JEGYZETEK - 7. FEJEZET

1. Missler, Chuck: Heaven and Hell - What Happens When You Die. Kiegészítő Jegyzet

a

Chuck

Misslerrel

2003-ban

készült

66/40

rádióműsorhoz,

megszerezhető CD-n, videokazettán vagy DVD-n a Koinonia House Online weboldalon

a

következő

címen:

http://www.khouse.org/articles/2003/491

(megtekintve 2005. augusztus 1-jén). 2. John Ankerberg - John Weldon: Knowing the Truth About the Reliability of the Bible. Eugene, OR, 1998, Harvest House, 24. o. 3. Ibid., 25. o. 4. Ibid., 26. o. 5. Wilson, Robert Dick: A Scientific Investigation of the Old Testament. Chicago, IL, 1959, Moody Bible Institute. 6. John Ankerberg - John Weldon: Knowing the Truth About the Reliability of the Bible. Eugene, OR, 1998, Harvest House, 22. o. 7. Barton, David: Original Intent. Aledo, TX, 2004, WallBuilder Press, 168. o. 8. DeMoss, Arthur S.: The Rebirth of America. West Palm Beach, FL, 1986, Arthur S. DeMoss Foundation, 37. o. 9. Barton: Original Intent. 168. o. 10. Ibid., 163. o. 11. Ibid., 164. o. 12. DeMoss: The Rebirth of America. 37. o. 13. McDowell, Josh: Evidence That Demands a Verdict. Nashville, TN, 1999, Nelson Reference, 15-17. o. 14. Timotheoszhoz írt 2. levél 3:16. 15. McDowell: Evidence That Demands a Verdict. 20. o. 16. Ibid., 21. o. 17. Ibid., 22. o. 18. Ibid., 106. o.

93

19. Ibid., 39. o. 20. Joel könyve 2:28 21. Lutzer: One Minute After You Die, 25. o. 22. Sumrall, Lester: Run With the Vision. South Bend, IN, 1986, Sumrall Publishing, 32-33. o. 23. Lásd Ezékiel könyve 3:18; Apostolok cselekedetei 20:26-28 24. Eby, Richard: Caught Up Into Paradise. Grand Rapids, MI, 1990, Fleming H. Revell Co., 229-230. o. 25. Lásd Máté evangéliuma 7:13

94

8. fejezet

Tények a pokolról

Miért engedte meg Isten, hogy érezzék fájdalmat a pokolban? ISTEN MEGAKADÁLYOZTA, hogy a pokol összes kínját átéljem, de a beszámolóm nem lett volna hiteles, ha semmilyen fájdalmat nem érzek odalent, hiszen a rám bízott üzenet fontos része, hogy a pokol a gyötrelem és a fájdalom helye. A 23 perces utazás isteni célja azzal teljesült, hogy erős motiváció ébredt bennem az emberek Krisztushoz vezetésére. Feltétlenül meg kell értenie mindenkinek: nem Isten akarata, hogy szenvedjünk, nem Ő sújt bennünket különféle csapásokkal, hanem az ördög. Isten mindannyiunkat meg akar áldani. „A tolvaj nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek” - mondta Jézus a János evangéliuma 10:10-ben. Emellett azonban létezik olyan szenvedés is, amit Isten megenged az evangélium terjesztése

céljából.

Ez

általában

az

üldöztetéssel

áll

összefüggésben.

A

Korinthosziakhoz írt 1. levél 4:12-ben Pál apostol leszögezi: „...ha háborúságot szenvedünk, békességgel tűrjük”. „Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd” figyelmeztet bennünket Jézus is (Jn 15:20). „Együtt szenvedj az evangéliomért Istennek hatalma szerint” - írja egy másik levelében Pál Timotheosznak (2Tim 1:8). Az apostolok közül többen kínhalált, megkövezést, veréseket és börtönt szenvedtek el az evangélium hirdetése miatt. Az Apostolok cselekedetei 9:16-ban az Úr a következőket mondja Pálról: „Mert én megmutatom néki, mennyit kell néki az én nevemért szenvedni.” Az apostol szenvedéseinek egyik példája az Apostolok

95

cselekedetei 16. fejezetében olvasható, amikor az evangélium hirdetése miatt Pált és Silást megverték és börtönbe zárták. Ha Isten megengedte, hogy az apostolok szenvedjenek, mennyivel inkább elképzelhető, hogy mi magunk is részesülünk ilyen jellegű megpróbáltatásokban. Ugyanakkor Péter apostol így figyelmeztet bennünket: „Annak okáért akik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket, mint hű teremtőnek, jót cselekedvén.” (1Pt 4:19). Soha ne tévesszük tehát szem elől, hogy szenvedéseinknek mindig Isten tökéletes akaratával összhangban kell megtörténniük, nem értelmetlenül, tudatlanságunk vagy engedetlenségünk következtében! A pokolban eltöltött 23 perces utazásom eredményeképpen úgy hiszem, többet tudtam elvégezni Isten oldalán, mint azt korábban akár csak elképzelni is tudtam volna. Egyetlen lélek megmenekülése feletti öröm azonnal feledtet minden fájdalmat, amit odalent átéltem!

Valódi tűz ég a pokolban? De még mennyire! Az a hely egyetlen roppant, borzalmas kemence. Saját szememmel láttam a jó másfél kilométer átmérőjű lángoló katlant és a folyékony lávaesőt. Iszonyú hőség volt mindenütt, és égett szag terjengett. A Biblia leírásait nem szabad szimbolikusan és allegorikusán értelmezni: meggyőződtem róla, hogy valódi tűzről van szó. Számos igeszakasz szól erről. Minden kedves olvasómat szeretném arra bátorítani, hogy figyelmesen olvassa el mindezeket: a pokollal kapcsolatos bibliai hivatkozások listáját a Függelék A tartalmazza. Isten kijelentései sokkal fontosabbak az én beszámolómnál. Mind az Ó-, mind az Újszövetség arról tájékoztat, hogy a pokolban valóságos tűz ég. „De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége elmúlik, füstként múlik el.” (Zsolt 37:20)

96

„Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütőkemence, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, amely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.” (Mal 4:1)

„És bevetik őket a tüzes kemencébe.” (Mt 13:42)

„… mert gyötrettetem e lángban.” (Lk 16:24)

„Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik mint a szőlővessző, és megszárad; és egybegyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek." (Jn 15:6)

„... örök tűznek büntetését szenvedvén." (Júd 7) „Megnyitá azért a mélységnek kútját: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodék a nap és a levegőég a kút füstje miatt.” (Az a füst a szó szoros értelmében elsötétíti az eget. Hogyan lehetséges ez, ha nem valódi tűz ég a mélység kútjában? Ez nem lehet allegória vagy metafora, mint ahogyan azt sokan gondolják, sőt tanítják!) (Jel 9:2) „… és kínoztatik tűzzel és kénkővel." (Jel 14:10)

A fentieken kívül is számos további igeszakasz beszél a pokol füzéről (lásd Függelék A). Thomas Vincent így írt erről: „A tűz a leghatásosabb és legfájdalmasabb kínzóeszköz, ezért Isten a tüzet jelölte ki a test számára a büntetés eszközéül.”1 Befejezésül lássunk még egy idézetet Charles Spurgeontől:

97

„Ugyanolyan valóságos a pokolban égő tűz, mint amilyen valóságos a földi testünk. A pokolban égő tűz csak abban különbözik a földi tűztől, hogy soha nem enyészik el, így örökké képes gyötörni az elkárhozott lelkeket.”2

Hol található a pokol? Az ítélet napján a „halál és a pokol” a „tűznek tavába” vettetnek (Jel 20:13). Bárhol is helyezkedik majd el ez az utóbbi hely, annyi bizonyos, hogy a „külső sötétségben” lesz (Mt 8:12). A Bibliából teljesen egyértelmű, hogy a pokol a föld belsejében van. Ennek alátámasztására rövidesen felsorolok néhány igeszakaszt. Utazásom során magam is azt érzékeltem, hogy a föld gyomrában vagyok, sőt valahogyan az a benyomás is kialakult bennem, hogy mintegy ötezer kilométer mélységig süllyedhettem. Mintha az érzékeim jóval élénkebben működtek volna. Emlékszem, hogy menet közben az járt az eszemben: A legtöbb ember a földön nem is sejti, hogy létezik a felszín alatt egy másik világ. Nem tudják, el sem hinnék, hogy idelent milyen sokan vannak! Teljesen egyértelmű volt számomra, hogy lefelé zuhanok, mielőtt a pokolba megérkeztem volna, az alagútban pedig felfelé haladva hagytam el azt a helyet.

Az Abüsszosz voltaképpen egy üreg a mélyben, olyan, mint egy bányaakna. Valahol a földfelszínen létezik egy olyan üreg, amely levezet a föld mélyébe, egészen a hádészig. A hádészt a bibliafordítások rendszerint pokolként adják vissza. A pokol valóságosan létezik: a föld gyomrában található.3 - Chuck Smith

A számos könyv szerzőjeként közismert Chuck Smith, aki több mint negyven éve a világ egyik legnagyobb helyi gyülekezetének vezető lelkésze, rendkívül felkészült, köztiszteletnek örvendő egyházi személy így ír egyik könyvében: „A pokol

98

valóságosan létezik: a föld gyomrában található.”4 A Hová jut a világ? (What the World is Coming To) című könyvében Smith így folytatja: „Amikor az Ószövetség idején valaki meghalt, a hádészba (héberül: seolba) került. A fordítások a »sír« és »pokol« kifejezésekkel adják vissza a minden halott lakhelyéül szolgáló és két részre osztott hádészt. Péter elmondása alapján Jézus is alászállt a hádészba, és prédikált a börtönben levő lelkeknek (1Pt 3:19). Pál beszámolója szerint feltámadásakor Jézus ezeket a foglyokat kiszabadította a rabságból (Ef 4:8), így kiürítette a hádész azon részét, ahol az igazak Ábrahámmal együtt vártak Isten ígéreteinek beteljesedésére.”5 Érdekes megállapításokat olvashatunk a pokolról Nelson új, illusztrált bibliai szógyűjteményében (Nelson’s New Illustrated Bible Dictionary). A seol (pokol) címszó alatt a következő leírást találjuk: „Az Ószövetség világképében a holtak birodalma, a seol, a föld belsejében helyezkedik el.”6 A könyvben a katlan (más néven gödör) kifejezés is szerepel, amely „mind az ószövetségi, mind az újszövetségi teológiában használatos. Mélyen a föld gyomrában elhelyezkedő hely lévén a katlan kifejezés a halottak lakhelyéül szolgáló seol szinonimájává vált.”7 Némely teológus szerint a pokol a földgömb középpontjában található, mások szerint ezt nem lehet biztosan tudni. Úgy vélem, a Biblia világosan és érthetően fogalmaz. Az alábbi idézeteken kívül a Függelék A negyvennél is több hasonló igeszakaszt tartalmaz. „És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket... és alászállának azok... elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül.” (4Móz 16:32-33) „… istenfélét látok feljőni a földből. (...) Egy vén ember jő fel. (...) Miért háborgattál, hogy felidéztettél engemet?" (1Sám 28:13-15) „Azok pedig, akik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak." (Zsolt 63:10)

99

„... és visszaadja a föld az árnyakat!" (Ézs 26:19) „Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe /gödörbe/ szállanak, a hajdan népéhez: és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak.” (Ez 26:20) „Mert mindnyájan halálra adattak a mélység országába az emberek fiai közt azokhoz, akik sírgödörbe /gödörbe/szálltak.” (Ez 31:14) „Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, azonképpen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában." (A hádésznak két része, pólusa volt, amelyeket hatalmas szakadék választott el egymástól. Az egyik oldalon volt a Paradicsom, a másikon a gyötrelem helye.) (Mt 12:40) „Az pedig, hogy (Jézus) fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire?” (Ef 4:9)

Van testük az embereknek a pokolban? Nekem minden kétséget kizáróan volt. Hasonlított a földi testemre, de nem volt benne vér és víz. A vérben van az élet, és a víz is az élet jelképe. Ugyanakkor olyan fájdalmat tudtam elviselni, amelybe a földi testem már rég belehalt volna. Ezeket

a

különleges

tulajdonságokat

leszámítva

minden

funkciójában

működőképes, teljesen normális testem volt. Tudtam gondolkozni, értelmezni a helyzetemet, és emlékezni. Voltak érzelmeim, és bár szinte minden erő elhagyott, az érzékszerveim - a látás, a hallás, a tapintás, a szaglás és az ízlelés - élénken működtek. Nézzük csak meg, hogy a Biblia mit tanít mindezekkel kapcsolatban!

100

„Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen /egészben/, mint akik mélységbe /katlanba/ szállottak." (Péld 1:12) „… attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.” (Mt 10:28) „… hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban." (Lk 16:24)

A Lukács evangéliuma 16:23-24 beszámolójában a gazdag embernek volt nyelve, szeme és szája is (hiszen beszélt). Ezek szerint valamilyen típusú testtel is kellett, hogy rendelkezzen. Felismerte Ábrahámot és Lázárt, tehát nekik is látható és felismerhető testük volt. Egyes szakértők szerint sem a mennyben, sem a pokolban nem lesz testünk egészen az ítélet napjáig. Jézusnak azonban volt teste a feltámadását követően: „...tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van!” (Lk 24:39.) Miután Jézus feltámadt, a Máté evangéliuma 27:52-53 szerint a következő történt: „És a sírok megnyílának, és sok elhunyt szentnek teste föltámada. És kijővén a sírokból, Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.” Ezeknek a szenteknek kellett, hogy legyen valamiféle testük, hiszen az emberek látták őket! Az a test, amelyet majd az ítéletet követően veszünk birtokba, valószínűleg különbözik attól a testtől, amelyet az elhunytak ebben a korszakban kapnak.

Vannak gyerekek a pokolban? A Biblia arra enged következtetni, hogy nincsenek. A körvonalak alapján én

101

felnőtt emberek alakjait láttam a lángokban, és a sikolyok sem gyermekektől, hanem felnőttektől származtak. Volt egy benyomás, egy megmagyarázhatatlan belső meggyőződés

bennem,

hogy

nincsenek

gyerekek

odalent.

Ennyit

az

én

megtapasztalásomról. Lássuk, mit mond a Biblia! „Monda ő (Dávid): Én megyek őhozzá, de ő nem jő ide vissza énhozzám." (Dávid a halott gyermekét siratta, és azt állította, hogy végül ő fog a gyermekéhez menni. (2Sám 12:22-23) „… ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába." (Mt 18:3) „Hagyjatok békét e kisgyermekeknek, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek; mert ilyeneké a mennyeknek országa." (Mt 19:14) „Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be." (Mk 9:37) „Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát mint gyermek, semmiképpen sem megy be abba." (Mk 10:14-15)

Az Egy perccel a halálod után (One Minute After You Die) című könyvében Erwin Lutzer a következőképpen ír: „A gyerekek nem azért kerülnek a mennybe, mivel ártatlanok. Pál apostol tanításában egyértelművé teszi, hogy a gyerekek is Ádám bűnének kárhoztatásában születnek meg (Róm 5:12). (...) Amennyiben a gyerekek mind üdvözülnek (ami szerintem igaz), ez azért lehetséges, mert Isten a bűneiket Jézus Krisztusnak

102

tulajdonítja; mivel még túl kicsik ahhoz, hogy hitet gyakoroljanak, a személyes hit gyakorlásának feltételét Isten nem kéri rajtuk számon.”8 A Biblia világosan tanítja, hogy azok a gyerekek, akik az értelem és a felelősség szempontjából éretlen korban halnak meg, Krisztushoz kerülnek az Új Jeruzsálembe, ahol boldogan élnek vele egészen a feltámadás napjáig, amikor is megkapják saját, örökkévalóságra rendelt, halhatatlan testüket. Én úgy értelmezem a Biblia erre vonatkozó tanítását, hogy a gyerekek a mennybe kerülnek.9 - Grant Jeffrey

103

JEGYZETEK - 8. FEJEZET

1. Vincent: Fire and Brimstone. 111-112. o. 2. Morgan and Peterson (szerk.): Hell Under Fire. 28. o. 3. Smith, Chuck: What the World Is Coming To. Costa Mesa, CA, 1993, Word for Today, 91. o. 4. Ibid., 91-93. o. 5. Ibid., 91-93. o. 6. Youngblood, Ronald F. (szerk.): Nelson’s New Illustrated Bible Dictionary. Nashville, TN, 1995, Nelson Reference, 1164. o. 7. Ibid., 96. o. 8. Lutzer: One Minute After You Die. 73. o. 9. Jeffrey, Grant R.: Journey Into Eternity. Minneapolis, MN, 2000 Waterbrook Press, 219. o.

104

9. fejezet

További kérdések a pokolról

Hogyan voltam képes „látni" a pokolban? TÖBBEN

FELTETTÉK MÁR

nekem a kérdést: hogyan voltam képes tüzet, katlant és

pusztaságot látni a pokolban, amikor a Biblia „a sötétség feketesége” kifejezéssel jellemzi azt a helyet (Júd 13; 2Pt 2:17; Zsolt 49:20 - az angol fordítás alapján). Ezek a versszakok azonban már arra a korszakra utalnak, amikor Isten a halált és a poklot a tűznek tavába, a külső sötétségre veti ki (lásd Jel 20:14 és Mt 25:30). Erre az ítélet napja után kerül majd sor. Jelenleg a pokol, vagy más néven seol vagy hádész még nem került át a külső sötétségbe. Ugyanakkor ezen a helyen, a föld gyomrában is sűrű sötétség honol, ahogyan ezt a Biblia állítja, és ahogyan magam is tapasztaltam. Ennek megfelelően a legtöbb helyen nem sokat lehetett látni, kivéve ahol a hatalmas katlanból feltörő lángok bevilágítottak egy részt. John Wesley ezt így fogalmazta meg: „A halottak kietlen világában... az egyedüli fényforrást a felcsapó lángok jelentik.”1 Emlékezzünk csak vissza a Lukács evangéliuma 16:23-ban szereplő gazdag emberre, aki felemelve a szemeit látta Ábrahámot és Lázárt „távol”, a „nagy közbevetés” másik oldalán. Hogyan látta volna őket, ha teljes lett volna a sötétség?

Vannak cellák és vasrácsok a pokolban? Esetemben én éppen olyan cellába érkeztem, mint amilyeneket a földön is lehet látni. Vasrácsos ajtaja és durva terméskövekből álló falai voltak. Sok ilyen cella van

105

odalent. De vizsgáljuk csak meg az én megtapasztalásomnak ezeket a képeit is az ige tükrében! Számos olyan szakasz van a Bibliában, amely cellákról és vasrácsokról szól. A Példabeszédek könyve 7:27 például arra utal, hogy a pokol valamiféle belső szoba vagy kamra, amely fogva tartja a bűnöst. Cella „… amely levisz a halálnak hajlékába /kamrájába/.” (Péld 7:27) „És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöcbe.” (Ézs 24:22) „… és foglyait nem bocsátá haza!” (Ézs 14:17) „Elkerítette az én utaimat terméskővel.” (ez vonatkozhat akár a pokolra is!) (Sir 3:9) „… a legalsó veremből.” (Sir 3:55)

Rácsok „Leszáll az majd a sír üregébe (a gödör rácsaihoz).” (Jób 17:15) „Megnyíltak-é néked a halálnak kapui?" (Jób 38:17) „… aki felemelsz engem a halál kapuiból.” (Zsolt 9:14) „… a halál kapujához közelgetének.” (Zsolt 107:18) „… napjaimnak nyugalmában kell alászállanom a sír (seol) kapuihoz.” (Ézs 38:10)

106

„A hegyek alapjáig süllyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai (rácsai) felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a múlásból (gödörből), oh Uram, Istenem!" (Jón 2:7) „… és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.” (Mt 16:18) „... a pokolnak és a halálnak kulcsai." (Jel 1:18) „… akinél vala a mélységnek kulcsa.” (Jel 20:1)

Billy Graham a következőt mondta erről: „A Sátán hatalmának jellemzését a Biblia a következő szavakkal zárja le: »...és foglyait nem bocsátá haza« (Ézs 14:17). Minden bizonnyal a Sátán börtönrendszeréről van szó, amely nem más, mint a hádész, a Lukács evangéliuma 16:19-31-ben is elénk tárt halottak birodalma.”2

Léteznek-e a bűnhődés különböző szintjei a pokolban? Igen, a Biblia egyértelműen ezt állítja. Utazásom során is érzékeltem a büntetésnek ezeket a különböző szintjeit. Egyesek rosszabb helyzetben voltak, mint mások - bár mindenütt elviselhetetlen volt odalent. Meg is állapítottam magamban, hogy sokkal rosszabb lehet a katlan tüzében, mint a cellákban. Az alábbiakban összegyűjtöttem az ide vonatkozó bibliai verseket, valamint közismert teológusoktól néhány idézetet is. „Ez a gonosz ember fizetése Istentől.” (Jób 20:29) (Ez arra utal, hogy Isten az, aki a Jézus Krisztust elutasító embereknek kijelöli a megfelelő helyet a pokolban.) „Hányszor osztogatja részöket haragjában.” (Jób 21:17)

107

„… kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból" (a seol legmélyebb pontjáról). (Zsolt 86:13) „Mély sírba (a legmélyebb gödörbe) vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé (a mélységekbe)." (Zsolt 88:7) „Amint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi utaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk.” (Zak 1:6) „Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodorna és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.” (Ez a versszak a poklon belüli könnyebb-nehezebb helyzetekre utal.) (Mt 10:15) „… és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint." (Mt 16:27) „… ezért annál súlyosabb lesz a ti büntetéstek." (Tehát létezik ennél kevésbé súlyos ítélet is.) (Mt 23:14) „… a gyehenna fiává teszitek őt, kétszerte inkább magatoknál." (Mt 23:15) „És kettévágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja.” (Mt 24:51) (Az egyik szolga sok verést kapott, a másik kevesebbet.) (Lk 12:42-48) „Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint." (Róm 2:6) „Aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal: gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja."

108

(Zsid 10:28) „… és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint.” (Jel 20:13) „… azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz." (Jel 21:8)

(Utalás az Ezékiel könyve 32:21 angol fordítására.) Ezek a nagy tekintélyű személyek a „seol közepéből” szólnak, ami talán azt sugallja, hogy az alvilág középpontja „rangosabb” hely, mint „a gödör legtávolabbi zugai”.3 - Daniel I. Block Isten szentsége és igazsága megköveteli azt, hogy a büntetésnek különböző szintjei legyenek a pokolban, amely tükrözni fogja a Krisztus kegyelmét visszautasító emberek cselekedeteiben és motívumaiban rejlő különbségeket.4 - Grant R. Jeffrey A magány, az elszigeteltség és az üresség különböző szintjei lesznek a pokolban.5 - Dr. J. P. Moreland Isten ítélete nagyon is személyre szabott és egyedi lesz minden ember számára. Ő vizsgálni fogja mindenki személyes felelősségét. Minden embernek „a cselekedetei szerint” lesz az ítélete.6 - Sinclair B. Ferguson

109

JEGYZETEK - 9. FEJEZET

1. Wesley, John: Of Hell. 73. prédikáció (szöveg az 1872-es kiadásból.) http://gbgm-umc.org/UMHISTORY/Wesley/sermons/serm-073.stm (megtekintve 2005. szeptember 16-án) 2. Graham, Billy: Angels: God’s Secret Agents. 105. o. 3. Morgan - Peterson (szerk.): Hell Under Fire. 50. o. 4. Jeffrey: Journey Into Eternity. 219. o. 5. Strobel, Lee: The Case for Faith. Grand Rapids, MI, 2000, Zondervan Publishing House, 180. o. 6. Morgan - Peterson (szerk.): Hell Under Fire. 223. o.

110

10. fejezet

Démonok és a pokol

Vannak démonok a pokolban? A Biblia határozottan állítja, hogy igen. Rengeteget láttam belőlük a katlan peremén, az alagútban és a cellában. Deformált és groteszk testű lények, az egészen aprótól a hatalmas termetűig. A Biblia így szól erről: „Pedig a sírba /seolba/ szállsz alá, sírgödör mélységébe /a gödör legmélyébe/!” (Ez az ige a Sátánról szól.) (Ézs 14:15) „… és foglyai házát nem nyitotta ki!” (az angol fordítás alapján) (Ez is a Sátánról szól a seolban.) (Ézs 14:17) „Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett." (Mt 25:41) „Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre." (2Pt 2:4)

111

„Megnyitá azért a mélységnek kútját... A füstből pedig sáskák jövének ki... És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket (az embereket), hanem hogy kínoztassanak öt hónapig... azokban a napokban keresik az emberek a halált... A sáskáknak formája pedig hasonló vala a viadalhoz felkészített lovakhoz... és fogaik olyanok valának, mint az oroszlánoknak... És olyan mellvértjeik valának, mint a vasmellvértek... az ő szárnyaik zúgása olyan vala, mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása... És skorpiókhoz hasonló farkuk vala és fullánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. Királyukul pedig a mélység angyala vala felettök." (Jel 9:2-3.5-11)

John MacArthur egy audiokazetta-felvételen a közismert John Bunyantól idéz ekképpen: „A pokolban semmi másban részed nem lesz, csupán egy sereg elkárhozott lélek, valamint számtalan ördög társaságában.”1 Erwin W. Lutzer a következőképpen fogalmaz: „Amennyiben a Krisztusban megigazult hívőkre angyalok várnak, logikus, hogy démonok várnak mindazokra, akik nem részesültek Isten bocsánatában és elfogadásában.”2 A Hová jut a világ? (What the World Is Corning To) című könyvében Chuck Smith pásztor utal Harrison Forman A tiltott Tibeten át (Through Forbidden Tibet) című könyvére. Chuck pásztor a A pokol királyát láttam című fejezetre hívja fel a figyelmet: „A szerző egy tibeti vallási rítusról ír, amely minden évben megrendezésre kerül. Vallásos férfiak gyűlnek össze abból a célból, hogy különféle démonokat idézzenek meg. Az egy héten át tartó szertartás záró eseményeként a Pokol Királyának megidézésére kerül sor. A szerző hátborzongató látványról számol be: gonosz szellemek öltöttek testet a saját szeme előtt. A különféle formákban megjelenő lények nagyban hasonlítanak a Jelenések könyvében leírt démonokhoz.”3 Többször feltették már nekem a kérdést: vajon a Biblia megerősíti-e, hogy léteznek négy-öt méteres démonok? Chuck Missler megadja erre a választ, amikor a Mózes 1. könyvének 6. fejezetére utal, ahol „óriásokról” olvashatunk.4 Ezek a „hatalmasok” (1Móz 6:2-4) bukott angyalok és földi nők kapcsolatából származtak. Júdás levele is utal olyan (bukott) angyalokra, akik nem tartották meg

112

fejedelemségüket, hanem elhagyva lakóhelyüket, átadták magukat a szexuális erkölcstelenségnek.5 A Mózes 5. könyve 3:11 is utal az „óriások maradékára”. A vers konkrétan megnevez egy embert, akinek az ágya több mint négy méter hosszú volt. Ki ne hallott volna már Dávid és Góliát történetéről? Góliát három méternél is magasabb volt, ráadásul ezzel a tulajdonsággal nemcsak ő rendelkezett. A Biblia szerint Góliátnak négy testvére is volt, akik szintén óriások voltak. Egyikükről azt is megtudhatjuk, hogy huszonnégy ujja volt (hat-hat a két kezén, illetve a lábfejein). (Lásd Sámuel 1. könyve 21:20!) Reális következtetésnek tűnik, hogy az emberek abnormális magassága egyenes összefüggésben áll a bukott angyalokkal való keveredéssel. A bukott angyalok maguk is hatalmas méretűek lehettek. Ezeket a gonosz angyalokat Isten már levetette a pokolba (lásd Júd 6-7 és 2Pt 2:4). Az általam nagyra becsült Chuck Missler ezt a témakört részletesen is kifejti tanításaiban.

Milyen erősek a démonok? A Biblia leírásai alapján a démonok hatalmas erővel rendelkeznek. Rendkívüli erőt vonultattak fel velem szemben is. Úgy emeltek a magasba, mintha pihekönnyű lennék. Az volt a benyomásom, hogy az embernél ezerszer erősebb lényekkel állok szemben. Vizsgáljuk meg most együtt a következő versszakokat! „… ő angyalai, ti hatalmas erejűek.” (Zsolt 103:20) „… két ördöngös /démonizált/ ment eléje... igen kegyetlenek, annyira, hogy senki sem mer vala elmenni azon az úton." (Mt 8:28) „… elébe méne egy ember... akiben tisztátalan szellem volt... és már láncokkal sem bírta őt senki sem lekötni. Mert sokszor megkötözték őt béklyókkal és láncokkal, de ő a láncokat szétszaggatta, és a béklyókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.”

113

(Mk 5:2-4) „Holott az angyalok, akik erőre és hatalomra nézve nagyobbak...” (2Pt 2:11)

A bukott angyalok több szempontból is különböznek a démonoktól, de témánk szempontjából ez lényegtelen. A fenti versszakokban démonokról és angyalokról (nem feltétlenül bukott angyalokról, hanem általánosságban angyalokról) egyaránt szó van: az ige mindkét csoportot nagy erejű lényeknek mutatja be. Jogos következtetésnek tűnik tehát, hogy a pokolban található démonok vagy bukott angyalok hatalmas erejűek.

Kínoznak-e démonok embereket a földön? Igen, a démonok képesek erre, és a Biblia arról tanúskodik, hogy ezt sok esetben meg is teszik. Nem tudnak ugyanakkor saját kényük-kedvük szerint bárkit csak úgy gyötörni. Szükségük van valamiféle „ajtóra”, lehetőségre ahhoz, hogy belépjenek az ember életébe. Erről a témáról külön könyvet lehetne írni. A Biblia rengeteg bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a démonok kínozzák a földön az embereket. Az alábbiakban néhány erre vonatkozó idézetet sorakoztatok fel, továbbá egy napjainkban történt, jól dokumentált esetet is felhozok példaként. „És elkezdtek hangosan kiabálni, és az ő szokásuk szerint késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök." (1Kir 18:28) „És kiméne a Sátán az Úr elől, és megveré Jóbot.” (Jób 2:7) „… két ördöngös /démonizált/ ment eléje, a sírboltokból kijővén, igen kegyetlenek." (Mt 8:28)

114

„… magát kövekkel vagdosva (mármint a gadarénus megszállott)." (Mk 5:5) „És felelvén egy a sokaságból, monda: „Mester, idehoztam hozzád az én fiamat, akiben néma szellem van. És ahol csak előfogja, szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr, a fogát csikorgatja, és elfonnyad... és gyakorta veté őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse őt." (Mk 9:17-18.22) „És ímé a szellem megragadja őt... és szaggatja őt... és nehezen megy el tőle, szaggatván őt.” (Lk 9:39-42) „Akkor elmegy (a tisztátalan szellem), és maga mellé vesz más hét szellemet, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.” (Lk 11:26) „Monda pedig az Úr: Simon! Simon! Ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát." (Lk 22:31) „… hozva betegeket és tisztátalan szellemektől gyötretteket: kik mind meggyógyulának.” (Csel 5:16) „… tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem.” (2Kor 12:7) „… amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok." (Ef 6:16) „… hogy ártsanak az embereknek." (Jel 9:10)

Tehát a démonok okoznak fájdalmat, gyötrelmet az embereknek. Hogy miért? A

115

Biblia szerint: „… a tolvaj (Sátán) nem egyébért jő, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson." (Jn 10:10)

Lester Sumrall a Kövesd a látást (Run With the Vision) című könyvében írja le Clarita Villanueva közismert esetét, mely az 1950-es években történt. A lányt egy manilai börtönben, a börtönőrök szeme láttára harapdálták láthatatlan démonok. Lester Sumrall így ír: „A manilai és a nemzetközi sajtó is felkapta a szenzációs történetet. A Manila Chronicle 1953. május 13-ai számában a következő cikk jelent meg az alábbi címmel: Orvosszakértők vizsgálják a démonoktól összeharapdált lány esetét. A cikk szerint több mint huszonöt szakértő, köztük Cesar Lucero manilai rendőrfőnök is azt az álláspontot képviseli, hogy valóban láthatatlan élőlények harapdálják és kergetik az őrületbe a halálra rémült lányt. Villanueva vonaglik a fájdalomtól, ordít, felsikolt a kínoktól... nyáltól nedves fognyomok láthatóak rajta... a szemtanúk egytől egyig azt állítják, hogy képtelen lett volna saját magát megharapni azokon a helyeken. »A lányt valami láthatatlan lény fojtogatja« - állapítják meg egyesek izgatottan. »Nézd, ahogy megjelennek rajta a fognyomok« - kiáltanak fel mások. Orvosok, tudósok, professzorok, jogászok és okkultisták próbálnak rajta segíteni, mindeddig eredménytelenül.” Tested minden porcikája kínlódni fog a pokol füzében... a lángok okozta fájdalom ezerszer borzalmasabb és kínzóbb lesz a földi fájdalomnál. Mostani tested már kevés fájdalomtól is összeroppan... az örökkévalóságban azonban erősebb, kitartóbb tested lesz... élénkebben érzékelsz és sokkal nagyobb fájdalmakat kell majd elviselned... Testedet olthatatlan lángok fogják dobálni és perzselni, szörnyű kínok között... Egy negyedórányi szenvedés a pokolban felér egy teljes, szenvedéssel teli földi élettel.6 - Thomas Vincent

Lester Sumrall „felajánlotta segítségét Lacson manilai polgármesternek, aki

116

fogadta az irodájában. A polgármestert láthatóan megrázta, hogy az orvosok teljesen tehetetlenek a különös jelenséggel szemben.” Lester végül megkapta az engedélyt, hogy imádkozzon a lányért. Drámai szellemi tusa eredményeképpen kiűzte a lányból a gonosz szellemeket, aminek hatására Villanueva teljesen felépült.7

Kínoznak-e démonok embereket a pokolban? A Biblia tanítása szerint az ítélet napját követően a démonok az emberekkel együtt fognak gyötrődni a tűznek tavában és a külső sötétségben.8 A Jelenések könyve 20:10-ben a következőt olvashatjuk: „És az ördög, aki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, ahol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön-örökké. ” Ugyanakkor a Biblia szerint jelenleg a pokolban (seolban vagy hádészban) a démonok kínozhatják az elkárhozott lelkeket. Lentebb felsorolom azokat a versszakokat, amelyek erre engednek következtetni. Meglehet, hogy a Bibliából ez nem olvasható ki teljesen egyértelműen, és egyes teológusok bizonyára vitatkoznak is velem, ugyanakkor számos bibliavers foglalkozik ezzel a démonikus gyötréssel, ezért nem vagyunk csupán találgatásokra szorítva. Leginkább az számít, amit a Biblia ír, nem az én állításaim a döntőek. Én csak az általam megtapasztalt eseményekről tudok beszámolni. Átéltem ezt a kínzást, akár hisz valaki nekem, akár nem. Érdemes tehát a béreabeliek példáját követni, akik az Apostolok cselekedetei 17:11 tanúsága szerint szorgalmasan tanulmányozták az írásokat, és azután alkottak véleményt. A Biblia más helyeken is arra bátorít bennünket, hogy vessük beható vizsgálat alá az igét, mert a válaszok megtalálásához gyakran gondos kutatómunkán keresztül vezet az út. Az Ézsaiás könyve 28:13 rossz példáknak mutatja be azokat, akiknek „… lőn... az Úr beszéde parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi”. A Példabeszédek könyve 2:4 is arra bátorít, hogy úgy kutassunk a bölcsesség, az eszesség és a megismerés után, ahogyan az „elrejtett kincs” (az angol fordítás alapján) után nyomoznánk. „Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni” - állítja a Példabeszédek könyve 25. fejezetének 2. versszaka. Vegyünk

117

tehát sorra néhány igeverset! A Máté evangéliuma 24:51-ben Jézus azt mondja a gonosz szolgáról: „… és kettévágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás” (lásd még Lukács evangéliuma 12:46). A dikhotomeó görög szó jelentése ’elvágni, kettévágni, darabokra vágni’; 1) a zsidók és mások által alkalmazott kegyetlen büntetési forma, amelynek során az elítéltet két részre vágták; 2) ’vágott sebet ütni korbácsolás által, súlyosan megkorbácsolni’.9 Ezek a versszakok a pokolban levő lelkekre kiszabott súlyos büntetésről szólnak. Egyes teológusok szerint a darabokra vagy kettévágást nem szó szerint kell értelmezni, itt csupán a kínlódásról és az Istentől való elszakadásról van szó. Lehetséges, azonban a pokol mindkét értelmezés szerint a gyötrelem helyszíne. Az alábbi versszakok azt írják le, hogy az Úr miként bünteti a földön azokat, akik fellázadnak igéjével szemben. Lehetséges, hogy ez az igeszakasz a pokolban zajló szenvedést is leírja? Mindhárom versszak első része utalást tesz a pokolra vagy az ítélet napjára. „Mert tűz lobban fel haragomban, és leég a seol fenekéig. (...) Éhségtől aszottan, láztól /hőségtől/ emésztetten és keserű dögvésztől /pusztulástól/ - a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt.” (5Móz 32:22.24)

Az első versszak a pokolról szól, a második már a földön zajló büntetésről. A „hőség és keserű pusztulás” és a „vadak fogai” kifejezések ugyanakkor a pokolra is vonatkozhatnak. „Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre megholtakat. Körülkerített... nehézzé tette láncomat. Sőt, ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat. Elkerítette az én utaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta. Ólálkodó medve ő nékem, és lesben álló oroszlán. Utaimat

118

elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!” (Sir 3:6-11) „Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság. Mintha valaki oroszlán elől szaladna, és medve bukkanna rá... és kígyó marná meg." (Ám 5:18-19) „... azért hát elfelejtkezének rólam... széttépem szívök borítóját, és felfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. A mezei vad szaggatja szét őket!” (Hós 13:6.8) „Az Úr ellenségei darabokra töretnek.” (1Sám 2:10) (Az angol fordítás alapján) „A pokol kötelei vettek körül.” (2Sám 22:6) „És lelke közelget a sírhoz /gödörhöz/, s élete a halál angyalaihoz." (Jób 33:22) „… ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak /szét ne tépjelek/ menthetetlenül.” (Zsolt 50:22) „… átadta őt a hóhérok kezébe.” (Mt 18:34) „… és kettévágatja őt... sokkal büntettetik meg /sok ütést mérnek rá/.” (Lk 12:46-47) „Se pedig ne zúgolódjatok, miképpen őközülök zúgolódának némelyek, és elveszének a pusztító által." (1 Kor 10:10) „Megnyitá azért a mélységnek kútját... sáskák jövének ki... és fogaik olyanok valának, mint az oroszlánoknak...” (Jel 9:2-8)

119

(a mélység kútjából feljövő démonok leírása az oroszlánokéhoz hasonló fogaik vannak.)

Az „oroszlán”, a „darabokra szaggatnak”, a „kínzók” és a „pusztítók” kifejezéseket a Biblia ilyen szövegösszefüggésben többször is használja. Kik azok, akik darabokra szaggatnak, és kik a hóhérok? Ki az, aki „mér sok ütést” és „pusztít”? A Jelenések könyve 9:7-11 a mélység kútjából feljövő démonokat írja le. A Hová jutott a világ? (What the World Is Corning To?) című könyvében Chuck Smith a következőt írja: „...királyukul pedig a mélység angyala volt felettük, annak a neve héberül Abaddon, görögül pedig Apollion. (...) Mindkét név pusztítót jelent. A Sátán a pusztító. Ő az ura ezeknek a démonoknak.”10 Dr. Grant Jeffrey az Utazás az örökkévalóságba (Journey Into Eternity) című könyvében a következő analógiát tárja elénk: Gondoljunk csak bele, hogy milyen társaságba kerülnek majd azok, akik a végsőkig ellenállnak Isten kegyelmének - Hitler, Sztálin és a történelemben élt összes gyilkos és hóhér. (...) Gondoljunk csak bele, mit élne át az, akinek Észak-Amerika legszörnyűbb börtönébe kellene beköltöznie, kiszolgáltatva a leggonoszabb, legperverzebb bűnözők kénye-kedvének! Képzeljük csak el, mi lenne, ha nem lennének sem őrök, sem vasrácsok, amelyek védelmet jelentenek az irgalmatlan rabok gyűlöletével és kegyetlenkedésével szemben... Azok, akik a végsőkig elutasítják a Jézus Krisztus által felkínált üdvösséget, életük végén ennél sokkal borzalmasabb helyen fogják találni magukat.11 A Példabeszédek könyve 15:29 szerint „messze van az Úr az istentelenektől”. A pokol a jó dolgok nélküli világ, hiszen minden jó Istentől származik. Minden, amit élvezni tudunk - a friss levegő, a tiszta víz, a finom ételek, a napsütés, a szabadság, az egészség, a kellemes klíma, a gyönyörű tájak, az emberi kapcsolatok és így tovább - kizárólag Isten jósága miatt léteznek. A Biblia szerint „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá.” (Jak 1:17) A harmincöt éve egy közismert gyülekezet vezető pásztoraként szolgáló Dr. Charles Stanley fogalmazott így: „A pokolban az emberek örökre el vannak választva Istentől és mindattól, ami jó.”12

120

Több olyan bibliavers, ami az Istennel szemben a földön fellázadt emberek sorsát írja le, egyúttal abba is bepillantást enged, hogy milyen lehet a szenvedés a pokolban. Ha ezek a leírások az istentelen emberek földi szenvedését ilyen borzalomként mutatják be, akkor mennyivel rosszabb lesz a szenvedés a pokolban? Remélem, hogy ez a közös bibliatanulmányozás minden kedves Olvasóm előtt jobban megvilágította a Biblia kijelentéseit erről az életbevágóan fontos témáról. Befejezésként hadd hangsúlyozzam újra: az általam átéltek legfőbb célja az, hogy a figyelmet Isten igéje felé fordítsa.

121

JEGYZETEK -10. FEJEZET

1. MacArthur,

John:

Hell

-

the

Furnace

of

Fire.

Tape#GC2304

http://www.jcsm.org/StudyCenter/john_macarthur/sg2304.htm (megtekintve 2005. szeptember 19-én) 2. Lutzer: One Minute After You Die. 25. o. 3. Smith: What the World Is Coming To. 95. o. 4. Missler, Chuck: Return of the Nephilim. 66/40 rádiós közvetítés Chuck Misslerrel; hozzáférhető CD-n, videokazettán vagy DVD-n a Koinonia House Online-on a következő weboldalon: http://www. khouse.org/6640/BP052 (megtekintve 2005. augusztus 1-jén). 5. Júdás 6-7. 6. Vincent: Fire and Brimstone. 142-143.149. o. 7. Sumrall: Run With the Vision. 119-129. o. 8. Máté evangéliuma 5:20; Jelenések könyve 20:14. 9. Strong’s Exhaustive Concordance, PC Study Bible V3.2F (www.biblesoft.com: BibleSoft, 1998), dikhotomeó szócikk. 10. Smith: What the World Is Coming To. 97. o. 11. Jeffrey: Journey Into Eternity. 221. o. 12. Stanley: Charles Stanley’s Handbook for Christian Living. 248. o.

122

Függelék A - Bibliai hivatkozások

Isten kijelöli az emberek sorsát És monda néki: Ezt mondja az Úr: ...a férfiút, akit én halálra szántam. (1Kir 20:42) Hányszor osztogatja részöket /sújtja őket bajjal/ haragjában. (Jób 21:17) …és azoknak dolgában, akik adattak veszedelemre. (Péld 31:8) És kettévágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja. (Mt 24:51) ...és kettévágatja őt, és a hitetlenek sorsára juttatja. (Lk 12:46) ...minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál. (Jel 21:8)

Test a pokolban Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen /egészben/, mint akik mélységbe szállottak. (Péld 1:12) ...egész tested a gyehennára vettessék. (Mt 5:29) ...hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. (Mt 10:28)

123

Sötétség De az istentelenek setétségben némulnak el. (1Sám 2:9) Mielőtt odamegyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe; az éjféli homálynak földébe, amely olyan, mint a halál árnyékának sűrű setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sűrű setétség. (Jób 10:21-22) A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt. (Jób 18:18) Megváltotta lelkemet a sírba /gödörbe/ szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. (Jób 33:28) Hogy megmentse lelkét a sírtól /gödörtől/, hogy világoljon az élet világosságával. (Jób 33:30) ...akik soha sem látnak világosságot. (Zsolt 49:20) Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé. (Zsolt 88:7) Aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben. (Péld 20:20) ...és gyűlölőit setétség üldözi. (Náh 1:8) ...kivettetnek a külső sötétségre. (Mt 8:12) És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre. (Mt 25:30) ...hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta oda őket. (2Pt 2:4)

124

...akiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. (2Pt 2:17) ...akiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. (Júd 13) ...és lőn az ő (a fenevad) országa setét. (Jel 16:10)

A büntetés fokozatai ...és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Péld 9:18) Amint elhatározta vala a Seregeknek Ura, hogy a mi utaink és cselekedeteink szerint bánik velünk: úgy bánt velünk. (Zak 1:6) Aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanúbizonyságra irgalom nélkül meghal: gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja. (Zsid 10:28-29)

Pusztulás, romlás ...a gonoszok a harag napjára vannak fenntartva. (Az angol fordítás alapján) (Jób 21:30) Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem? (Jób 31:3) Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától. (Jób 31:23) Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, amely elfeledkezik Istenről. (Zsolt 9:18) Mert nem hagyod lelkemet a seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Zsolt 16:10)

125

Sok bánata van [lesz] a gonosznak. (Zsolt 32:10) Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén? (Zsolt 88:12) Aki megváltja életedet a koporsótól [pusztulástól]. (Zsolt 103:4) Vajha elvesztené Isten a gonoszt! (Zsolt 139:19) ...de romlás a hamisság cselekedőinek. (Péld 10:29) ...nem marad büntetlen a gonosz. (Péld 11:21) A sír és a pokol [a pokol és a pusztulás] az Úr előtt vannak. (Péld 15:11) Vigasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem [pusztulás] a hamisság cselekedőinek. (Péld 21:15) ...azoknak dolgában, akik adattak veszedelemre. (Péld 31:8) De elvesznek a bűnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, kik az Urat elhagyták. (Ézs 1:28) Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz. (Mt 7:13) ...ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mt 13:42) ...ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mt 13:50) ...miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését? (Mt 23:33) ...ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mt 24:51)

126

...ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mt 25:30) ...ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. (Lk 13:3) És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol. (Lk 16:23) Útjaikon romlás és nyomorúság van. (Róm 3:16) Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától, és az ő hatalmának dicsőségétől. (2Thesz 1:9) ...a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. (2Pt 2:9)

Az örök kirekesztettség Messze van az Úr az istentelenektől. (Péld 15:29) Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel az Úr ábrázatától. (2Thesz 1:9)

Félelem Eltűnik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő. (Jób 18:14) Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától. (Jób 31:23) ...a halál félelmei körülvettek engem. (Zsolt 55:5) Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket. Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől. (Zsolt 73:18-19)

127

Amitől retteg az istentelen, az esik őrajta. (Péld 10:24) Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni. (Zsid 10:31)

Tűz/Lángok Mert tűz lobban fel haragomban, és leég a seol fenekéig. (5Móz 32:22) ...hajlékára kénkövet szórnak. (Jób 18:15) Mert tűz volna ez, amely pokolig emésztene. (Jób 31:12) Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök! (Zsolt 11:6) De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége elmúlik, füstként múlik /füstölögve enyészik/ el. (Zsolt 37:20) Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! (Zsolt 140:11) ...és tűzök el nem aluszik. (Ézs 66:24) ...aki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Mt 5:22) Hagyjátok, hogy együtt nőjjön mind a kettő az aratásig, és az aratás idején azt mondom majd az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, és kössétek kévékbe, hogy megégessétek; a búzát pedig takarítsátok az én csűrömbe. (Mt 13:30) Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat, és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre. (Mt 18:8)

128

És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; jobb néked fél szemmel bemenned az életre, hogynem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére. (Mt 18:9) Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre. (Mt 25:41) ...mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. (Mk 9:43) Ahol az ő férgök meg nem hal, és tűzök el nem aluszik. (Mk 9:44) ...mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. (Mk 9:45) Ahol az ő férgök meg nem hal, és tűzök el nem aluszik. (Mk 9:46) ...mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára.(Mk 9:47) Ahol az ő férgök meg nem hal, és tűzök el nem aluszik. (Mk 9:48) ...minden fa azért, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik. (Lk 3:9) ...a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Lk 3:17) ...maga is lángba boríttatván a gyehennától. (Jak 3:6) ...és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje. (Jel 9:2) ...vetteték a tűz és kénkő tavába, ...és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön-örökké. (Jel 20:10)

129

Pokol ...elevenen szánjanak a seolba. (Zsolt 55:16) ...életem a seolig jutott. (Zsolt 88:4) ...ha a seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Zsolt 139:8) ...az ő léptei a sírba [pokolba] törekszenek. (Péld 5:5) ...a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Péld 9:18) A sír és a pokol /a pokol és a pusztulás/ meg nem elégednek. (Péld 27:20) ...a sír [seol] kiszélesíti torkát. (Ézs 5:14) ...aki tátja száját, mint a seol. (Hab 2:5) ...a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. (Mt 16:18) ...miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését? (Mt 23:33) De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek! (Lk 12:5) ...hanem mélységbe taszítván. (2Pt 2:4) A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába (Jel 20:14)

130

A pokol sivár (élettelen) ...olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt [mint a halottak az elhagyatott helyen]. (Ézs 59:10) Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe /gödörbe/ szállanak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 26:20)

Megaláztatás/szégyen (a pokolban) Azért a sír /seol/ kiszélesíti torkát és feltátja száját szertelen, és leszállnak abba népem főemberei, és zajongó sokasága, és minden örvendezői; és porba hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és a nagyok szemei megaláztatnak. (Ézs 5:14-15) És menél a királyhoz olajjal, és megsokasítád keneteidet, és elküldéd követeidet messze földre, és megaláztad magadat a sírig /seolig/. (Ézs 57:9) ...kik félelmére valának az élők földjének, és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:24) Ímé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát. (Jel 16:15)

A földi élet rövid Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem teelőtted, mint a semmi. (Zsolt 39:6) Mert elenyésznek az én napjaim, mint a füst. (Zsolt 102:4)

131

Az embernek napjai olyanok, mint a fű (...) Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé. (Zsolt 103:15-16) ...mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, amely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik. (Jak 4:14)

A pokol elhelyezkedése Mert tűz lobban fel haragomban, és leég a seol fenekéig. (5Máz 32:22) Magasabb az égnél (...) Mélyebb az alvilágnál. (Jób 11:8) Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon /le/ a sírba /gödörbe/. (Jób 33:24) Megváltotta lelkemet a sírba /gödörbe le-/ szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. (Jób 33:28) ...hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba /gödörbe le-/szállókhoz hasonló. (Zsolt 28:1) ...fölélesztettél a sírbaszállók /gödörbe leszállók/ közül. (Zsolt 30:4) Mit használ vérem, ha sírba /gödörbe/ szállok /le/? (Zsolt 30:10) És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből. (Zsolt 40:3) Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsősége nem száll le utána. (Zsolt 49:18) ...elevenen szánjanak /le/ a seolba. (Zsolt 55:16) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod /le/ őket. (Zsolt 55:24)

132

...pusztaságokra vetetted ki /pusztulásba taszítottad le/ őket. (Zsolt 73:18) Mély sírba /a legmélyebb gödörbe/ vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé. (Zsolt 88:7) ...mintegy a föld mélyében. (Zsolt 139:15) ...hogy ne legyek hasonló a sírba /gödörbe le-/ szállókhoz. (Zsolt 143:7) (A parázna nőnek) Sírba vivő út az ő háza, amely levisz a halálnak hajlékába. (Péld 7:27) ...és a pokol mélyébe esnek az ő hivatalosai! (Péld 9:18) Alant a sír /pokol/ megindul temiattad megérkezésedkor. (Ézs 14:9) Te pedig messze vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally... sziklasírba /a gödör köveihez/ leszállókkal, mint valami eltapodott holttest! (Ézs 14:19) Mert nem a sír /seol/ dicsőít téged, és nem a halál magasztal téged, hűségedre nem a sírverembe /gödörbe le-/szállók várnak! (Ézs 38:18) Örüljetek egek, mert az Úr végbe vitte, kiáltsatok földnek mélységei! (Arra enged következtetni, hogy a Paradicsom Jézus feltámadása előtt a föld mélységében helyezkedett el.) (Ézs 44:23) ...és megaláztad magadat a sírig /leszálltál egészen a seolig/. (Ézs 57:9) ...a legalsó veremből. (Sir 3:55) Akkor levonszlak téged azokkal, kik sírgödörbe /gödörbe/ szállónak, a hajdan népéhez; és lakatlak téged a mélységek országában, a hajdan pusztaságaiban, együtt azokkal, akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak,

133

hogy többé senki ne lakjék benned. (Ez 26:20) A sírgödörbe /gödörbe/ szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében. (Ez 28:8) ...mert mindnyájan halálra adattak a mélység országába az emberek fiai közt azokhoz, akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 31:14) ...mikor leszállítám őt a sírba /letaszítottam a pokolba/ együtt velök, kik sírgödörbe /gödörbe/ szállnak. (Ez 31:16) Ezek is alászállottak vele a sírba /pokolba/. (Ez 31:17) Hiszen le fogsz szállíttatni... a mélység országába. (Ez 31:18) ...szállítsd alá őt... a mélységek országába azokhoz, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:18) Szólni fognak felőle... a sír /pokol/ közepéből... alászállottak. (Ez 32:21) Akinek sírjai a sírgödör /gödör/ legmélyén vannak. (Ez 32:23) ...kik alászálltak... a mélységek országába, kik... viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:24) ...és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak... a megölettek közé vetették őket (Ez 32:25) ...akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:29) ... akik alászálltak a megölettekkel... és viselik gyalázatukat a sírgödörbe /gödörbe/ szálltak között. (Ez 32:30)

134

Ha a seolba ássák is be magokat. (Ám 9:2) ...a pokolig fogsz megaláztatni. (Mt 11:23) ...azonképpen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Mt 12:40) ...hanem mélységbe taszítván, a sötétség láncaira adta oda őket. (2Pt 2:4) ...a mélység kútjának kulcsa. (Jel 9:1) ...a mélységnek kulcsa. (Jel 20:1.3; 9:1-2)

Nincs remény ...és a képmutatónak reménysége is elvész. (Jób 8:13) Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. (Péld 11:7) Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége. (Préd 9:6) Mert nem a sír /seol/ dicsőít téged, és nem a halál magasztal téged, hűségedre nem a sírverembe szállók várnak! /Akik a gödörbe szállnak le, nem reménykedhetnek a te igazságodban./ (Ézs 38:18) És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban. (Sir 3:18) ...reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon. (Ef 2:12) ...hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységök. (1Thesz 4:13)

135

Nincs kegyelem Uram, az égig ér /az égben van/ a te kegyelmességed. (Zsolt 36:6) Tiéd Uram a kegyelem is. (Zsolt 62:13) Aki megváltja életedet a koporsótól /pusztulástól/; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged! (Zsolt 103:4) De az Úr kegyelme öröktől fogva való, és örökkévaló az őt félőkön. (Zsolt 103:17)

Nincs békesség Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek! (Ézs 57:21) Rettegés jött el, s keresnek békét és nincs. (Ez 7:25)

Nincs értelme semminek Mert nincs emlékezés rólad a halálban. (Zsolt 6:6) ...akikről többé nem emlékezel. (Zsolt 88:5) ...a feledékenység földjén? (Zsolt 88:13) ...az istenteleneknek várakozása pedig elvész. (Péld 10:28) ...és setétséggel fedeztetik be neve. (Préd 6:4) ...mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a seolban. (Préd 9:12)

136

Nincs megnyugvás (a kínzástól; ugyanakkor fizikai pihenés vagy alvás sincs) És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik. (Ézs 57:20) És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön-örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal. (Jel 14:11)

Szag/Bűz Jézus... megdorgálá a tisztátalan (az angol kifejezés utalhat bűzre is) szellemet. (Mk 9:25) ...minden tisztátalan (az angol kifejezés utalhat bűzre is) szellemnek tömlöcévé. (Jel 18:2)

Katlan/Verem Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba /gödörbe/. (Jób 33:24) Megváltotta lelkemet a sírba /gödörbe/ szállástól. (Jób 33:28) Hogy megmentse lelkét a sírtól /gödörtől/, hogy világoljon az élet világosságával. (Jób 33:30) Visszatartja lelkét a romlástól /gödörtől/. (Jób 33:18) ...fölélesztettél a sírbaszállók közül /hogy ne kelljen lemennem a gödörbe/. (Zsolt 30:4) ...ha sírba /gödörbe/ szállok? (Zsolt 30:10)

137

És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből. (Zsolt 40:3) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket. (Zsolt 55:24) Ne rejtsd el orcádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba /gödörbe/ szállókhoz. (Zsolt 143:7) ...és te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből. (Ézs 38:17) Mert nem a sír /seol/ dicsőít téged, és nem a halál magasztal téged, hűségedre nem a sírverembe /gödörbe/ szállók várnak! (Ézs 38:18) Akinek sírjai a sírgödör /gödör/ legmélyén vannak. (Ez 32:23) ...és viselik gyalázatukat azok mellett, kik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:25) …azokkal, akik sírgödörbe /gödörbe/ szálltak. (Ez 32:29) ...és viselik gyalázatukat a sírgödörbe /gödörbe/ szálltak között. (Ez 32:30) ...és adaték annak a mélység kútjának /a feneketlen katlan/kulcsa. (Jel 9:1) Megnyitá azért a mélységnek kútját /a feneketlen katlant/: és füst jöve fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje. (Jel 9:2) ...a mélységből /a feneketlen katlanból/ feljövő fenevad. (Jel 11:7) A fenevad, amelyet láttál, volt és nincs; és a mélységből /a feneketlen katlanból/ jő fel. (Jel 17:8) És veté őt a mélységbe /a feneketlen katlanba/. (Jel 20:3)

138

Börtön Sírba /pokolba/ vivő út az ő háza, amely levisz a halálnak hajlékába. (Péld 7:27) És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöcbe. (Ézs 24:22)

Közönségesség ...úgyhogy megszentségtelenítettek (vulgáris, káromkodó beszédre utal) engem. (Ez 22:26) Valál felkent oltalmazó Kérub (...) azért levetélek /profán dologként lehajítottalak/ téged az Isten hegyéről, és elvesztélek. (Ez 28:14.16)

Igazságos bíró ...hogy ítéljék (a bírák) a népet igaz ítélettel. (5Móz 16:18) Igazságot, igazságot kövess! (5Móz 16:20) ...minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd: igaz és egyenes Ő! (5Móz 32:4) ...az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket. (Zsolt 7:10) ...Ő (Isten) ítéli meg a népeket igazsággal. (Zsolt 96:10) Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az ő hűségével. (Zsolt 96:13) ...az igaz mérték pedig kedves néki. (Péld 11:1)

139

Még megbírságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért. (Péld 17:26) ...az igazat és a hamisat megítéli az Isten. (Préd 3:17) ...igaz Isten és megtartó. (Ézs 45:21) Igazságot szóljon ki-ki az ő felebarátjával: igazságos és békességes ítélettel ítéljetek a ti kapuitokban. (Zak 8:16) ...megítéli majd a föld kerekségét igazságban. (Csel 17:31)

Szomjúság ...a te foglyaidat is kibocsátom a kútból /veremből/, amelyben nincs víz. (Zak 9:11)

A Sátán vagy démonok kínozzák az embereket a földön ...és az ő szokásuk szerint késekkel és borotvákkal metélték magokat, míg csak ki nem csordult a vérök. (IKir 18:28)

Kínzás a pokolban ...mert telve vannak e földnek rejtekhelyei /sötét helyei/ zsaroló tanyákkal /a kegyetlenség tanyáival/ - az angol kifejezés a szellemek, kísértetek lakhelyére is utal. (Zsolt 74:20) ...és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Zsolt 116:3) Sötétség az és nem világosság. (...) kezét a falhoz támasztaná, és kígyó marná meg. (Ám 5:18-19)

140

És ketté vágatja őt... ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mt 24:51) ...sokkal büntettetik meg /sok csapást mérnek rá/ (...) kevesebbel büntettetik /kevesebb csapást mérnek rá/. (Lk 12:47-48)

Férgek Együtt feküsznek a porban, és féreg lepi őket. (Jób 21:26) ...féregnek lesz édességévé... (Jób 24:20) ...fekvőágyad férgek, és takarólepled pondrók! (Ézs 14:11) ...mert az ő férgök meg nem hal. (Ézs 66:24) Ahol az ő férgök meg nem hal. (Mk 9:44.46.48)

Isten haragja ...kibocsátád haragod. (2Mózl5:7) Bizony a veszedelemnek napján elrejtetik /a veszedelemnek napjára van fenntartva/ a gonosz, a haragnak napján kiszabadul /kihozza őket/. (Jób 21:30) Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától. (Jób 31:23) Mert ímé, akik eltávoznak tőled, elvesznek: mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled. (Zsolt 73:27) Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! (...) Ki tudhatja a te haragodnak erejét? (Zsolt 90:7.11)

141

...az istentelenek várakozása pedig harag. (Péld 11:23) ...hogy megfizesse búsulásában az Ő haragját. (Ézs 66:15) ...hogy fel ne gyulladjon az én haragom, mint a tűz, és olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt. (Jer 4:4) ...az Úr felgerjedt haragja miatt. (Jer 25:37) Megteljesíté az Úr az Ő búsulását, kiöntötte az ő felgerjedt haragját. (Sir 4:11) ...az Isten haragja marad rajta. (Jn 3:36) Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen. (Róm 1:18) ...megtartatunk a harag ellen Őáltala. (Róm 5:9) ...Jézust, aki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól. (IThesz 1:10) ...ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent. (2Thesz 1:8) Akik meg fognak lakolni örök veszedelemmel. (2Thesz 1:9) Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni. (Zsid 10:31) ...a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. (2Pt 2:9)

142

Függelék B

Idézetek a pokolról A múltban sokan tanulmányozták már a Bibliát, és más forrásokat is ebben a témakörben. Léteznek saját élményeken, illetve mások megtapasztalásain alapuló művek egyaránt. Számtalan teológiai szakkönyv és történelmi tény alapozta meg ezeket a tanulmányokat. Kutatásaim során számtalan megerősítést kaptam ezekből a korábbi tanulmányokból. E könyv II. része, mely A visszatérés után: Tények a pokolról címet viseli, illetőleg a Függelék A a saját kutatásaim során a Bibliából nyert ismereteket tartalmazza. Minden kétséget kizáróan egyedül Isten kijelentett igéje lehet életünk megbízható kalauza a pokol témakörében - csakúgy, mint minden egyéb témakörben. Könyvem lapjain közismert személyiségek pokollal kapcsolatos idézetei közül is felsorakoztattam néhányat. Ezek az általam megtapasztalt valóság létezésének bizonyítékai is egyben. Bízom benne, hogy az alábbi idézetek is közös hasznunkra fognak válni. Isten Gyülekezetei Az örök ítélet során a megváltatásban nem részesült halottakat Isten a cselekedeteik szerint fogja megítélni. Mindazok, akiknek a neveit nem találják az Élet Könyvében az ördöggel és angyalaival, a fenevaddal és a hamis prófétával együtt - az örök büntetés helyszínére, a tűzzel és kénkővel égő tóba fognak kerülni. Ez lesz a második halál. (Mt 25:46; Mk 9:43; Jel 19:20; 20:11-15; 21:8) Coral Ridge Presbiteriánus Gyülekezet A halál pillanatában a szellem a testet elhagyva a mennybe vagy a pokolba kerül. (...) Isten a megváltatlan bűnös embereket mindörökre a külső sötétségre száműzi. Ha

143

szomorúan is, de hiszünk a megváltatlan emberek valóságos, örök büntetésében.2 Edward Donnelly A pokol létezésének tudatában még jobban meg kell becsülnünk Jézus Krisztus szeretetét és érdemeit. (...) Mennyi mindentől megszabadított bennünket!3 A pokol létezésének tudatában minden élethelyzetben nagy hála kell hogy felszabaduljon a hívőkben Isten iránt.4 Jonathan Edwards Az örök büntetés nem a megsemmisülés. Nyilván nem azért támadnak fel a halottak az utolsó napon, hogy utána megsemmisüljenek.5 Millard J. Erickson A Bibliában semmi sem enged arra következtetni, hogy a büntetés megkezdését követően, egyfajta bevezető jellegű büntetési időszak után az egyénnek még lenne lehetősége hitet gyakorolni.6 John MacArthur A Bibliában senki sem beszélt annyit az ítéletről, mint maga Jézus. Szólt olyan bűnökről, amelyekre nincsen bűnbocsánat, a veszélyről, hogy lelkünk örökre elveszhet a gyehennában, arról, hogy az örökkévalóságot a pokol gyötrelmei között is eltölthetjük, és a külső sötétségben való örök létezésről, ahol sírás lesz és fogcsikorgatás.7 Chuck Missler így szól a figyelmeztetés a bűnös embernek: „...a bekövetkező harag elől meneküljetek” (Mt 23:33; Lk 3:7). Az utolsó ítéletkor minden ember feltámad, és személyre szabott ítéletben részesül. Életünk minden részlete reflektorfénybe kerül (minden gondolat, motívum, szándék)..., mire használtuk a rendelkezésünkre álló tudást? Ilyen értelemben valóban minden vallás Istenhez vezet - az ítélő Istenhez! (Ráadásul nem Buddha, Mohamed vagy valamely más pogány istenség ül a bírói

144

székben.) Az Atya minden hatalmat Jézus Krisztusra ruházott át.8 Christopher W. Morgan A következő leírás a pokolról (utalva a könyvében jelen idézetet követő szakaszra), mint az igazságos büntetés és ítélet helyszínéről, szinte mindegyik újszövetségi szerzőnél megjelenik. (...) A pokolról alapvetően három jellemzést kapunk: a büntetés, a pusztulás és az elszigeteltség helye.9 Robert A. Peterson A halál pillanatában a megváltott emberi lelkek azonnal a mennybe, Krisztus dicsőséges jelenlétébe kerülnek, az elkárhozott lelkek pedig azonnal a jelenlegi, ideiglenes pokolba. (...) Az utolsó ítéletkor... a gonoszok örök büntetésére a tűznek tavában kerül majd sor.10 O. C. Quick, az oxfordi egyetem teológus-professzora Az Újszövetségen végig megfigyelhető az antiuniverzalista szemlélet. Ezt minden pártatlan olvasó elismeri.11 Solomon Stoddard (Jonathan Edwards nagyapja) A pokoltól való félelem visszatartó erőként hat a bűnnel szemben. A Biblia a poklot a lángokban álló Szodomához hasonlítja (Jel 21:8). Bármilyenek legyenek is a pokol gyötrelmei, egy biztos: örökké fognak tartani. A szenvedés időtartamát ott nem lehet megmérni. (...) Ezért a szenvedés minden apró részlete örökké fog tartani. (...) „Kicsoda lakhatik örök hőséggel?” - teszik fel a kérdést akkor az elkárhozott lelkek.12 Westminsteri Hitvallás A megigazított lelkeket Isten magához fogadja a legfelsőbb mennybe. (...) A gonoszok lelkei ellenben a pokolba kerülnek, kínok és sűrű sötétség közé, fenntartva az ítélet nagy napjára. A Biblia tanítása szerint kizárólag ez a két helyszín létezik a testüktől elszakadt emberi lelkek számára.

145

Westminsteri Nagy Katekizmus A bűn büntetése az eljövendő világban örökkévaló szeparáció Isten nyugalmat adó jelenlététől, valamint folyamatos és rettenetes gyötrelem mind a lélek, mind a test számára a pokol tüzében, örökkön-örökké.

146

JEGYZETEK - FÜGGELÉK B

1. Eternal Punishment, az Isten Gyülekezetei Tanácsának (USA) hitvallása, amelyet az Isten Gyülekezetei Főpresbitériuma is elfogadott 1976. augusztus 17-én. http://ag.org/top/beliefs/position_papers/4172_eternal_punishment.cfm (megtekintve 2005. szeptember 20-án) 2. The Final State of Man, a Coral Ridge Presbiteriánus Gyülekezet Teológiai Nyilatkozata.

http://www.crpc.org/2000/About%20CRPC/theological6.html

(megtekintve 2005. szeptember 20-án) 3. Donnelly: Heaven and Hell. 55. o. 4. Ibid., 53. o. 5. Edwards, Jonathan: The Complete Works of Jonathan Edwards, 2. fej.: „Of Endless Punishment: Concerning the Endless Punishment of Those Who Will Die Impenitent,” http://www.ccel.org/ccel/edwards/works2.xi.ii.html (megtekintve 2005. szeptember 20-án). 6. Christian Theology, második kiadás, 1243. o. 7. MacArthur, John: The MacArthur Bible Commentary. Nashville, TN, 2005, Nelson Books, 111. o., szócikk: Máté evangéliuma 25:31-45. 8. Missler, Chuck: A Timely Study, the Epistles of John, (audiokazetta-sorozat, János evangéliuma 5:27). Megtekintve a Koinonia House Online honlapján 2005. augusztus 1-jén: http://khouse.org/articles/2001/384/ 9. Morgan, Christopher et al.: Hell Under Fire. 142. o. 10. Peterson, Robert: Hell on Trial. 168. o. 11. Packer, J. I. et al.: Hell Under Fire. 183. o. 12. Stoddard, Solomon: The Fear of Hell Restrains Men From Sin. In Don Kistler (szerk.): Morgan, PA, 2003, Soli Deo Gloria Publications, 16-17. o. 13. Westminsteri Hitvallás, XXXII. fej.: Of the State of Man After Death and the Resurrection of the Dead. http://www.reformed.org/documents/ (megtekintve 2005. augusztus 4-én)

147

14. Westminsteri Nagy Katekizmus, 29. kérdés, http://www.reformed.org/documents/larger1.html (megtekintve 2005. augusztus 4-én)

148

Irodalomjegyzék

Könyvek • American Heritage Dictionary of the English Language, The. New College Edition, (szerk.): William Morris. Boston, MA, 1981, Houghton Mifflin Co. • Amplified Bible, The. Grand Rapids, MI, 1954, Zondervan. • Ankerberg, John - Weldon, John. Knowing the Truth About Reality and the Bible. Eugene, OR, 1997, Harvest House Publishers. • Barton, David: Original Intent. Aledo, TX, 2000, WallBuilder Press. • Baxter, Mary K: A Divine Revelation of Hell. New Kensington, PA, 1993, Whitaker House. • Comfort, Ray: Hell's Best Kept Secret. New Kensington, PA, 1989, Whitaker Press. • DeMoss, Arthur S: The Rebirth of America. West Palm Beach, FL, 1986, Arthur DeMoss Foundation. • Dictionary of Biblical Imagery. Leland Ryken, James C. Wilhoit, and Tremper Longman III. (szerk.): Downer's Grove, IL, 1998, InterVarsity Press. • Donnelly, Edward: Biblical Teaching on the Doctrines of Heaven and Hell. Edinburgh, UK, 2001, The Banner of Truth Trust. • Eby, Richard E., DO: Caught Up Into Paradise. Grand Rapids, MI, 1978, Fleming H. Revell. • Graham, Billy: Angels: God's Secret Agents. Nashville, TN: 2000, W Publishing Group. • Graham, Franklin: The Name. Nashville, TN, 2002, Thomas Nelson, Inc. • Jeffrey, Grant R: Journey Into Eternity. Minneapolis, MN: 2000, Waterbrook Press. - Remarkable Evidence of God's Design. Toronto, Canada, 2003, Frontier Research Publications, Inc. - The Signature of God. Toronto, Canada, 1996, Frontier Research Publications, Inc.

149

• Lutzer, Erwin W: One Minute After You Die. Chicago, IL, 1997, Moody Press. • MacArthur, John: The John MacArthur Study Bible. Nashville, TN, 1997, Thomas Nelson Bibles. • McDowell, Josh: Evidence That Demands a Verdict, Volume 1. Nashville, TN, 1972, Thomas Nelson Publishers. - More Than a Carpenter. Wheaton, IL, 1977, Tyndale House. • McDowell, Josh - Stewart, Don: Reasons Skeptics Should Consider Christianity. San Bernardino, CA, 1981, Here's Life Publishers, Inc. • Mears, Henrietta C: What the Bible Is All About. San Bernardino, CA, 1983, Regal Books. • Missler, Chuck and Nancy Missler: Tomorrow May Be Too Late. Coeur d'Alene. ID, 2004, The King's Highway Ministries. • Morris, Henry: Defending the Faith. Green Forest, AR, 1999, Master Books, Inc. • Morgan, Christopher W. - Peterson, Robert A. (eds.): Hell Under Fire. Grand Rapids MI, 2004, Zondervan Publishing House. • Nelson's New Illustrated Bible Dictionary. Nashville, TN, 1995, Thomas Nelson Publishers. • Peterson, Robert A: Hell on Trial. Phillipsburg, NJ, 1995, Presbyterian and Reformed Publishing Co. • Smith, Chuck: What the World Is Coming To. Costa Mesa, CA, 1977, The Word for Today. • Spurgeon, C. H: The Soulwinner. New Kensington, PA, 1995, Whitaker House. • Stanley, Charles: Charles Stanley's Handbook for Christian Living. Nashville, TN, 1996, Thomas Nelson Publishers. • Stoddard, Solomon: The Fear of Hell Restrains Men From Sin. Morgan, PA, 2003, Soli Deo Gloria Publications. • Strobel, Lee: The Case for Faith. Grand Rapids, MI, 2000, Zondervan Publishing House. • Sumrall, Lester: Run With the Vision. Springdale, PA, 1995, Whitaker House. - Alien Entities. Springdale, PA, 1995, Whitaker House. • Strong, James: Strong's Exhaustive Concordance. Nashville, TN, 1980, Abington. • The Origin of the Bible. Philip Wesley Comfort (ed.): Wheaton, IL, 1992, Tyndale

150

House Publishers, Inc. • Thompson Chain Reference Bible, The. Fourth Improved Edition, King James Version. Indianapolis, IN, 1964, B. B. Kirkbride Bible Company, Inc. • Tozer, A. W: The Knowledge of the Holy. New York, 1961, Walker and Company. • USS Indianapolis (CA-35) Survivors. Only 317 Survived! Indianapolis, IN, 2002, Printing Partners. • Vincent, Thomas: Fire and Brimstone. Morgan, PA, 1999, Soli Deo Gloria Publications. • Vine, W. E: Vine's Expository Dictionary of Old and New Testament Words. Grand Rapids, MI, 1981, Fleming H. Revell & Co. • Wesley, John: Men of Faith. Minneapolis, MN, 1943, Bethany House Publishers.

Audiovizuális anyagok • Ankerberg, John: Hell: Real or Imagined. Stealing the Mind of America Conference, 1996. ComPass International, 460 Canfield, Ste. 1000, Coeur d'Alene, ID 83814. • Death and Beyond. VHS, 1993. TBN, P.O. Box A, Santa Ana, CA 92711. Lakewood Television Production. • Missler, Chuck: Return of the Nephilim. 1998. VHS Tape. From Koinonia House, at P.O. Box D, Coeur d'Alene, ID 83816-0347. • Rawlings, Dr. Maurice: To Hell and Back. 1999. TBN, P.O. Box A, Santa Ana, CA 92711.

151

A borítót Mező Imre Zsolt tervezte az eredeti kiadvány alapján. Olvasószerkesztő: Kovács Diána Tördelés: Navratyil Edina A nyomás és a kötés a MESTERPRINT Kft.-ben készült. (08.0153) Felelős vezető: Mádi Lajos ügyvezető igazgató

152